Gyula leghíresebb szülötte Erkel Ferenc magyar zeneszerző, akinek egykori szülőháza ma emlékházként üzemel. Érdekesség, hogy Erkel Ferenc nagyapja kulturális udvarmesterként és házi muzsikusként a gyulai Almásy-kastély falai között élt. A legenda szerint a zeneszerző is gyakori vendég volt az kastélyban, az egyik leghíresebb operáját, a Bánk bánt is itt komponálta. Az Alföld délkeleti részén, a Fehér-Körös bal partján, közvetlenül a román határ mellett található város évszázadok emlékeit őrzi, Erkel Ferenc mellett, az Almásyak és a Wenckheimek örökségével is megismerkedhet az, aki idelátogat, illetve a Körösök völgye természeti csodáival, ízvilágával és illataival.
A Gyulai vár a város legrégebben épített öröksége, ami Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki gótikus téglavára. A vár az 1566-os ostrom után 129 évig volt török hódoltság alatt, akkor, vagyis 1695-ben sikerült a törököket kiűzni. Ezt követően a várban serfőző és pálinkaház, sőt, börtön is működött. Ma azonban olyan múzeumnak ad otthont, amely 24 termen át mutatja be a város több száz éves múltját.
Csomós Andrea (Fotó: Ótos András felvétele)
– Gyula egy sokrétű úticél lehet. Több korosztály is jól szórakozhat a városban. Történelmi fürdőváros, ugyanakkor óriási gasztronómiai értékeink is vannak. A fürdőnk pedig most már négy évszakos, hiszen elkészült egy óriási komplexum, egy aquapalota, ami beltéri élményegységet ad hozzá a fürdőhöz. Az élményhez nyilván a jó minőségű termálvíz is hozzájárul, ami gyógyhatású, sokan járnak hozzánk kezelés céljából is, hogy kihasználják a víz adottságait. Mindamellett pedig rengeteg történelmi egység is van, ami hozzájárul ehhez az élményhez – emelte ki Csomós Andrea, a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. marketingese, illetve ügyfélszolgálati vezetője, amikor nemrégiben Belgrádban, a 46. Nemzetközi Idegenforgalmi Vásáron találkoztunk.
A várfürdő, amely az Alföld egyik legmodernebb, európai színvonalú strand- és gyógyfürdője, 19 medencével rendelkezik, és az Almásy-kastély 8,5 hektár területű ősparkjában található.
– Az Almásy-kastély, amelyet nemrég fejeztek be, egy interaktív kiállítással várja a látogatókat. Az mellett, hogy az Almásy-kastély parkjában található a fürdő, az Almásy-kastély másik része a vendégek számára nyitott, és rengeteg interaktív élményelemmel találkozhatnak az idelátogatók. Állandó programokkal várják vendégeiket, és a magyar mellett, angol nyelven is folyik tárlatvezetés – mutatott rá Csomós Andrea, majd hozzátette, a Gyulai várban is számos interaktív elemet hoztak létre, olyan programokat kínálnak, amelyek a családok számára nagyszerű programok lehetnek.
– Például szablyavívást tanítanak a gyerekeknek minden szombaton délután a várkertben, olyan speciális kardokkal, amivel nem sebezhetik meg magukat, viszont egy nagyon jó élményben lesz részük – fűzte hozzá.
Ótos András felvétele
Gyula gasztronómiai élményeiről is ismert. A város első cukrászdája Magyarország második legrégebben működője is egyben. A 100 éves cukrászda nevet viseli és cukrászmúzeum is üzemel az egyik cukrászműhely helyén. Kiemelte, a már több mint 100 éves cukrászdában manufaktúrával készülnek a bonbonok, különleges ízekben.
A helyszín azonban nemcsak az izlelőbimbókra hat, hanem a szemünkre is, hiszen miközben finomságokat fogyaszt el az ember itt, a Dél-Alföld legértékesebb emeletes polgárházában, megcsodálhatja a copf és az empire stílusú elemekkel épült épületet, amely korai klasszicista jegyeket is visel magán. A díszítő festések által meghatározott termekben korhű és eredeti biedermeier berendezési tárgyak láthatóak.
Elkerülhetetlen élmény ugyanakkor a gyulai kolbász.
