Az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Unió helyzetét értékelte. Az ülés során Deli Andor, fideszes EP-képviselő írásos felszólalásban sürgette a nyugat-balkáni bővítés folytatását. E témában kérdeztük a vajdasági származású képviselőt.
Ursula von der Leyen plenáris ülésen tartott beszéde kitért az Európai Unió helyzetére a világban. Ön hogyan látja az EU geopolitikai helyzetét?
– Igen, a beszéd egyik eleme az Európai Unió helyzete volt a geopolitikai színtéren. Sajnos azt kell látnunk, hogy az Európai Unió nem kellően sikeres e tekintetben, folyamatos térvesztésben van. Azonban a Nyugat-Balkán az a része a világnak, ahol könnyen meg tudná erősíteni a pozícióit az uniós bővítési folyamatok felgyorsításával. Ahhoz, hogy Európa erős szereplő legyen, elsősorban Európában kell erősnek lennie. Az Unió eddigi bővítése mindig a globális pozíciójának megerősítését is jelentette. Gondoljunk csak a kelet-közép-európai bővítésre, amely nemcsak Európa egységét teremtette meg, de az EU geopolitikai helyzetét is jelentős mértékben javította. Ugyanezt hozná a nyugat-balkáni bővítés is, élén Szerbiával a régió kulcsországával.
Ennek ellenére az uniós integrációs folyamatok nem haladnak a megfelelő gyorsasággal. Mi a lassúság oka?
– A lassúság egyik fő oka, hogy a bővítés szkeptikusai és ellenzői a csatlakozási tárgyalások során különféle kritériumrendszerek mögé bújva szándékosan halogatják a stratégiai döntéseket, újabb és újabb feltételeket szabva a tagjelöltek számára. Viszont az idő sürget, az EU-nak nincs vesztegetni való ideje, hiszen a nyugat-balkáni régió több szempontból kulcstérség egész Európa számára. Így addig nem lehet szavatolni Európa teljes egységét és stabilitását, addig nem lehet erős Európa, amíg a nyugat-balkáni régiót nem integrálja.
Szerbia csatlakozási folyamata évek óta tart és még nem látni a végét. Mikor reménykedhetünk kedvezőbb lépésekben?
– Szerbia és polgárai türelmesen kitartanak az európai integrációs irányvonal mellett, annak ellenére, hogy jövőre immár tizedik évét tölti az ország tagjelölti státuszban. Tíz év tagjelöltség pedig nagyon hosszú idő és egyre nehezebb a polgárok lelkesedését ilyen hosszú ideig fenntartani. Várhelyi Olivér magyar bővítési biztos új lendületet vitt az EU bővítéspolitikájába, mivel ő nemcsak a szavak szintjén, de a tettek mezején is a bővítés elkötelezett támogatója. A mandátuma kezdetén, 2020 tavaszán, kidolgozott egy új, kedvezőbb csatlakozási metodológiát, amely úgynevezett klaszterokba osztotta a hasonló tárgyalási fejezeteket, ezzel is segítve a tárgyalási folyamatok gyorsítását. Továbbá egy több milliárd euró értékű gazdasági és fejlesztési tervet fogadtatott el az Európai Bizottsággal a térség számára. Sajnos a kétkedő tagállamok magatartása és a koronavírus okozta válság együttes hatása még nem tette lehetővé, hogy meglássuk az új bővítési módszertan tényleges hatását. De, hogy mondjunk valami biztatót is, a gazdasági program megindult és ehhez kapcsolódóan Ursula von der Leyen, hamarosan meg is látogatja a régió országait. A térségnek sürgetően szüksége van a biztatásra és a pozitív üzenetekre.
Orbán Viktor miniszerelnök a blédi csúcstalálkozón Szerbiát kulcsországnak nevezte, és azt a kijelentést tette, hogy az EU-nak nagyobb szüksége van Szerbiára, mint Szerbiának az EU-ra. Magyarország következetes kiállása a bővítés mellett segíthet a szkeptikusok meggyőzésén?
– Az ilyen kijelentéseknek felbecsülhetetlen pozitív üzenete van mindkét fél számára. Egyrészt Szerbia egy elkötelezett, uniós stratégiai partnert tudhat maga mellett a magyar miniszterelnök személyében, aki nem riad vissza attól, hogy az EU szkeptikusait szembesítse a hibákkal, amiket a bővítéspolitikai területén elkövetnek. Másrészt, az EU számára a magyar–szerb kapcsolat jószomszédi viszony és együttműködés iskolapéldája lehet. Az elmúlt évtizedben ez a kapcsolat folyamatosan erősödött, amiben összekötő kulcsszerepet játszik a Vajdasági Magyar Szövetség, és aminek köszönhetően olyan befektetések és projektek valósulhattak meg vidékünkön, amelyek párjukat ritkítják a Kárpát-medencében.
Ami pedig a bővítésben kétkedők meggyőzését illeti, Magyarország már a 2015-ös migráns válság idején rámutatott a Nyugat-Balkán biztonsági és stratégiai jelentőségére. Sajnos arra is jól emlékszünk, hogy a nyugat-európai politikai elit mennyire félrekezelte az akkori helyzetet. Most pedig itt az afgán krízis és a belőle fakadó újabb migrációs nyomás, amely máris érzékelhető az unió külső határain. Csak remélni tudom, hogy talán ezúttal valóban felismerik Szerbia és a többi nyugat-balkáni ország jelentőségét.
