A hála, a köszönet szavait mondhatja el az ember olyankor, amikor egy rangos kitüntetéssel illetik, a köszönet szavait a felterjesztőknek és a díjat odaítélt személyeknek, a szerető családnak, mely mindig biztos támogatást nyújtott, a munkatársaknak, akik nélkül nem lehetett volna eredményeket elérni, a támogató barátoknak és ismerősöknek, az isteni gondviselés kegyelmének, jelentette ki mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke pénteken a tartományi kormány csarnokában megtartott ünnepélyes díjátadáson, melyen átvehette az egyik legrangosabb vajdasági kitüntetést, a Ľudovít Mičátek-elismerést.
Hajnal Jenő az emberi és kisebbségi jogok védelme területén elért kimagasló eredményeiért kapta meg ezt a díjat, melyet szimbolikusan minden évben éppen az emberi jogok világnapján vehetik át a megtiszteltetésben részesülők.
Beszédében az MNT elnöke a kisebbségi lét nehézségeiről, megpróbáltatásairól, de a vajdasági magyar lét lelket adó szépségéről, a folyamatos harc eredményeit ünneplő érzésről, a közösség erejében rejlő lehetőségekről szólt. Elmondta, mit jelent egy olyan környezetben felnőni, amelyben a magány érzése okozza az egyén szomorúságát, a család támogatása pedig az örömteli pillanatokat, hogyan hat ki a térképen szinte nem is szereplő kis vajdasági falu környezete az egyén emberré válására, hogyan fejlődik ki benne a közösséghez tartozás erőteljes érzése, mely aztán végig meghatározza életét, hivatását, minden egyes tevékenységét.
– A díj, azt hiszem, igazán nem rólam szól. Arról a közösségről szól, amelyik felnevelt, amelyik olyanná tett, amilyen ma vagyok, egy tájról szól, amelyet szülőföldnek nevezünk. Egy olyan kettősség határozza meg az életünket, amely azt diktálja az embernek, hogy amikor valamit tesz, akkor azt nemcsak magáért, hanem a többiekért, a teljes közösség érdekében kell megtennie. Tenni pedig kell, hiszen ez az egyetlen megoldás akkor, amikor úgy érezzük, bármiben hiányt szenvedünk. Tanárember vagyok, pedagógusi vénám is meglehetősen erős, talán ezzel magyarázható ez a közösség iránti elköteleződés. A lehetőség mindig adott volt számomra, mindig tudtam valahogyan valamit tenni – fogalmazott a sajtónak adott nyilatkozatában az elismerés átvétele után Hajnal.
Fotó: Ótos András
Most, amikor az eddigi legrangosabb munkahelyén, a Magyar Nemzeti Tanács elnöki posztján dolgozik, a felelősséget is megkapta ahhoz a küldetéshez, amit mindig is magáénak vallott, tette hozzá, a feladat cseppet sem könnyű, hiszen mindvégig mindenkinek az elvárásait szem előtt kell tartani, új, szélesebb térben mozgó lehetőségeket kell tudni teremteni. A szülőföldön maradás, a boldogulás a legfontosabb az ember életében annak, aki a boldogságát, a lelki egyensúlyát és az istenhez való közeledés lehetőségét is meg kívánja találni, fogalmazott az MNT elnöke.
A tartományi kitüntetést Igor Mirovićkormányfő adta át. Beszédében arra fektette a hangsúlyt, hogy minden egyes ember szabadnak születik, ugyanazok a jogok illetik meg, melyeket szavatolni kell számára függetlenül attól, hogy milyen specifikus jegyekkel rendelkezik. Véleményének adott hangot, hogy Vajdaság egy kiváló példája az emberi és kisebbségi jogok meglétének, azok alkalmazásának, amiről a leginkább a számos nemzeti közösség békés együttélése tanúskodik. A többségi nemzeti közösségnek is nagy szerepe van a kisebbségek identitásának megőrzésében, s ezt tartományunkban már felismerték. Ezekről az alapelvekről Vajdaság soha sem fog lemondani, Hajnal munkássága is bizonyítja, hogy mindig akad még teendő az emberi és kisebbségi jogok terén. Egy nagy ember nagy kitüntetése a mai, fogalmazott Mirović.
Az ünnepélyes díjátadót Marija Jelić szoprán és Nevena Živkovićzongoraművész közös előadása tette még emelkedettebbé.
Hajnal Jenő 1954-ben született Bácsgyulafalván, 1988-tól 2006-ig a zentai Thurzó Lajos Közművelődési Központ, 2006-tól 2014-ig a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója volt. Az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács Intézőbizottságának (1999–2002), 2002-től pedig a Magyar Nemzeti Tanácsnak a tagja és a Kulturális Bizottság elnöke (2002–2010), majd alelnöke (2010-2014). 2014-től a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. A Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületi tagja 2004-től. A szerbiai nemzeti tanácsok koordinációs testületének elnöklője.
