Az Európai Unió felszólított a Nyugat-Balkán csatlakozási folyamatának felgyorsítására, és arra kérte Belgrádot és Pristinát a szerda este közzétett határozatában – melyben a Nyugat-Balkán és az EU vezetői által definiált pontok kaptak helyet egy hosszas, bővítési kérdésekkel kapcsolatos brüsszeli tanácskozást követően –, hogy tegyenek gyors előrelépést a kapcsolatok normalizálásában, és teljes mértékben, további halasztás vagy előzetes feltételek támasztása nélkül alkalmazzák a korábban megkötött megállapodásokat, beleértve a kapcsolatok normalizálásának útjáról szóló megállapodást és annak ohridi végrehajtási mellékletét is. Az említett határozatot szerdán az EU és a Nyugat-Balkán vezetőinek csúcstalálkozóján elfogadták. Szerbia is támogatta a dokumentumot, de fenntartásainak is hangot adott egyes szövegrészeire vonatkozóan. Ahogyan arról Ana Brnabić kormányfő beszámolt, egyértelműen meghatározott „vörös határvonalakkal” látta el a határozatot a szerb érdekeknek megfelelően.
Az európai uniós nyilatkozat azt kéri, hogy teljes mértékben igazodjanak az EU kül- és biztonságpolitikájához a nyugat-balkáni országok, és hangsúlyozza, hogy az EU gyorsan vizsgálja meg az EU és a Nyugat-Balkán gazdasági integrációjának javítására szolgáló növekedési tervben előterjesztett javaslatokat, melyek célja komoly befektetési ciklus indítása a régióban, uniós forrásoknak köszönhetően.
Szerbia vonatkozásában a dokumentum kitér arra, hogy az Európai Unió továbbra is teljes mértékben támogatja Josep Borrellnek, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének és Miroslav Lajčáknak, az EU párbeszédügyi megbízottjának a Balkán európai integrációjával és a Belgrád–Pristina-párbeszéddel kapcsolatos erőfeszítéseit. Az EU, a megállapítások alapján, konstruktív elkötelezettséget vár el Belgrádtól és Pristinától is, jóhiszemű és kompromisszumkész hozzáállást, hogy a felek gyors előrelépést érjenek el kapcsolataik normalizálásában, hiszen ez fontos a teljes régió biztonsága és stabilitása szempontjából, valamint annak tekintetében is, hogy mindkét fél előre tudjon lépni rövid távon az európai integrációs úton. Az EU arra szólítja fel a feleket, hogy a korábbi követeléseinek megfelelően minden halasztás és feltétel nélkül teljes mértékben hajtsák végre a normalizációs folyamatot és annak végrehajtási mellékletét, valamint az összes korábbi megállapodást. Belgrádtól és Pristinától folyamatos erőfeszítéseket várnak el a feszültség csökkentése érdekében, és azt, hogy kerülje az egyoldalú és koordinálatlan intézkedéseket, valamint az olyan retorikát, amely nem segíti elő a kapcsolatok normalizálását.
ÉRDEM SZERINTI ELBÍRÁLÁS
A határozat egyébként kimondja azt is, hogy az Ukrajnában zajló háború és a Közel-Keleten kialakult válság miatt az európai és globális biztonság veszélyben van, hangsúlyozza az egység és közös célok fontosságát az európai államok családján belül, valamint az EU és a Nyugat-Balkán stratégiai partnerségének jelentőségét. A szöveg megerősíti az EU teljes és egyértelmű elkötelezettségét a Nyugat-Balkán csatlakozási perspektívája mellett, és sürgeti a csatlakozási folyamat felgyorsítását a hiteles reformok, a tisztességes és szigorú feltételek teljesítése, valamint az érdemek alapján.
Josep Borrell és Ana Brnabić (Fotó: Beta)
„NEM AKARJÁK A POLGÁROK”
A szerb kormányfő kifejtette, hogy számos pozitív eleme van a határozatnak, világosan állást foglal a nyugat-balkáni régió integrációjának szükségessége mellett, elismeri a szerbiai reformok fontosságát és sikerességét és sürgeti a folyamatok felgyorsítását. Ennek ellenére fenntartásainak kellett hangot adnia Koszovó kérdése kapcsán – jelentette ki, mert, mint mondta, a dokumentum nem tért ki a hatályos nemzetközi megállapodásokra, határozatokra. Szerbia a szöveghez mellékelte, hogy Belgrád álláspontja alapján Koszovó továbbra is Szerbia elidegeníthetetlen részének számít az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozata alapján, Koszovó függetlenségének elismerése, felvétele az ENSZ-be vagy az ENSZ különböző szerveibe elfogadhatatlannak számít Belgrád számára – olvasható a szerbiai kikötésben. Brnabić beszámolt arról is, hogy értékrend tekintetében Szerbia támogatja a határozatot, de a helyszínen közölte az EU tisztségviselőivel azt is, hogy Szerbia nem tud egyetérteni az Oroszország elleni szankciók bevezetésének politikájával, mert az nem élvezi a szerbiai állampolgárok támogatását. A szankciók mindig a lakosság legsebezhetőbb rétegét sújtják, ez a hivatalos szerb álláspont – ismertette Brnabić.
PÉNZELIK A REFORMOKAT
Sajtónyilatkozatában a kormányfő emlékeztetett arra, hogy az EU hatmilliárd eurós fejlesztési keretet hagyott jóvá a nyugat-balkáni államok számára, hármat beruházások megvalósítására költenek el, kétmilliárd e részből támogatásnak, egymilliárd kedvezményes hitelnek számít, a maradék hárommilliárdot pedig a megvalósított reformokért adja ajándékba az EU az országoknak költségvetési támogatásként, érdem szerint.
Az Európai Unió és a Nyugat-Balkán csúcstalálkozója után egyébként tegnap megkezdődött az Európai Tanács kétnapos ülése is.
A nemzetközi sajtó képviselőinek nyilatkozik Ana Brnabić (Fotó: Beta)
Nyitókép: Az EU hatmilliárd eurós fejlesztési keretet hagyott jóvá a nyugat-balkáni államok számára (Fotó: Beta)
