A napokban elfogadott országos médiafejlesztési stratégiáról igen eltérő hangnemben nyilatkozott korábban lapunk számára a politikum, illetve a szakma. A téma kapcsán ezúttal dr. Korhecz Tamást, a Magyar Nemzeti Tanács elnökét kérdeztük.
Mi a véleménye a médiastratégiáról?
– El kell ismernem, hogy jómagam teljes terjedelmében még nem olvastam el figyelmesen a dokumentumot. Inkább azokat a részeket tanulmányoztam, amelyek a magyar nyelvű tájékoztatással is összefüggenek. A teljesség igénye nélkül annyit mondhatok, hogy a szakértői csoport által korábban közvitára bocsátott változathoz képest a most elfogadott dokumentum sokkal kedvezőbb a magyar nyelvű tömegtájékoztatás vonatkozásában. Ha más miatt nem, akkor legalább amiatt, hogy tiszteletben tartja az alkotmány rendelkezéseit az MNT hatásköreire vonatkozólag. Persze vannak olyan részek, amelyek nem teljesen világosak és furcsának tűnnek. Ilyen példának okáért az a rendelkezés, amely korlátozná az MNT által alapított médiumok költségvetési forrásokhoz való hozzáférését nyílt pályázatokon keresztül. Ebben a formában ez kétségkívül diszkriminatív és indokolatlan rendelkezés. Hacsak nem az történik, hogy az MNT az általa alapított tájékoztatási eszközök támogatására külön céleszközöket fog kapni az állami költségvetésből. Ha ez így lenne, akkor a korlátozás érthető, illetve elfogadható. Ha mégsem ez történik, akkor olyan diszkriminációról lesz szó, amely valószínűleg egyetlen bírósági eljárás során sem állná ki a törvényesség próbáját.
Mit jelent ez? Szükség esetén megtámadják a szóban forgó rendelkezést?
– Előbb részletesen át kell tanulmányozni a stratégiát, elemezni kell, hogy mit is jelentenek az erre vonatkozó mondatok, vagy meg kell várni, hogy az illetékes minisztérium ad-e bővebb magyarázatot. Csak ezután döntünk a végleges lépésekről.
Ön szerint a médiastratégia függvényében más színezetet kap-e a magyar nyelvű tájékoztatás Szerbiában?
– Önmagában nincsenek itt olyan forradalmi változások a magyar média vonatkozásában, amelyek döntően változtatnának tájékoztatási eszközeink pozícióján. Az jó, hogy megszületett ez a stratégiai dokumentum, mert most már saját stratégiánkat és fejlesztési terveinket is összehangolhatjuk ezzel. Ezért jó, ha látjuk, hogy mit akar az állam.
Vajdaság kivételével a jövőben Szerbia-szerte várhatóan hat regionális rádió- és televízió-állomás alakul. Politikai képviselőink részéről elhangzott olyan vélemény, hogy ha ez valóban megtörténik, akkor a tartományban is alapítani kellene ilyen regionális elektronikus médiumot, vagy akár többet. Hogyan vélekedik erről az elképzelésről?
– Ez annak is a függvénye, hogy a tartományi, közszolgálati rtv mennyire tudja betölteni azt a szerepet, amelyet a stratégia szán neki, illetve mennyire tudja ellátni azt a rengeteg funkciót, amit most csak részben lát el. Pillanatnyilag erről még korai lenne részletesebben állást foglalni.
