Vegyes érzelmeket kelt az érintettekben, azaz a vajdasági magyar médiaszíntér szereplőiben a vajdasági magyar médiastratégia tervezete, amelyet a Magyar Nemzeti Tanácsnak kell majd elfogadnia. Azzal kapcsolatban mindenki egyetért, hogy a dokumentumra szükség van, ugyanakkor sajtóorgánumaink legtöbbje nem elégedett maradéktalanul a stratégiatervezettel. A Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének elnöksége szerint a stratégia néhány pontja a tájékoztatási eszközök szerkesztéspolitikájába történő beavatkozást eredményezheti. A stratégia ilyen formájában nem a vajdasági magyar média megmaradását, illetve fejlődését szolgálja, véli a Családi Kör szerkesztősége.
A vajdasági magyar médiastratégia tervezetével nem csak a magyarul tájékoztató médiumok foglalkoznak: a B92 RTV néhány nappal ezelőtt a Családi Kör hetilap meglátásairól, illetve kifogásairól tudósított, Teofil Pančić kolumnista, politikai elemző pedig a Vreme szerb nyelvű hetilap hasábjain boncolgatta a dokumentum szerinte nem egészséges részleteit.
Mindkét tudósítás, írás arra hívja fel a közvélemény figyelmét, hogy a dokumentum ilyen formájában teret enged a vajdasági magyar tájékoztatási eszközökre kifejtett politikai nyomásgyakorlásnak.
ETIKAI BIZOTTSÁG
A Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének elnöksége megvitatta a médiastratégia tervezetét. Tóth Lívia, az egyesület elnöke elmondta lapunknak, hogy először pontatlanságokra bukkantak a dokumentumban.
– Az egyes szerkesztőségek, tájékoztatási eszközök bemutatásakor figyelhetőek meg a pontatlanságok. Főleg a dolgozók számával, különböző dátumokkal kapcsolatosak az eltérések. Számunkra az is feltűnt, hogy az VMÚE teljesen kimaradt a stratégiából. Egyesületünk 2003 óta létezik, működik, céljai pedig szerintem egybecsengenek a médiastratégiával: a hatékonyabb anyanyelvű tájékoztatás, a vajdasági magyar médiumok közötti együttműködés, az újságírók képzése, továbbképzése, a sajtóban dolgozók helyzetének a javítása. Úgy érezzük, hogy partnerek lehetnénk a médiastratégia megvalósításában, persze majd akkor, ha az illetékesek úgy gondolják, hogy a VMÚE is helyet kaphat a dokumentumban. Nagy problémának tartjuk, hogy a dokumentumban szó sem esik az újságírók, illetve a tájékoztatásban dolgozók szociális helyzetéről, javadalmazásáról, annak esetleges javításáról. Az sem derül ki a stratégia tervezetéből, hogy mire alapozzák annak megvalósítását. Nem válik világossá, hogy lesz-e a megvalósításra anyagi fedezet. A jelenlegi helyzet elemzését túlságosan részletesnek tartjuk. Egy stratégiának nemcsak a honnan kérdésre kellene választ adnia, hanem arra is, hogy hová és hogyan szeretnénk eljutni – magyarázta Tóth Lívia.
A VMÚE elnöksége azt sem tartja jónak, hogy a stratégia olyan dolgokat is megpróbál előírni, amelyeket már törvényekkel, etikai kódexszel szabályoztak. Azzal is foglalkoznak a dokumentumban, hogy mi a közszolgálatiság, tette hozzá Tóth Lívia, aki szerint a közszolgálatiság fogalmát már nemzetközileg meghatározták és nem biztos, hogy a vajdasági magyar médiastratégiának ezzel a kérdéssel olyan részletesen kellene foglalkoznia, mint azt teszi.
– A vajdasági magyar média értékrendjével és etikai szabályaival foglalkozó szakaszban van néhány olyan pont, amely szerintünk a szerkesztők, főszerkesztők feladatkörébe történő beavatkozásnak is tekinthető. A stratégia nagyon részletesen írja elő, hogy hogyan is kellene bizonyos dolgokról tájékoztatni. Úgy véljük, hogy ez valamelyest a szerkesztőségek autonómiájába történő beavatkozás. A szóban forgó szakasz egy etikai bizottság létrehozását is előirányozza. Ez a bizottság felügyelné a különböző kritériumok betartását. Nem azt mondom, hogy ez a bizottság a cenzúra eszköze lesz, látatlanban nem nyilatkoznék ilyesmit, de ahogyan a népi mondás is tartja: jobb félni, mint megijedni. Nem tudjuk, hogy ez a bizottság hogyan áll majd fel, kik lesznek a tagjai, mennyire lesz szakmai, független, vagy mennyire kapcsolódik majd egy politikai párthoz. Minden újságíró-egyesületnek van etikai kódexe és úgy véljük, hogy ezeknek a kódexeknek az alapján kellene az újságíróknak dolgozniuk. Nem biztos, hogy szükség van egy ilyen felsőbb szervre, mint az etikai bizottság – fogalmazott Tóth Lívia.
