Jövőtervezés

Az életszínvonal növelését, illetve az életkörülmények jobbá tételét segíteni hivatott fejlesztési-beruházási csomagot mutatott be szombaton Aleksandar Vučić köztársasági elnök. Támogatási konstrukciók különböző társadalmi csoportok, továbbá a gazdaság és a mezőgazdaság számára, infrastruktúrafejlesztési és környezetvédelmi projektumok, valamint oktatási, technológiafejlesztési és innovációs projektek – egyebek mellett ezeket tartalmazza az Ugrás a jövőbe – Szerbia 2027. elnevezésű fejlesztési program.

A fejlesztési-beruházási program szimbolikus elnevezése arra utal, hogy három év múlva Belgrádban tartják meg az Expo 2027. világkiállítást. Az elmondottak értelmében az Expo 2027. okán szükségszerű fejlesztésnek a szerbiai társadalom minden egyes csoportjára és tagjára ki kell terjednie. A programot szombaton kora este hasonló rendezvény keretében mutatták be, mint 2019. december 28-án a Szerbia 2025. fejlesztési programot. A kettő közötti hasonlóság az egyes projektumok és célkitűzések tekintetében ugyancsak felismerhető.

A rendezvényen az ügyvezető kormány tagjai mellett jelen voltak a program révén érintett egyes társadalmi csoportok képviselői, például sokgyermekes édesanyák, ritka betegségben szenvedő gyermekek, üzletemberek, bányászok, és munkavállalók egyéb ágazatokból.

Aleksandar Vučić szavai szerint a tervek megvalósításának egyik legfontosabb alapfeltétele az, hogy megőrizzék a békét, elsősorban Koszovóban, de máshol is a térségben egyaránt. Hozzátette, az is elengedhetetlen, hogy Szerbia folytassa európai útját, függetlenül a Brüsszellel időnként jellemző konfliktusoktól.

Aleksandar Vučić elmondása szerint amennyiben sikerül megvalósítani a fejlesztési tervet, 2027. végéig a GDP eléri a 92,7 milliárd eurót. Rámutatott, a fejlesztési-beruházási program értéke 17,8 milliárd euró, vagyis nagyjából annyi, mint Szerbia éves költségvetése. A program nem veszélyezteti Szerbia költségvetési stabilitását, de nem is generál államadósság-növekedést, mondta az államelnök. Kiemelte, idén 3,5 százalékos gazdasági növekedésre számítanak, míg a következő években 4-4 százalékosra.

Vučić szavai szerint folytatják a külföldi és a hazai beruházók támogatását. A mezőgazdaságban a támogatások növelését ígérte, elsősorban a jószágtenyésztők, illetve minden olyan gazda számára, aki az év minden napján dolgozik. Bizonyos támogatások 2027 végéig akár 70 százalékkal is növekedhetnek, közölte, majd bejelentette, hogy a termőföldeken kibővítik az öntözőrendszereket.

NAGYOBB BÉREK ÉS NYUGDÍJAK

Idén decemberben az átlagbér várhatóan 958 euró lesz, 2025 végén 1056, míg 2027 decemberében 1400 euró – Belgrádban, Újvidéken és a többi fejlett városban akár 1800 euró is lehet –, hangzott el a rendezvényen. A tervek szerint az átlagnyugdíj és a minimálbér 2027 végén eléri a 650 eurót. Vučić értékelése szerint ezekre a növekedésekre akár kvantumugrásként is tekinteni lehet. A munkanélküliség arányát 7 és 9 százalék között szeretnék tartani, az elmondottak értelmében ezt mindenekelőtt a mesterséges intelligencia nehezíti meg.

FÉLMILLIÓ DINÁR AZ ELSŐ GYERMEK UTÁN

A család-, illetve anyasági támogatásról szót ejtve Vučić bejelentette, hogy már idén áprilistól, vagy májustól az állam az első gyermek után 500 ezer dinárt fizet ki támogatásként, míg a második gyermek után 600 ezer dinárt – ez nem befolyásolja a helyi önkormányzatok születéstámogatási programját. A többgyermekes anyák és családok vonatkozásában külön programot dolgoznak ki, hangsúlyozta Vučić. Rámutatott, azt tervezik, hogy 2027-ben a teljes termékenységi arányszám – a szülőképes korú nőkre számított hipotetikus gyermekszám – eléri az 1,75-öt (jelenleg 1,63). Bejelentette, hogy a következő 4 évben szinte az összes szülészeti klinikát és kórházi osztályt felújítják.

INNOVATÍV GYÓGYKEZELÉS

A ritka betegségek gyógykezelésének tekintetében szintén további előrehaladást ígért az államelnök, kiemelve, hogy például az Epidermolysis bullosa genetikai bőrbetegség (a köznyelvben pillangógyerekek) gyógykezelése Németország, Franciaország és az USA mellett egyedül Szerbiában áll rendelkezésre. Szerbia éves szinten 5–7 milliárd dinárt tervez fordítani a legsúlyosabb betegségek kezelése során alkalmazott innovatív gyógyszerekre és eljárásokra, derült ki.

