A békét csak kívülről lehet hozni

Cikkünkhöz galéria is tartozik, amit ITT érhetnek el. A 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor negyedik napjáról készült felvételeinket pedig ITT találják.

Helyszíni tudósítás

A háború felfedi azt a valóságot, amiben élünk. Ez nem volt látható, és leírni sem lehetett eddig, a rakéták villanó fényénél azonban láthatóvá vált, kezdte hagyományos, tusványosi beszédét Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke szombat délelőtt Tusnádfürdőn, a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor nagyszínpadán, ahol három nagy témát érintett: a háborút, annak lehetséges következményeit, valamint Magyarország feladatát az új világ kapujában.

– A háború a mi piros bogyónk – emlékeztetett a Mátrix film egyik mozzanatára. – Ha ezt a bogyót „bevesszük”, akkor leereszkedhetünk a valóságba. Ezt kaptuk, ezt kell lenyelnünk, és új tapasztalatokkal felvértezve kell beszélnünk az igazi helyzetről – fogalmazott Orbán Viktor, aki kifejtette, a hatalmas veszteségek ellenére a háborús felek nem akarnak kiegyezni. Ennek az egyik oka szerinte az, hogy mindketten azt hiszik, győzhetnek, másrészt viszont mindkettőt fűti a saját maga valós vagy vélt igazsága. Az ukránok szerint, tette hozzá, ők önvédelmet folytatnak, míg az oroszok szerint ez egy kiprovokált háború.

– A békét csak kívülről lehet hozni – szögezte le, megállapítva, hogy Ukrajna ereje és ellenálló-képessége minden várakozást felülmúl, hiszen az állam lényegében nem működött, most mégis sikeres ellenállást tapasztalunk a részükről.

– Ukrajna, minden leíró állapot ellenére egy erős ország. Hivatást talált magának, a létezésének egy új értelmét fedezte fel. Eddig ütközőzónaként tekintett magára, most azonban felvillant a Nyugathoz tartozás lehetősége. Saját maga által megszabott küldetése, hogy a Nyugat keleti határőre legyen. Létezésének értelme és fontossága önmaga és az egész világ szemében megnőtt. Ez aktív és cselekvő állapotba hozta, amit mi kívülállók agresszív követelőzésnek látunk, de ez valójában az igényük megmutatkozása arra, hogy hivatalosan is ismerjék el a hivatásukat – fogalmazott Orbán Viktor.

A magyar miniszterelnök rámutatott, Oroszország más, mint aminek láttuk, gazdasági életképessége kiemelkedő. Úgy fogalmazott, Európa nagy vezetői úgy gondolták, hogy a bevezetett szankciók és a nemzetközi pénzügyi elszámolási rendszerből való kizárás térdre fogják kényszeríteni az ország gazdaságát, azon keresztül pedig a politikájukat. A valóság azonban az, hangsúlyozta, hogy az oroszok a 2014-es szankciókból levonták a tanulságokat, azokat pedig cselekvésre váltották.

– Az európai politika összeomlott. Feladta saját érdekeinek védelmét. Ma nem tesz mást, mint az Egyesült Államok demokrata párti külpolitikáját követi, feltétel nélkül, akár önsorsának rontása árán is. A szankciók európai érdekeket sértenek, felviszik az energiaárakat, versenyképtelenné teszik a kontinens gazdaságát – vélekedett a magyar miniszterelnök, aki szerint az, hogy szó nélkül hagyjuk az Északi Áramlat felrobbantását, nem más, mint a behódolás aktusa.

Orbán Viktor leszögezte, a békemisszió azt is sürgeti, hogy Európa végre önálló politikát folytasson, majd hozzátette, a Nyugat egyfajta világmérceként tekint magára, az elmúlt két év során azonban egy 180 fokos fordulat történt. Mint mondta, a világnak eddig állást kellett foglalnia, ezzel szemben hamarosan mindenki Oroszországot támogatja.

