Péntek reggel újból útnak indulnak a humanitárius segélyt szállító orosz teherautók, jelentette be csütörtökön Alekszandr Konyuzin belgrádi orosz nagykövet. A pár napja kényszerpihenőt tartó konvoj az orosz nagykövet, Belgrád és az észak-koszovói községek vezetői között tartott megbeszélést követően indulhat útnak. A szerb községek vezetői végül beleegyeztek a korábban Brüsszelben felvetett megoldásra, miszerint a jarinjei határátkelőtől a koszovói szerbeknek szánt segélyt szállító teherautókat három EULEX-es jármű követi majd Kosovska Mitrovicáig.
– Nem engedhettük meg, hogy a jelenleginél is jobban elpolitizálják a problémát és emiatt késve kapják meg a rászorulók a segélyt – nyilatkozta Radenko Nedeljković, a mitrovicai körzet vezetője.
A körzetvezető szerint ennek ellenére a koszovói szerbek EULEX-hez kapcsolódó viszonya nem változik meg, majd hozzátette, hogy semmi bajuk az Európai Unió Jogállamiság missziójával, de a szabad mozgás jogával akkor élhetnek majd, ha nem segítenek többet az albánoknak.
Miközben az orosz teherszállító konvoj Szerbiában vesztegelt, Washingtonban Hillary Clinton amerikai külügyminiszter és Atifeta Jahjaga, Koszovó elnöke aláírták a koszovói kulturális világörökség megvédéséról szóló egyezményt.
– Meglátogattam a gyönyörű gračanicai szerb pravoszlávkolostort is. Elvi kérdés, hogy egy pluralista társadalmat kiépítő állam, amely egyenlően fog viszonyulni minden polgárához, megőrizze minden kulturális örökségét – mondta a Clinton.
Az amerikai külügyminiszter, megragadva az alkalmat, együttműködésre kérte fel a koszovói polgárokat. Kiemelte, hogy az egyezmény a keresztény, a muzulmán, a zsidó, a szerb és az albán kulturális örökséget is védelem alá helyezi.
Belgrádban Boris Tadić összegezte az elmúlt időszak történéseit. Szavai szerint ha Szerbia még március előtt meg szeretné kapni az EU-s tagjelöltséget, meg kell győznie a koszovói szerbeket, hogy ne lőjenek rá a KFOR katonáira.
– Szerbia államfőjeként nincs eszközöm, sem katonaságom, sem rendőrségem, hogy megvédhessem a koszovói szerb polgárokat és az intézményeinket – mondta az államfő, majd hozzátette, ugyanígy nincs eszköze arra sem, hogy kordában tartsa a koszovói szerbek között található szélsőséges személyeket.
A koszovói szerbeknek szánt üzenetében arra kérte a polgárokat, hogy védjék meg az életüket és vonják az ellenőrzésük alá azokat a szélsőségeseket, akik „még háborúznának egy picit”.
– Mindazt, amit Szerbia az utóbbi időben felépített, a szélsőségesek a KFOR-katonák megtámadásával könnyedén lerombolhatják – szögezte le Tadić.
Az államfő szerint Szerbia december 9-én azért nem kapta meg a tagjelölti státust, mert nem akart lemondani az ENSZ 1244-es határozatáról, emellett az integráció során sarokba szorították az országot Koszovó miatt.
– Az ENSZ 1244-es határozata a jövő és a kulturális világörökség védelmének politikai támasza – érvelt Tadić.
DAČIĆ: EU ÉS NEMZETI ÉRDEKEK
Szerbia belügyminisztere is hasonlóképp nyilatkozott. Mint megfogalmazta, amennyiben a nemzetközi fórumokon Koszovót nem úgy mutatják be, ahogyan a 1244-es határozatban van meghatározva, azzal elismernék Koszovó függetlenségét.
– Ennek érdekében Szerbiára óriási nyomás nehezedik – mondta Ivica Dačić.
Mint megjegyezte, Brüsszel, Párizs, Washington, London és Róma még a jelen pillanatban is Koszovó függetlenségének elismeréséért lobbizik azoknál az államoknál, amelyek ezt nem tették meg. Az EU kérdését firtatva megjegyezte, minden technikai kérdést támogat, de amikor a politikai feltételekre terelődik a szó, mindig Szerbia érdekeit helyezi előtérbe.
– Sohasem mondtam azt, hogy EU is és Koszovó is. Igen, Szerbiának be kell lépnie az EU-ba, de ugyanakkor meg kell őriznie a nemzeti érdekeit is – mondta a belügyminiszter.
BOGDANOVIĆ: NINCS SZÜKSÉG ÚJABB INCIDENSRE
Senki sem kritizálhatja az észak-koszovói szerbeket, akik eltökéltek a problémák békés úton történő megoldásában, annak ellenére is, hogy tisztában vannak azzal, hogy az úttorlaszokkal nem lehet problémákat megoldani, vélekedett Goran Bogdanović Koszovó-ügyi miniszter.
– Azért választották ezt az utat a koszovói szerbek, hogy Prishtinának és a nemzetközi közösségnek megmutassák, hogy nem kívánnak erőszak által integrálódni az úgynevezett Koszovó államba – jelentette ki a Koszovó-ügyi miniszter, majd elvetette a nemzetközi nyilvánosság állítását, hogy a barikádokon lévő szerb polgárokat bűnözők irányítanák. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy túldramatizálják a történetet, illetve Prishtina és a nemzetközi közösség ezzel azt akarja elérni, hogy a békésen tüntető polgárokat olyan bűnözőkként lássa a világ, akik nem engedik, hogy Észak-Koszovóban visszatérjen az élet a régi kerékvágásba. Azt, hogy a tüntetők között bűnözők is találhatók, nem vitatta el, de elfogadhatatlannak nevezte, hogy a békés tüntetőket is a bűnözők csoportjába sorolják.
– A bűnözők érdeke az, hogy a fennálló helyzet folytatódjon. Úttorlaszokra viszont nincsen többet szükség, hiszen megegyeztünk Prishtinával az adminisztratív határátkelőhelyekről. Semmi szükségünk kitenni magunkat egy újabb incidens kockázatának, mert azokért rendszerint Szerbiát okolják, most is így lenne – mondta Bogdanović.
A miniszter újfent elítélte a jarinjei és a jagnjenicai incidenseket, kihangsúlyozva, hogy elfogadhatatlan az erőszak, bármely oldalról is érkezett.