ÚJ ÓVODÁK ÉS ISKOLÁK ÉPÜLNEK

Az infrastrukturális fejlesztések vonatkozásában Vučić bejelentette, hogy idén 18 helyi önkormányzat területén 23 új óvoda, míg 55 helyi önkormányzat területén 67 új iskola kiépítése kezdődik meg.

Mint elhangzott, 2024 és 2027 között 478 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat terveznek kiépíteni. A moravai közlekedési folyosón további 84,57 kilométert építenek ki, a Miloš fejedelem autópályán idén szeptember végéig-október elejéig tervezik befejezni a Pakovraće és Požega közötti 19,5 kilométeres szakaszt, az autópálya Racsa (Sremska Rača)– Kozmadamján (Kuzmin) 18 kilométeres szakaszát 2025 végéig fejezhetik be, épül a Belgrád–Nagybecskerek–Újvidék autópálya – a Belgrád–Antalfalva szakasz 2026 közepéig készülhet el –, folytatódnak a Fruška gora-i közúti folyosó munkálatai (2026 júniusáig fejeződhetnek be), valamint megkezdődhetnek az eddig Vajdaság mosolyaként, most már viszont Szerbia mosolyaként emlegetett gyorsforgalmi út munkálatai. Újvidéken kerülőút épül, ennek keretében pedig egy új híd. A vasútfejlesztések közül Vučić a Budapest–Belgrád és a Belgrád–Niš gyorsvasutakat emelte ki. Mindemellett a szerbiai repülőterek korszerűsítését ígérte.

ÚJ VÍZERŐMŰVEK

Kiépítik a Vaskapu III. reverzibilis vízerőművet, valamint a Bistrica reverzibilis vízerőművet, jelentette be Vučić. Hozzátette, 1–2 hónapon belül átadják a Kostolac hőerőmű B3 új blokkját. Naperőműveket, szélfarmokat építenek országszerte, továbbá épül a Szerbia és a Magyarország közötti kőolajvezeték – a világkiállításig tervezik befejezni –, valamint megépíteni tervezik a Szerbia és az Észak–Macedónia közötti gázinterkonnektort. Még nagyobb hangsúlyt terveznek fektetni az épületek energiahatékonyságának növelésére. 2027-ig 1108 kilométerrel tervezik bővíteni a szennyvízhálózatot országszerte és 32 ivóvíztisztító telepet építenének ki.

Vučić megcáfolta az állításokat, hogy Szerbia mégis engedélyezi a lítiumbányászatot, szavai szerint erről kizárólag a szerb kormány határozhat. Megjegyezte, továbbra is kitart amellett, hogy észszerűtlen nem engedélyezni a lítiumbányászatot.

TUDOMÁNY ÉS INNOVÁCIÓK

A rendezvényen Ana Brnabić ügyvezető miniszterelnök az IT-szektor további erősítéséről, az innovációkról és a mesterséges intelligencia minél célravezetőbb kihasználásáról beszélt. Rámutatott, „az ágazatban tervezett kvantumugrásnak köszönhetően 2027 végéig az IT-szektor exportja eléri a 10 milliárd eurót” – idén 3,5 milliárd eurós kivitellel számolnak. Az ágazatban tavaly év végén 108 ezren dolgoztak, 2027-ben 140 ezer foglalkoztatottra számítanak. Szavai szerint a cél olyan fejlődést, illetve munkahelyi- gazdasági-üzleti légkört teremteni, amely az országban tartja a fiatalokat, illetve hazavonzza azokat, akik korábban külföldre vándoroltak. Az országok, amelyek nem készültek fel a mesterséges intelligencia generálta változásokra, elveszíthetik foglalkoztatottjaik 40 százalékát, jegyezte meg Brnabić, mondva, hogy Szerbia felkészült a változásokra, az állami költségvetésből 2027 végéig 70 millió eurót terveznek beruházni a mesterséges intelligencia területéhez kapcsolódóan. Szerbia a meglévő szuperszámítógépe mellé még egyet tervez vásárolni, ez 30 millió eurós beruházás lesz, mondta Brnabić.

ÉPÜL AZ ÚJ VÁSÁRTÉR 

Az Expo 2027. kapcsán Siniša Mali ügyvezető pénzügyminiszter szólalt fel, mondva, hogy a világkiállítás és az azzal kapcsolatos beruházások mind növekedést generálnak. Mintegy 250 hektárnyi területen új vásártér, azaz egy teljesen új város épül ki, a Belgrádot a Surčinnal összekötő autópálya mellett, a Nikola Tesla Repülőtér közvetlen közelében. Az előkészítő munkálatok már tavaly júliusban megkezdődtek, a munkálatokat 2026. december 1-jéig kell befejezni. A komplexum keretében a vásárcsarnokok (25 hektáron terülnek majd el) mellett 1500 lakást építenek ki 3500 személy számára, valamint itt alakítják ki a vízi sportok új szerbiai központját és a nemzeti stadiont – ez utóbbi 2026 végéig épül meg. A kommunális és a közlekedési infrastruktúra kiépítése, fejlesztése és észszerűsítése szintén szükségszerű, hangzott el. Mali szavai szerint 100 ország részvételére és több, mint 3 millió látogatóra számítanak a világkiállításon. Ez Szerbia legnagyobb fejlesztési projektuma a következő években, nyomatékosította.