A hétfőn Szkopjéban aláírt háromoldalú protokoll értelmében március 1-jétől megtörténik az Open Balkan kezdeményezés országai – Szerbia, Albánia és Észak–Macedónia – munkaerőpiacainak egységesítése, azaz a szóban forgó állam polgárai szabadon munkát vállalhatnak a kezdeményezés országaiban. Aleksandar Vučić köztársasági elnök szavai szerint ez célravezető az üzleti és a beruházási légkör szempontjából, hiszen mindhárom országban akadályozó tényező a munkaerőhiány. Emellett a három ország felhatalmazott képviselői aláírták a Nyugat-Balkán polgárai elektronikus identifikációjának a rendszeréről szóló protokollt.
Az EU, az USA és a Nyugat-Balkán vezetőinek találkozóját követően tartott sajtótájékoztatón Vučić közölte, hogy a vasárnapi munkavacsora után Koszovó, Albánia és Észak-Macedónia képviselőivel, továbbá James O'Briennel, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkárával, valamint Gert Jan Koopmannal, az Európai Bizottság szomszédságpolitikai és integrációs főigazgatóságának vezetőjével az egységes regionális piac kialakításáról beszélgettek. A felek az említett cél megvalósítása mellett kötelezték el magukat, mivel ez hozzájárulhat a tőke, a szolgáltatások, az áru és az emberek szabad mozgásának maradéktalan megvalósulásához – hangsúlyozta Vučić.
A szerb államfő és a térség államvezetői Szkopjéban A Nyugat-Balkán találkozik az EU-val (Western Balkans Metts EU) elnevezésű konferencián az EU új, nyugat-balkáni növekedési tervével kapcsolatos lehetőségekről és kihívásokról egyeztetnek egymással, valamint az EU, az USA és a nemzetközi pénzintézetek jelenlevő tisztségviselőivel.
A 6 milliárd eurós – ebből 2 milliárd euró támogatás, míg 4 milliárd euró hitel – fejlesztési-beruházási csomagot tavaly év végén fogadta el az Európai Bizottság. A vasárnap munkavacsorával kezdődő, tegnap pedig panelbeszélgetéssel folytatódó rendezvényen a házigazdát Dimitar Kovacsevszki kormányfő képviselte, Albániát Edi Rama miniszterelnök, Montenegrót Milojko Spajić kormányfő, Koszovót pedig Albin Kurti miniszterelnök.
ELŐBB JOGALKOTÁS, MAJD PÉNZ
Szerbia májusban vagy június elején hívhatja le az első pénzeket az EU nyugat-balkáni növekedési tervének költségvetéséből, ám ezt megelőzően konkrét jogszabályokat kell elfogadnia, ennek alapfeltétele pedig az, hogy mielőbb megalakuljon a köztársasági parlament következő összetétele, majd az megválassza a kormányt – mondta Aleksandar Vučić, aki szerint a parlament valamikor február 1-je és 12-e között tartja alakuló ülését, a kormányt viszont március 15-ig választják meg.
A sajtónak nyilatkozva Vučić azt is közölte, hogy Szerbiának az uniós tagállamokkal a közös határátkelőkön mielőbb ki kell alakítania az úgynevezett zöld haladási sávokat a tehergépkocsik számára. E tekintetben Horvátországgal és Magyarországgal szükségszerű az együttműködés. A zöld sávokon előnyt élveznek azok a teherautók, amelyek a következő áruk valamelyikét szállítják: egészségügyi felszerelés, gyógyszer vagy ezek előállításához szükséges alapanyagok, élelmiszer, üzemanyag, élő állatok, illetve takarmány, mezőgazdasági munkálatokhoz szükséges termékek és postai küldemények.
Jó, hogy a találkozón kizárólag a gazdaságról beszélgettek a felek – jegyezte meg Vučić, hozzátéve, hogy a pénzintézetek képviselői egyetértettek abban, hogy a gazdasági növekedés vonatkozásában az idei lesz a legrosszabb év globális szinten. Szerbia gazdasági növekedésének aránya nem annyira rossz, azaz magasabb az uniós átlagnál – emelte ki. Megerősítette, hogy James O'Briennel egyeztetett Pristina azon tervéről, hogy február 1-jétől Koszovó területén kizárólag euróval lehet fizetni, minden más pénznem, így a dinár is, csak külföldi tranzakció során használható. Igyekeznek megoldást találni a problémára – ígérte Vučić.
AZ EGYSÉGES PIAC KÖLCSÖNÖS ÉRDEK
A nyugat-balkáni növekedési terv az EU a térség átfogó reformja iránti elkötelezettségének jelképe – emelte ki Dimitar Kovacsevszki macedón miniszterelnök a találkozó keretében tartott panelbeszélgetésen. Rámutatott, az EU határozottan támogatja a térség gazdaságának átalakulását, valamint az uniós szabványokkal való összehangolását. A növekedési terv révén a térség országai végrehajthatják az alapvető reformokat, míg a regionális piac kialakítása által kapcsolataikat erősíthetik. A kettős integráció stratégiája nemcsak az országok európai csatlakozását gyorsítja fel, hanem közvetlen hasznot hoz, elsősorban a kereskedelem és a beruházások fokozása révén – hangsúlyozta Kovacsevszki. Rámutatott, a térség országainak integrációja részben valóban az EU-tól függ, ám javarészt mégis maguktól a csatlakozni kívánó országoktól, illetve igyekezetüktől. Az egységes nyugat-balkáni piac az egységes európai piacba integrálhatja a térség országait – nyomatékosította.
AZONNALI HASZON
Az a tény, hogy a térség országainak vezetői készek voltak másfél napot rászánni az EU növekedési tervének megvitatására, okot ad az optimizmusra – jegyezte meg az összegző sajtótájékoztatón James O'Brien. Kiemelte, az EU új, nyugat-balkáni növekedési terve egyrészről abban különbözik a korábbi, hasonló aktusoktól, hogy a térség országai azonnal megérezhetik annak pozitív hozadékát. Ha a térség országai végrehajtanak bizonyos reformokat, hozzáférhetnek az egységes európai piachoz – tette hozzá O'Brien. Elmondta, a találkozón szó volt az EU és a nyugat-balkáni országok közötti pénzügyi tranzakciók illetékének csökkentéséről, valamint a zöld sávok kiterjesztéséről. Mindkét intézkedés érdemben csökkentené a gazdasági társaságok és az egyéb szubjektumok kiadásait. A program másik erőssége az, hogy egyik fél sem élhet vétóval, azaz nem akadályozhatja a másikat, mindenki a saját reformjai végrehajtásáért felelős – hangsúlyozta O'Brien, majd megerősítette, hogy a felek munkacsoport megalakításában állapodtak meg, ez első lépésben a tranzakciós illeték csökkentésének és a zöld sávok kialakításának témájával foglalkozik majd.
Nyitókép: Fotó: Beta
