Közeledik október eleje, ami egyebek között a népszámlálás miatt fontos időpont Szerbiában. Lapunk már több alkalommal is foglalkozott a témával, illetve annak fontosságával, hogy mindenki aggályok nélkül vállalja fel nemzeti, illetve vallási hovatartozását. A népszámlálás eredményének pontossága több szempontból fontos az ország és az itt élő kisebbségi közösségek számára. Többek között erre mutatott rá a tartományi ombudsman minap megfogalmazott közleménye is, amelyben szintén arra hívják fel a figyelmet, hogy mennyire lényeges hovatartozásunk kinyilvánítása.
– Az október 1-je és 15-e között lezajló népszámlálás a legfontosabb adatforrást jelenti Szerbia lakosságával kapcsolatban. Ezeknek az eredményeknek a függvényében alakul majd a továbbiakban a politika. A statisztika, a fejlesztési politika és az európai integráció mellett a népszámlálás a nemzeti közösségek jogai és szabadsága megvalósításának szempontjából is jelentős. A tartományi ombudsman dicséretesnek tartja azt az igyekezetet, amellyel a kisebbségek képviselői, szervezetei és egyesületei bátorítják a polgárokat nemzeti hovatartozásuk felvállalására – olvasható a közleményben.
Vukašinović Éva kisebbségügyi kérdésekkel megbízott tartományi ombudsmanhelyettestől ehhez kapcsolódóan többek között azt kérdeztük, hogy miért érezték szükségét egy ilyen jellegű felszólítás megfogalmazásának, hiszen a nemzeti, vallási hovatartozás elismerésének magától értetődőnek kellene lennie mindenki számára.
Valóban, népszámláláskor nem bizonyítjuk nemzeti hovatartozásunkat, hanem nyilatkozunk róla, hangsúlyozta Vukašinović Éva.
– Azért éreztük fontosnak felhívni a nemzeti közösségek figyelmét nemzeti hovatartozásuk szabadon történő felvállalására, mert ettől függ több kisebbségi jog megvalósulása is. Úgy véltük, hogy a tartományi ombudsman intézményének, amelynek egyik hatásköre a kisebbségi jogok megvalósulásának a figyelemmel kísérése, szintén fontos hangját hallatnia ebben a témában, hiszen ismétlem, több, kisebbségeket érintő jog megvalósulása is ettől függ – magyarázta az ombudsmanhelyettes.
A kilenc évvel ezelőtti népszámlálás során történtek ismeretében nem tűnnek túlzónak a több irányból érkező felszólítások, bátorítások. A 2002-ben begyűjtött adatokból az derül ki, hogy az országban sokkal több a pravoszláv vallású ember, mint az olyan nemzetiségű polgár, aki esetében egyébként ez a vallás a legjellemzőbb. Sajtóértesülések, illetve az akkori összeírás során megkérdezett polgárok némelyike szerint kilenc évvel ezelőtt az történt, hogy az összeírók gyakran kérdezés nélkül a pravoszláv vallást jelölték meg a polgár vallásaként. Állítólag az is megtörtént, hogy az összeírók nem engedték meg a polgároknak, hogy mondjuk ateistának vallják magukat, mert mint mondták, senki sem lehet vallás nélküli.
Vukašinović Éva elmondta, hogy neki nincsen tudomása az előző népszámlálás történéseiről vagy az akkor megtörtént szabálytalanságokról.
– Fontos tudni, hogy a népszámlálás során begyűjtött adatok szolgálati titkot képeznek és a népszámlálókat is titoktartás kötelezi. Ha véletlenül azt tapasztaljuk, hogy a népszámláló a polgároktól akaratuk ellenére követel bármiféle nyilatkozást, vagy megmásítja válaszukat, akkor az büntetendőnek számít – hangsúlyozta Vukašinović Éva, valamint hozzátette, hogy a polgárok akár ateistának is vallhatják magukat, ha ez a meggyőződésük.
Kérdésünkre, hogy a szabálytalanságokat észlelő polgárok hová fordulhatnak panaszaikkal, észrevételeikkel, az ombudsmanhelyettes nem tudott kapásból válaszolni, mert az idei népszámlálást szabályozó törvény sajnos ezt illetően sem a legegyértelműbb. Végül hosszas tanulmányozás után kiderült, hogy a panaszok ügyében első fokon a községi és városi népszámláló bizottságok az illetékesek. A szabálytalanul eljáró népszámláló 20 000–50 000 dinár pénzbírsággal büntethető.