– A háború felfedte azt a tényt, hogy a világ jelenlegi legnagyobb problémája a Nyugat gyengesége és szétesése. Ott viszont azt állítják, hogy a világ legnagyobb gondja Oroszország. Ez tévedés. Ő egy vezetett ország, abban, amit csinál, nincs semmi rejtélyes, érthető és kiszámítható – világított rá, hozzátéve, a Nyugat viselkedése ezzel szemben nem kiszámítható.

Előrevetítette, az igazi feladat, hogy a háború fényénél megpróbáljuk újra megérteni Nyugatot, hiszen irracionálisnak látjuk, majd hozzátette, a világ nemzetállamokból áll, Nyugat szerint azonban ezek nem léteznek.

– A háború segített nekünk megérteni a világ valódi hatalmi állapotát, jelzi, hogy a Nyugat bicskája beletörik abba, amire vállalkozott, és ezzel felgyorsítja azokat a vállalkozásokat, amelyek átalakítják a világot – zárta első témáját Orbán Viktor.

SIKERES A MAGYAR BÉKEMISSZIÓ

Brüsszelben elítélték a magyar békemissziós erőfeszítéseket, nyomatékosította, leszögezve, hiába magyarázta, hogy ez keresztényi kötelesség, és ha az ember valami rossz dolgot lát, és eszközt kap a kezébe, akkor keresztényi kötelessége, hogy gondolkodás nélkül cselekedjen.

– A magyar békemisszió erről a kötelességről szól – hangsúlyozta a magyar miniszterelnök, aki emlékeztetett arra is, hogy az Európai Uniónak van egy alapszerződése, amely egyebek mellett azt is tartalmazza, hogy az unió célja a béke. Brüsszel azonban úgy gondolja, hogy a béke érdekében támogatja a háborút, és sérelmezi Magyarország azon feltételezését, miszerint mindezen cselekvését háborúpárti politikának nevezi, fogalmazott.

– A békemissziónk kezdete óta az amerikai és az orosz hadügyminiszter beszélt egymással, a svájci és az orosz külügyminiszter tárgyalásokat folytattak, Zelenszkij elnök úr végre felhívta Trump elnök urat, az ukrán külügyminiszter pedig elutazott Pekingbe. Vagyis az erjedés megkezdődött, a háborúpárti, európai politikából lassan, de elmozdulunk a békepárti politika irányába – mutatott rá Orbán Viktor.

ELŐREHALADOTT BARÁTSÁG

Orbán Viktor magyar miniszterelnök arról is beszélt, hogy látogatása során a román miniszterelnökkel is tárgyalt. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Románia Magyarország harmadik legfontosabb gazdasági partnere, majd hozzátette, egyebek mellett tárgyaltak egy Bukarestet Budapesttel összekötő gyorsvasút kiépítésének a lehetőségéről, valamint Románia schengeni tagságáról is.

