A Preševo-völgyi albánok politikai képviselői a közelmúltban úgy döntöttek, hogy a csupán szerb nyelven, cirill betűkkel elkészített kérdőívek miatt a térség albán lakosságának bojkottálnia kell az idei népszámlálást. Muamer Zukorlić főmufti pedig a minap közölte, hogy az említett okok miatt a bosnyákok sem vesznek részt a lakosság összeírásában. Esad Džudžević köztársasági parlamenti képviselő cinikus hangnemben nyilatkozott lapunknak Zukorlić kezdeményezéséről. Dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke szerint az egynyelvű kérdőívek miatt sem sérült a kisebbségek nyelvhasználati joga. Riza Halimi parlamenti képviselő azt nyilatkozta lapunknak, hogy a „láthatatlan albánok” összeírását is meg kellett volna szervezni.
A népszámlálás több dolog miatt is fontos egy állam és annak polgárai számára, a nemzeti közösségek szempontjából viszont hatványozódik az összeírás jelentősége. A kisebbségek különösen érzékeny csoportot képviselnek a jogérvényesítést illetően. A nemzeti hovatartozás szabadon történő felvállalásától nagy mértékben függ a kisebbségi jogok későbbi érvényesítése.
Ennek ismeretében meglepő volt, amikor a preševói, medveđai és bujanovaci Albán Képviselők Közgyűlése úgy döntött, hogy a népszámlálás bojkottálására szólítja fel az általuk képviselt nemzeti közösséget.
LÁTHATATLAN ALBÁNOK
Riza Halimi, a Preševo-völgyi Albánok Koalíciójának parlamenti képviselője megerősítette lapunknak, hogy valóban azért szólították fel az albán lakosságot a népszámlálás bojkottálására, mert a kérdőívek csak szerb nyelven, cirill betűs nyomtatásban készültek. A kilenc évvel ezelőtti összeíráskor még bizonyos kisebbségek nyelvén is elkészítették az űrlapokat, tette hozzá Halimi.
– A kiválasztott instruktorokkal és terepi összeírókkal szintén nem vagyunk elégedettek. Medveđán egyetlen albán instruktort és terepi összeírót sem bíztak meg a népszámlálással, Bujanovacon 22 személyből csupán 8 albán, ez pedig egyáltalán nem felel meg a község nemzeti összetételének. Preševóban az összeírók többsége szerb nemzetiségű, annak ellenére, hogy a község lakosságának 90 százaléka albán, 7 százaléka pedig szerb. Emellett még más problémák is vannak: a Preševo-völgyben nincsenek adva a feltételek az objektív népszámláláshoz. Az utóbbi évtizedben egyre fokozódott a migráció, sok albán átmenetileg elhagyta otthonát és Koszovóba költözött. Kilenc évvel ezelőtt még megszervezték ezeknek az embereknek az utaztatását és részt vehettek a népszámlálásban, ezúttal azonban úgy tűnik, ez nem történik meg. Ott vannak azok is, akik menekültjogi státust kértek az Európai Unió valamelyik országában. Legtöbbjüket valószínűleg visszatoloncolják Szerbiába, tehát őket is össze kellene írni. Ezeket az embereket „láthatatlan albánoknak” hívjuk, de szerintünk őket is számba kellene venni – magyarázta Halimi.
A parlamenti képviselő azt is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az államnak, illetve a községeknek is érdeke lenne minél több polgárt összeírni, mert azok, akik átmenetileg tartózkodnak külföldön, általában házzal vagy egyéb ingatlannal rendelkeznek, vagyis a vagyon után – ha azt nyilvántartásba veszik – adót kötelesek fizetni.
MINDEKIT ÖSSZEÍRNÁNAK
Esad Džudžević, a Bosnyák Lista köztársasági parlamenti képviselője először is arról beszélt, hogy a népszámlálás minden ország számára fontos esemény, mivel a végeredményként kapott szociológiai, illetve statisztika adatok a mindennapokban töltenek be fontos szerepet. Persze a mostani népszámlálásnak megközelítőleg sem lesz akkora tétje a szerbiai bosnyákok számára, mint a kilenc évvel ezelőttinek. A 2002-es népszámlálás után ugyanis a bosnyákok megújították jogaikat nemzeti identitásuk vonatkozásában, illetve élni kezdtek mindazon jogaikkal, amelyek számarányuk alapján megilletik őket, magyarázta a képviselő.
