Szerbiának és a többi nyugat-balkáni országnak a mainál is erősebb Németországra van szüksége – jelentette ki tegnap a svájci Davosban szervezett Világgazdasági Fórum Eurázsia új hajnala című tanácskozás résztvevőjeként Aleksandar Vučić államfő. A fórumon aláhúzta, Szerbiának sikerült több mint kétszeresére növelnie a teljes bruttó hazai termék (GDP) értékét 2012 és 2013 óta, az akkori 32 milliárdról 69 milliárd euróra. Az Európai Unió és a Nyugat-Balkán kapcsolatáról Vučić azt mondta, amikor „Németország csak köhint egy kicsit, mi már tüdőgyulladást kapunk”, tehát nagyban befolyásolja a német gazdaság alakulása a nyugat-balkánit, majd kiemelte, hogy Németország 0,3 százalékos gazdasági visszaesése a térség országai számára is nagy gondot okoz. Ha nem következik be a német gazdaság visszaesése, akkor Szerbia például az idén 4,5 százalékos növekedésről beszélhetne, s nem 3,5 százalékosról.
A tanácskozáson, melyen részt vett Odile Renaud-Basso, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke, Mirek Dušek, a Világgazdasági Program illetékese, Irakli Garibasvili grúz kormányfő, Cenk Alper török üzletember, a Törökországi Munkáltató és Ipari Szövetség tagja, továbbá Alibek Kuantirov kazah nemzetgazdasági miniszter is, Vučić annak a véleményének adott hangot, hogy az európaiaknak meg kell érteniük, hogy a kínai befektetésekre szükség van a fejlődéshez, s az Európai Uniónak nem szabad nyomást gyakorolnia ebben a kérdésben.
Hangsúlyozta, hogy nem fogja megfosztani országát a kínai befektetésektől, amelyek az összes külföldi befektetés mintegy harminc százalékát teszik ki. Vannak a politikában olyan személyek, akik egyfelől hízelegnek az EU-nak, s biztosítják arról, hogy mindenben követik az elvárásokat, másfelől pedig panaszkodnak, siránkoznak amiatt, hogy nincs elegendő pénze az országuknak. Szerbia esetében efféle magatartástól nem kell tartani – mutatott rá a panelvitán a szerb köztársasági elnök, aki a beszélgetés során dicsérettel szólt a vitában részt vevő beszélgetőpartneréről, Garibasvili grúz miniszterelnökről az országa által elért kivételes gazdasági eredmények kapcsán, de Kazahsztán kormányát is az ugyanezen a területen elért, hasonlóan kiemelkedő eredményeiért. Alibek Kuantirov kijelentette: egyetért Vučić kijelentésével, miszerint minden ország, azaz kormány a saját gazdaságáért és népéért felelős. Hozzáfűzte, a kormányoknak nem szabad kizárólag Kína-, Oroszország- vagy Amerika-barátnak lenniük. Kazah-pártinak, szerbbarátnak, grúzbarátnak kell lenniük, és saját érdekeik szerint cselekedniük – mutatott rá Kuantirov.
A panelvita résztvevői (Instagram/buducnostsrbijeav)
VÁLTOZIK A BERUHÁZÁSOK ARÁNYA
Visszatérve a szerbiai gazdasági adatokra Vučić kiemelte, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint Szerbia gazdasági növekedése az idén 3,5 százalékos lesz, de szerinte ennél is magasabb, eléri a 3,6 százalékot. A szerb elnök volt egyébként az első felszólaló a panelvitán, Szerbiát ugyanis a Világgazdasági Fórumon a nyugat-balkáni régió legvirágzóbb, leggyorsabban fejlődő és legnagyobb gazdaságaként mutatták be. Az államfő aláhúzta, hogy a nyugat-balkáni országok, Délkelet-Európa növekedési üteme gyorsabb, mint az Európai Unióé. Mint ismeretes, az EU-ra vonatkozó gyors becslés az idén 0,6, jövőre pedig 0,9 százalékos növekedést jelez a Világbank legfrissebb előrejelzése alapján. Lassú változás tapasztalható a beruházások mozgása terén is – fejtette ki Vučić, s mint mondta, még mindig európai a külföldi befektetéseknek mintegy 60–64 százaléka, de egyre növekszik az ázsiai beruházások aránya, ma már 32–33 százalékuk erről a kontinensről érkezik, elsősorban Kína, Dél-Korea, Japán jár az élen a Szerbiába érkező ázsiai, közvetlen külföldi beruházásokban. Nekünk, akik Európában vagyunk, akik mindig Európában éltünk, és Európa részei maradunk, ezt meg kell értenünk – nyomatékosította az államelnök, ezért olyan lényeges az ázsiai államokkal kialakított kapcsolat. Hangsúlyozta, az EU jó döntést hozott, amikor egy új európai intézetnek, az Európai Politikai Közösségnek a létrehozása mellett foglalt állást.
VILLÁMGYORS EGYEZTETÉSEK
A svájci Davosban hétfőn kezdődött és ma ér véget a Világgazdasági Fórum (WEF) eseménysorozata. A fórum főbb témái között szerepelt A biztonság és együttműködés elérése a megosztott világban, valamint A mesterséges intelligencia szerepe a gazdaságban és a társadalomban. Továbbá a Hosszú távú klíma-, természet- és energiastratégia kérdése is napirenden volt. A csúcstalálkozó fő témái között szerepelt az ukrán és a gázai válság is. Aleksandar Vučić államfőt a fórumon a világ ott tartózkodó mintegy harminc vezető politikusa közé sorolták, s meghívták a Diplomácia és párbeszéd a Nyugat-Balkánon elnevezésű rendezvényre, továbbá a Globális rendszerekbe vetett hit visszaállítása, A jövő Európájának kiépítése és az Eurázsia új hajnala elnevezésű panelvitákra is. Tegnap Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével is tárgyalt. Az Instagramon az államfő azt írta: kitűnő, fontos beszélgetést folytattak, amelynek a középpontjában a nyugat-balkáni növekedési terv és az államok közötti összeköttetések fejlesztése állt. Vučić köszönetet mondott von der Leyennek a támogatásért és azokért a lehetőségekért, amelyeket ez a növekedési terv kínál majd országunknak. A szerb elnöknek alkalma volt rövid beszélgetést folytatni Andrej Plenković horvát kormányfővel, Christine Lagarde-val, az Európai Központi Banki elnökével és Emmanuel Macron francia államfővel is.
Nyitókép: Aleksandar Vučić Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével is tárgyalt (Instagram/buducnostsrbijeav)