ÁZSIA LESZ A VILÁG MEGHATÁROZÓ KÖZPONTJA

Nagy ecsetvonásokkal kell dolgozni, mert a magyarok sorsa azon múlik, hogy értik-e azt, ami történik a világban, és megértjük-e mi, magyarok, hogy milyen lesz a világ a háború után, fogalmazott beszéde folytatásában Orbán Viktor.
– Úgy gondolom, hogy új világ jön. Mi – személy szerint én is – alábecsültük az elmúlt években annak a változásnak a nagyságrendjét, ami most történik, amiben élünk. Olyan változás jött, amire 500 éve nem volt példa. Azért nem tűnt fel, mert az elmúlt 150 évben is nagy változások történtek körülöttünk. Ezekben a változásokban a világ meghatározó vezető hatalma mindig nyugaton volt. Abból indultunk ki, hogy a mostani változás is valószínűleg ez alapján a logika alapján történik meg. A nyugati világ most nem a nyugati világon belülről kapott kihívást, ezért a változás logikája is felborult. Amivel szemben állunk, az egy világrendszerváltás. Ez pedig egy Ázsia irányából kiinduló folyamat. A következő hosszú évtizedekben vagy évszázadokban Ázsia lesz a világ meghatározó központja – magyarázta a miniszterelnök, aki szerint Kína, India, Pakisztán és Indonézia már a saját platformjaikat is megalkották, és közösen építik ezeknek az országoknak a világgazdaságát.
– Ez azért elkerülhetetlen folyamat, mert Ázsia oldalán van a demográfiai előny, egyre több területen ott van a technológiai előny, valamint a tőkeelőny is, és a Nyugattal szembeni katonai erő kiegyenlítődés alatt áll. Ázsiában lesz, vagy talán már ott is van a legtöbb pénz, és ott lesznek a legnagyobb pénzügyi alapok, valamint a legnagyobb vállalatok is ott alakulnak ki. Mindemellett a legjobb egyetemek és kutatóintézetek is ott kapnak helyet a folyamatosan fejlődő űrkutatás és orvostudomány mellett. Mi, nyugatiak még az oroszokat is beletereltük ebbe a most formálódó egységbe. Ez a folyamat 2001-ben történt, amikor mi, nyugatiak úgy döntöttünk, hogy Kínát meghívjuk és felvesszük a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) tagjai közé. Trump elnökjelölt kísérlete valószínűleg az USA utolsó lehetősége, hogy a világelsőségét megőrizze. Az amerikai cégek mindenhonnan tőkebevonó képességet építenek ki és mi már ettől szenvedünk. A nagy európai cégek már nem Európában fektetik be a pénzüket, hanem Amerikában, mert már megvalósulni látszik a tőkebevonó képesség – adott hangot véleményének Orbán Viktor.

EURÓPAI VÁLASZ A VILÁGRENDSZERVÁLTÁSRSA

Két lehetőségünk van, hangsúlyozta, amelyek közül az egyik az, hogy az USA alá betagolódva egy alá-szakosított szerepben marad Európa, egy kontinens, amelynek csodájára jár a világ, de már nincs benne fejlődési dinamika.
– A második lehetőség, amelyet Macron elnök hirdet meg, a stratégia autonómia. Be kell neveznünk a világrendszerváltás versenyébe. Újra lehet teremteni Európa tőkevonzó képességét és Amerikából is vissza lehet hozni a tőkét. Kell egy európai katonai szövetség, erős hadiipar kutatással és innovációval. Meg kell teremteni az energia önellátást, ami atomenergia nélkül nem fog menni, és a háború után egy új kiegyezést kell kötni Oroszországgal. Az Európai Uniónak politikai projektként fel kell adnia magát, és gazdasági projektként kell magát erősíteni, védelmi projektként pedig létre kell hoznia saját magát. Fel kell készülnünk arra, hogy Ukrajna nem lesz sem a NATO, sem az Európai Unió tagja, mert nekünk, európaiaknak nincs hozzá elegendő pénzünk. Amikor Ukrajna visszatér az ütköző állam pozícióhoz, ha szerencséjük van, akkor nemzetközi biztonsági garanciákkal, amit USA és Oroszország rögzít majd, akkor abban talán mi, európaiak is részt vehetünk – fejtette ki a miniszterelnök.

MIT KELL TENNIE MAGYARORSZÁGNAK?

Orbán Viktor kiemelte, hogy tisztázni kell az ország viszonyát az új világrendszer-változáshoz, majd rámutatott arra, hogy két lehetőségünk van, és értékelnünk kell, hogy mindez veszélyt vagy lehetőséget jelent Magyarország számára.

