A Mezőgazdasági, Víz- és Erdőgazdálkodási Minisztériumhoz intézte kérdését ma a köztársasági parlament ülésén Fremond Árpád. A Vajdasági Magyar Szövetség képviselője az úgynevezett pásztor-invázió problémakörét ismertette.
Fremond szerint az Észak-bácskai és Nyugat-bácskai régió területén évek óta ugyanaz a probléma ismétlődik meg: a pásztorok legelő után kutatva nyájaikkal más földterületére mennek be, ahol hatalmas károkat okoznak. Bár az illetékesek tisztában vannak ezzel a gonddal, eddig még nem történt szevezett cselekvés az ügy megoldása érdekében.
– Remélem, hogy a probléma felvetése révén eredményes és koordinált megoldásra tudunk jutni a minisztérium képviselőivel együttesen – hangsúlyozta Fremond, két kérdést feltéve. – Megalkotja-e és érvényre emeli-e az illetékes minisztérium azoknak a szerveknek és felügyeleteknek a cselekvési lehetőségét, amelyekkel rendezhető lenne ez a probléma, úgy, hogy közben az emberek és az állatok érdekét is figyelemmel tartja? Kaphatnak-e támogatást, illetve kártérítést az állam részéről azok a mezőgazdasági termelők és vállalkozások, amelyek földjein kárt okoztak a nyájaikat oda terelő pásztorok? – kérdezte Fremond.
– Vajdaságban nem azt az elvet követjük, hogy akié a nyáj, azé a legelő. Véleményem szerint meg kell szüntetni azt a szokást, amely nem tiszteli más tulajdonát – érvelt a VMSZ képviselője.
Fremond egy pacséri esettel példálózott, ahol télen egy mintegy 2000 birkából álló nyáj hatalmas kárt okozott a Matijević Agrar cég területén. Felhívta a figyelmet ugyanakkor, hogy a privát tulajdonban lévő földeken is hasonló esetek történtek. – Ezzel a nyájjal engedély nélkül jöttek a pacséri határba egy másik község területéről. Nem ez az első tél, hogy több százas nyájak legelnek valamely vajdasági községben – húzta alá a VMSZ képviselője.
Ahogy arra Fremond felhívta a figyelmet, előfordul, hogy a vándorló pásztorok távozása után elpusztult állatok maradnak a földeken, ami újabb gondot okoz, hiszen nem tudni, hogy ezek betegség miatt hullottak-e el, ezáltal a mi állatainkat is fertőzésveszélynek teszik-e ki. – Hogyan lépnek fel ilyen esetekben az illetékes szervek? – tette fel a kérdést.
A képviselő rámutatott, Topolya községben például létezik mezőőri szolgálat, ám ez nem léphet fel önállóan, hanem csak a rendőrséggel és az inspekcióval együttműködve. – Azokban az esetekben, amikor a mezőőri szolgálat és a rendőrség reagál az esetre, a nyájakat a községek határához közel legeltetik, és gyorsan áthajtják őket egyikből a másikba, így az egész folyamat napokig, hetekig is eltart – magyarázta.
– Az előírások szerint a pásztorok nyájaikkal csak a földtulajdonos engedélyével, illetve az állatok egészségét igazoló bizonylattal tartózkodhatnak más földjén. Ezeknek a papíroknak az ellenőrzése az állategészségügyi felügyelet hatáskörébe tartozik – hangsúlyozta Fremond, elmondva, hogy a Topolya községi esetekben a más földjén legeltető pásztorok egyszer sem rendelkeztek a szükséges papírokkal.
– Tisztában vagyok vele, hogy a pásztor hiányszakma az országunkban, a hivatalos adatok szerint Szerbiában további 300 emberre lenne szükség ezen a területen, 150-re égető szükség mutatkozik. Ugyanakkor a pásztoroknak, mint minden más munkával foglalkozó embernek, tiszteletben kell tartaniuk azokat az előírásokat, amelyek a közegészséget, az emberek biztonságát, a környezetet és mindenekelőtt a személyes tulajdont óvják – zárta gondolatait Fremond.