A VMÚE elnöksége azt is megállapította, hogy a stratégia tervezetében aránytalanságok észlelhetőek az egyes tájékoztatási eszközöket illetően. Az MNT hatáskörébe tartozó tájékoztatási eszközökkel túl sokat foglakozik a stratégia, míg mások sokkal kevesebb teret kapnak, magyarázta Tóth Lívia, valamint hozzátette, hogy egyes szerkesztőségekre vonatkozólag még sértő megállapítások is szerepelnek a dokumentumban. – Úgy érezzük, hogy ez szembe fordítja egymással a szerkesztőségeket – szögezte le Tóth Lívia.
A VMÚE elnöke azért azt is hozzátette, hogy a dokumentumban természetesen olvashatóak dicséretes tervek is, mint mondjuk az egész napos, Vajdaság-szerte elérhető magyar nyelvű tv- és rádióadás.
NEMKÍVÁNATOSAK
„Amikor az MNT meghirdette a vajdasági magyar médiastratégia kidolgozását, azt hittük, hogy az a vajdasági magyar média megmaradásának és fejlődésének, továbbá a vajdasági magyar média munkáját igénylő vajdasági magyaroknak az érdekeit szolgálja. Sajnos, a közvitára bocsátott szöveg egészen másról szól” – volt olvasható a Családi Kör legutóbbi számának vezércikkében.
A lap szempontjából hiányosságként minősített részletekről Friedrich Anna, a Családi Kör főszerkesztője nyilatkozott lapunknak: – Tételesen nem foglalnám össze észrevételeinket, hiszen amikor elolvastuk a Családi Körre vonatkozó minősítéseket, azonnal világossá vált, hogy a dokumentumért illetékesek nem is várnak tőlünk tételes kifogásokat. A nyomtatott sajtóra vonatkozó részből kitűnt, hogy a stratégia a Családi Kört mindenféle formában mellőzni kívánja. Olyan minősítéseket is olvashattunk lapunkra vonatkozólag, hogy az csak érintőlegesen foglalkozik a közösségi problémákkal, mivel sokkal inkább családi újság. Lapunk állandó olvasói tudják, hogy ez nem így van. A Családi Körben nincsen olyan téma, ami ne a közösséget érintené, vagy ne egy közösségi problémát dolgozna fel.
Kérdésünkre, hogy mi lehet az oka a lap mellőzésének a stratégiában, Friedrich Anna annyit jegyzett meg, hogy a dokumentumot átolvasva úgy tűnik: annak írói a Hét Napot szeretnék a legolvasottabb vajdasági magyar hetilappá felemelni. A Családi Kört olyan lapként tüntették fel, amely nem érdemes arra, hogy a vajdasági magyar közösség támogassa megjelenését és fennmaradását, hangsúlyozta a hetilap főszerkesztője.
– A leírtakban nem láttuk a Családi Kör helyét. Ha azonban lapunk a legolvasottabb vajdasági magyar hetilap – ami tény –, akkor úgy kellett volna helyet kapnia a médiastratégiában, hogy az megfeleljen a vajdasági magyarok bizonyított igényének. Így úgy tűnik, mintha az olvasók eddigi igényét próbálnák meg eltörölni. Hogy mindennek van-e politikai háttere? Elképzelhető. Az nyilvánvaló – és példa is volt rá –, hogy az MNT-nek sokkal egyszerűbb ellenőriznie vagy nyomást gyakorolnia az általa alapított lapokra. Egy, az MNT-től független lapban olyan dolgok is megjelenhetnek, amelyek nem az egypárti rendszer érdekeit szolgálják. Ha van egy olyan lap, amiben megjelenhetnek olyan dolgok, amelyek nem az MNT malmára hajtják a vizet, akkor az a lap nemkívánatos. A Családi Kört már eddig is mellőzték, mondjuk a különböző pályázatok során, megkísérelve ezzel minél inkább elfojtani lapunkat – összegezte Friedrich Anna.
A több mint 20 éves múltra tekintő lap főszerkesztője azt is elmondta, hogy a médiastratégiában elfogadhatatlan felmérések alapján foglalkoztak az olvasottság mutatóival. A médiastratégiában az Identitás Kisebbségkutató Műhely májusi, a szórványban elkészített felmérésének az eredményei szerepelnek kiindulópontként, magyarázta Friedrich Anna.
– A felmérést 14 településen végezték el a szórványban, a stratégiában viszont egész Vajdaságra vonatkozó adatforrásként kezelik az eredményeket. Az olvasottságot, a példányszám alakulását illetően eleve rossz alapokra helyezték a stratégiát – fejtette ki Friedrich Anna, aki kérdésünkre, hogy a stratégia ezen formájának függvényében mi vár a vajdasági magyar újságírásra, a következőt válaszolta: – Nehéz idők.
