A Környezetvédelmi Ügynökség adatai alapján a napi érték kedden a Pantelej községhez tartozó Kamenički Visen mért kén-dioxid mennyisége nem sokkal, de meghaladta a megengedett mennyiséget, míg a levegőben mért szállópor (PM10) Zimonyban, illetve a Lazarevachoz tartozó Veliki Crljeniben is a megengedett határértéknél magasabb volt. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatportálja szerint Szerbia területén Belgrádban a legmagasabb a finomszemcsés szálló por, mégpedig Belgrád egyik legsűrűbb csomópontján, a Mostar nevű közlekedési csomóponton. Ugyanakkor Újbelgrádban és Obrenovacon mérték a legnagyobb porkoncentrációt.
A Környezetvédelmi Ügynökség a napokban tette közzé az ország levegőminőségének 2020-ra vonatkozó jelentését. Ennek alapján az áram és hőenergia előállításából származó kén-dioxid mennyisége Bor központjában, a városi parkban felállított mérőállomás szerint 58 napon keresztül meghaladta a megengedett határértéket. Ez esetben még Belgrádban sem, a legforgalmasabb utak mellett sem mértek ilyen hosszan tartó megemelkedett értéket, ám már a nátrium-dioxid esetében ez nem mondható el: a főváros Mostar csomópontján a múlt évben 18 napon keresztül magas koncentrációban volt jelen a nátrium-oxid.
A szállópor az egész ország területén gondot okozott, ám Smederevóban mérték a leghosszabb ideig tartó magas értéket, hiszen 148 egymást követő napon keresztül magas volt a szállópor koncentrációja a levegőben, míg Beočinban és Pancsován mérték a legmagasabb értéket.
Ugyanakkor az égéstermékeket, szerves anyagokat és fémeket tartalmazó, a családi házak fűtésekor keletkezett szállópor (PM2.5) Szabadka, Pancsova, Belgrád, Niš, Smederevo, Valjevo és Novi Pazar területén okozott gondot.
Mint arra a jelentést elemezve a Szerbiai Oknyomozó Újságírói Központ (CINS) rámutatott, a kén-dioxid a gyerekeknél és az idősebbeknél légzőszervi problémákat okoz, Borban pedig 25 napon keresztül olyan értéket mértek, amelyek súlyosan károsítják az egészséget. A központ illetékesei kiemelik azonban, hogy ettől még veszélyesebb a PM2,5 érték a levegőben, amelynek a belélegzése akár rákot is okozhat.
A Környezetvédelmi Ügynökség adatai alapján a mérőállomások méréseinek minősége a múlt évben javult, hiszen az adatok 90 százalékát fel tudták használni, míg egy évvel korábban csupán 85 százalékát használhatták. A CINS rámutat, hogy a legszennyezettebb városokban a polgárok későn értesülnek arról, hogy milyen minőségű levegőt lélegeznek be, hiszen egyes városokban a PM, vagyis a szálló por mennyiségét nem mérik automatikusan, míg egyes eredményeket csak egyéves késéssel – mint ebben az esetben is – az állami ügynökség csak most jelentette meg éves jelentését, így a polgárok szeptemberben értesülnek arról, hogy milyen minőségű levegőt lélegeztek be a múlt évben.