– Ha veszélyt, akkor nekünk status quo védőpolitikát kell folytatnunk. Együtt kell úsznunk az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, a nemzeti érdekeinket azonosítani kell a nyugat valamelyik vagy mindkét ágával. Ha nem veszélynek látjuk ezt, hanem lehetőségnek, akkor egy saját fejlődési útvonalat kell kijelölni, változtatnunk és kezdeményeznünk kell. Nemzeti politikát érdemes folytatni, viszont ha nemzeti politikát akarunk véghezvinni, akkor az a kérdés, hogy megvannak-e ennek a szükséges peremfeltételei. Az USA fejleményei nekünk kedvező módon alakulnak, nem hiszem, hogy az Egyesült Államoktól kapunk olyan gazdasági és politikai ajánlatot, ami jobb lehetőséget teremt számunkra, mint az Európai Uniós tagság, de ha mégis kapnánk ajánlatot, akkor azt jó alaposan meg kellene fontolni. Ha Ázsiát és Kínát nézzünk, akkor a peremfeltételek ott is adottak, hiszen Kínától megkaptuk az ajánlatot. Kína messze van, de számukra a mi Európai Uniós tagságunk érték. A kínai elnöki látogatáskor meghirdetett ajánlat, hogy vegyünk részt egymás modernizációjában, azt jelenti, hogy ők hajlandók nagy arányban befektetni és fejlesztési forrásokat hagyni Magyarországon, emellett a kínai piacon részvételi lehetőséget is biztosítanának a számunkra. Összességében Amerika, Ázsia és Európa irányából a nem önálló nemzetpolitikához szükséges peremfeltételek adottak. Ezek kijelölik a mozgásterünk határait. Ez a tér tágas, tágasabb, mint az elmúlt ötszáz évben bármikor – magyarázta Orbán Viktor.

MAGYAR NAGY STRATÉGIA

A miniszterelnök rámutatott arra is, hogy van magyar nagy stratégia a fiókban, ugyanis a háború az elmúlt két évben Magyarországot is érintette, bizonyos folyamatokat felgyorsított.

– A 2022-es választás után azonnal elkezdtük egy ilyen stratégia kidolgozását és bekapcsolódtunk Donald Trump csapatának a programíró rendszerébe. A Magyar Nemzeti Bank kutatói már korábban bekapcsolódtak az ázsiai és különösen a kínai stratégiaalkotó műhelyeknek a munkájába. A magyar nagy stratégia még nincs jó állapotban, mert a nyelvezete túlságosan értelmiségi. A mi politikai és versenyelőnyünk pontosan abból fakad, hogy mi képesek vagyunk az emberekkel egy olyan egységet létrehozni, amelyben mindenki értheti, hogy mit és miért csinálunk. Az emberek csak akkor védenek meg egy tervet, ha értik és látják, hogy ez nekik jó. Kell még jó fél év, hogy a stratégia érthető állapotba kerüljön, sokat kell még dolgozni rajta. A magyar nagy stratégia veleje a konnektivitás, ami azt jelenti, hogy nem engedjük magunkat bezárni a most kialakuló két fél világgazdaság egyikébe sem. A nyugati és a keleti gazdaságban is ott kell lennünk – fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint a magyar társadalomnak szilárdnak és rugalmasnak kell lennie, és ehhez hasonló társadalomszerkezettel kell rendelkeznie, amihez véget kell vetni a demográfiai hanyatlásnak.
– Új lendületre van szükség, 2035-re Magyarországnak önfenntartó állapotba kell kerülnie. A 2025-ös évben a gyermekek után járó adókedvezményt két lépésben szükséges megduplázni, hogy visszanyerjük a demográfiai javulás lendületét. A magyar nagy stratégiának nem szabad a kis Magyarországból kiindulnia, nemzeti alapokon kell állnia, úgy, hogy minden magyarlakta területet magába foglalja és a világon élő összes magyart magához kapcsolja. Belátható időn belül az összes olyan támogatást, ami a magyar társadalom stabilitását és rugalmasságát szolgálja, például a családtámogatási rendszert is ki kell terjeszteni teljes egészében a magyarok lakta területekre, az országhatárokon kívül is – hangsúlyozta tusványosi beszédében Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke.