A Szerb–Magyar Stratégiai Együttműködési Tanács csütörtöki ülésén és az azt követően megtartott sajtótájékoztatón és nyilatkozatokban elhangzottakkal foglalkozott pénteken is a hazai média. Orbán Viktor magyar kormányfő és Aleksandar Vučić szerb államfő arról számolt be a helyszínen, hogy a két ország közötti szoros kapcsolatok továbbra is fennmaradnak, még inkább elmélyülnek, stratégiai fontosságúnak számítanak, hiszen ugyanazon az állásponton van mindkét állam, békepártinak számít a háború tekintetében, s most, Donald Trump amerikai elnökjelölt győzelmével, a béke valódi esélyt kapott, holott az eddigiekben – ítélték meg kijelentéseikben mindketten – szinte reménytelen volt a helyzet.
A vezetők abbéli szándékukat is közölték Budapesten a Karmelita-kolostorban, hogy az energiaellátás terén is kitartó partnerei legyenek egymásnak: ez Budapest számára azért fontos, mert Magyarországra az energia nagyobb része éppen déli szomszédja területén keresztül érkezik, Belgrád számára pedig azért, mert jelentős földgázkészletet tárol magyarországi tározókban, 160 millió köbmétert jelenleg, s megállapodtak abban, hogy ezeket a kapacitásokat is növelik a közeljövőben.
Ugyanilyen egyetértés alakult ki annak vonatkozásában is, hogy a villamos energia ellátása terén is szorosabb együttműködésre van szükség a két állam között. Ezzel összhangban, hangzott el, a két ország közös áramtőzsdét hoz létre az év végéig.
Kőolajvezeték is épül, a szerb elnök elmondása szerint az ötletterv már megvan, a szerbiai költségek 150 millió eurót tesznek ki.
Orbán Viktor meggyőződésének adott hangot, a biztonság szempontjából Szerbiánál fontosabb állam nincs Magyarország számára jelenleg.
Az államvezetők beszámoltak egy nagyszabású felújítási projektumnak az elindításáról is a Horgos–Röszke átkelőn, melynek, mint mondták, Európa legmodernebb és legkulturáltabb átkelőjévé kell válnia annak érdekében, hogy a manapság gyakran tapasztalt kellemetlen tumultusokkal és várakozásokkal meghatározott határhelyzet a jövőben ne fordulhasson elő. A szerb államfő monumentális rekonstrukcióként tett említést erről a jövőbeli projektumról.
Természetesen szóba került a Belgrád–Budapest vasútnak a szerepe és kivitelezése is. A szerb elnök azt mondta, 2026 márciusában már el lehet majd jutni kevesebb mint három óra alatt Budapestig, gyorsabban is megépülhetne a vasút, de sajnos a Budapest központját is érintő munkálatok miatt több időre lesz szükség az elsődlegesen tervezettnél, jelentette ki Vučić a szerb médiának nyilatkozva a megtartott megbeszélések kapcsán.
Magyarország és Szerbia az eddigiekben már 173 államközi megállapodást írt alá, csütörtökön újabb hét közös nyilatkozatot tettek az illetékes kormány-tisztségviselők: a polgári ügyekben nyújtandó nemzetközi segélynyújtásról, a 2024 és 2027 közötti kulturális együttműködésről, a szerb tudományügyi és a magyar kulturális minisztérium közötti együttműködésről, továbbá az EU-integráció Szakértői Munkatervének megújításáról, a két ország külügyminisztériumainak politikai együttműködéséről szóló megállapodásokat, valamint a mostani, sorrendben második ülésről elfogadott közös politikai nyilatkozatot is.
A két állam közötti kapcsolatokat méltatta mindkét politikus: Vučić közölte, hogy ezeket a kapcsolatokat nehéz időkben kovácsolták ki, éppen ezért, erejük is sokkal nagyobb annál, mint amilyennek azt sokan gondolják. A szerb elnök közölte, hogy Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség néhai elnökének a szerepe volt óriási ezeknek a kapcsolatoknak a javításában, ahogyan Orbán Viktornak is, aki magára vállalta annak idején a kezdeményezést a viszonyok javítására. A magyar kormányfő ugyanakkor Vučićot az elmúlt tízéves együttműködés motorjának nevezte.
Nyitókép: Ótos András felvétele