– A gyulai kolbász szerintem sok mindenkinek ismerősen cseng. Itt akár helyi termelőktől is megkóstolhatják az igazi gyulai termelői kolbászt. Ugyanakkor, ami újdonságként gasztronómiai kincs: a gyulai pálinka, illetve a gyulai kézműves bonbon, amiből hoztunk kóstolót is, úgyhogy majd mindjárt hozok is egy kicsit. Nagyon egyedülálló dolgok – mondta Csomós Andrea és már hozta is a csokoládébonbont, ami valóban izgalmas élményt nyújtott. Még a csokolódét izlelgettük, megtudtuk, pálinkával készült csokoládé is van, illetve kávészemmel bevont csokoládé is, ám a kínálatban megjelennek a sztenderd ízek, például a mogyoró is. De például karácsonykor speciális manufaktúrában készül szaloncukor, 10-15 ízben. Szavai szerint abszolút érezhető a különbség egy nagyüzemi szaloncukor és a manufaktúrában készült szaloncukor között. Folytatta: – A gyulai pálinkát helyben megtermett gyümölcsökből készítik. Vannak különböző keverékek is, illetve vannak olyanok, amik csak egyízűek, valamint 40 és akár 60 fokos párlatokat is készítenek, és van egy kóstolóházuk is, ahova el lehet látogatni, és egy pálinkakóstoló vacsora keretében, végig lehet azokat kóstolni – mondta. Természetesen az, hogy ki hányféle pálinkát kóstol, egyéntől függ.
– Igen, ez attól is függ, hogy az illető egyesített vagy kevert ízeket szeretne megkóstolni, vagy olyanokat, amik különböző erősségűek, mert ugye vannak azok az ágyas pálinkák, amik kicsit lightosabbak, kicsit könnyebbek, gyümölcsösebbek. A sztenderd az a 40 fokos párlat, amiből nagyon sokfajta ízt meg lehet próbálni. Ezek között van például a Gyulai nyár, ami a gyulai nyári gyümölcsöknek az egyesítéséből készült. Ez egy igazán ütős pálinka. És itt van még a Gyulai mélyvíz, ami egy 60 fokos pálinka, illatos szőlőből is készítik – tudtuk meg.
De hogy melyik gyümölcspálinkára a büszkébbek a gyulaiak?
– Ez egy nehéz kérdés, mert sokfélénk van. Ugye nálunk a terület az adottságai miatt a leginkább a pálinkához szükséges gyümölcsöknek kedvez, amelyek nagyon élvezik ezt a mikroklímát, és ezért például nagyon finomak ezek az illatos szőlők. Nagyon különleges dolog, hogy szomolyai fekete cseresznyéből szintén nagyon finom és gyümölcsös párlat készül – mondta el.
Arra a kérdésünkre, hogy mi a gyulai kolbász titka, mitől olyan jó, vagy más, Csomós Andrea egyszerűen válaszolt: attól, hogy gyulai.
– Tradicionális, már régóta készítik, még a századfordulón lett híres a gyulai kolbász, a világkiállítást is megnyerte a különdíjat, és ezt a hagyományt a háború után is megőrizték. Ugyanazt a receptúrát használja a mai Gyulai Gyula Kft. is, illetve nagyon sok helyi kistermelő is. Családról családra hagyományozzák ezt a speciális receptet. A helyben megtermelt gabonán, vagyis a helyben termelt takarmányon felnevelt állatoknak, sertésnek a húsából készítik ezt a kolbászt, amit akár kis házi manufaktúrákban is meg lehet kóstolni – hangsúlyozta az ügyfélszolgálati vezető, aki arra is rámutatott, hogy ezenkívül még számos olyan kistermelő is van, akik egyre felkapottabb gyulai sajtkészítők. Van olyan sajtkészítő, aki többfajta sajtkülönlegességet csinál, és minden pénteken meg lehet kóstolni a tanyájukon, a helyszínen, az ott készült sajtokat. Megtudtuk, Gyulán is egyre népszerűbb a falusi turizmus.
– Merthogy nagyon sok a gasztronómiai érték. Nagyon jó arra rájönni, hogy mekkora kincseink vannak, és ezt megmutatni a világnak. Az igazi ízt, ami igazi házi, és ezt még meg lehet itt találni – mutatott rá.
Elmondta, hogy a Gyulára ellátogatók között lassan már fele-fele arányban vannak a hazai és a külföldi turisták.
– A belföldi turizmus is nagyon népszerű, de egyre inkább érezzük azt, hogy a határon túlról is nagyon sokan jönnek hozzánk. Ezért is örülünk, hogy itt lehetünk az idegenforgalmi vásáron, mert figyeljük mi is a piacok alakulását, és látjuk azt, hogy a fürdő kibővítésével egyre népszerűbbek leszünk mi is a családok számára – mondta, majd hozzáfűzte: – A tendencia azt mutatja, hogy egyre többen érkeznek Szerbiából is. Sokban segíti ezt a dolgot a schengeni határnyitás Románián keresztül, így a hármas határon autóval talán könnyebben és gyorsabban el lehet jutni hozzánk.