– A bosnyákok sandžaki képviselői mindent megtesznek annak érdekében, hogy a kérdezőbiztosok minél több szerbiai bosnyákot összeírjanak a népszámláláskor, még azokat is, akik pillanatnyilag nem tartózkodnak az országban. Ezek az emberek továbbra is szerb állampolgárok, nyilvántartják őket a választási listán és itt fizetnek adót, csak politikai vagy gazdasági okokból jelenleg más országban élnek, dolgoznak. Zukorlić úr felhívása a bojkottra szerintem ugyanúgy végződik, mint amikor mondjuk a Blic napilap bojkottálására szólította fel a bosnyákokat. Mondanom sem kell, hogy miután megkísérelte rávenni a sandžaki bosnyákokat, hogy ne olvassák többé a Blicet, a szóban forgó napilap népszerűsége drasztikusan megugrott a régióban. Az, hogy a kérdőívek csak szerb nyelven készültek, még nem elég ok a bojkottra – összegezte Džudžević.
RAGASZKODHATUNK ANYANYELVÜNKHÖZ
Dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke a más kisebbségi közösségek képviselői részéről kimondott felhívás kapcsán azt nyilatkozta lapunknak, hogy a szerbiai albánok esetében elsősorban nem is a bojkottról szól a történet. Az albán közösség Dél-Szerbiában folyamatos dilemmában él: bojkottálja-e a szerbiai intézményrendszert, illetve a szerb államot, vagy pedig próbáljon meg részt venni az intézményrendszerben és belülről védeni az albán közösség érdekeit, fogalmazott Korhecz, valamint hozzátette, hogy ebben a kérdésben megoszlik a szerbiai albán politikum. Az MNT elnöke szerint a bosnyák közösségben sokkal kisebb mértékben van jelen ez az áramlat.
– A magyar közösségben nincsen ilyen dilemma. Mi elfogadjuk, hogy Szerbiában élünk, a szerb törvények ránk is vonatkoznak, de megpróbáljuk őket folyamatosan a magyar közösség érdekei mentén módosítani. A kérdőíveket illetően 2002-ben sem volt jobb a helyzet, akkor is csak egy nyelven készültek el. Az űrlapokat kizárólag a biztosok töltik ki. A polgároknak nem is kell a kezükbe venni a kérdőívet, nekik csak felolvassák a kérdéseket, ők pedig válaszolnak rájuk. Mi azért küzdöttünk, hogy a polgár és a biztos közötti párbeszéd mindig magyarul folyjon. Magyar kérdőívek egyébként léteznek, ezeket nem lehet kitölteni, de a polgár elkérheti a biztostól és követheti a feltett kérdéseket, vagyis mindent ellenőrizhet. Tehát a nyelvhasználati jog nem sérül, mert a biztos a polgár kérésére köteles lenne magyarul kommunikálni és átadni a polgárnak a magyar nyelvű kérdőívet – összegezte Korhecz. Kérdésünkre, hogy mit tehet a polgár abban az esetben, ha a kérdezőbiztos a kérésére sem kezd el magyarul beszélni, vagy nem hajlandó átadni a magyar kérdőívet, az MNT elnöke elmondta, hogy a polgárnak ilyen helyzetben jogában áll megtagadni a további nyilatkozást és másik kérdezőbiztost kérni. Ebben az esetben az előírások értelmében a kérdezőbiztosnak jegyzőkönyvet kell készítenie, majd értesítenie kell az önkormányzat népszámlálási bizottságát. A népszámlálási bizottság mindennek függvényében ugyanabba a háztartásba egy magyarul beszélő biztost lenne köteles kiküldeni, magyarázta Korhecz.
