A korábbi években sokan már januárban befizették a nyaralásukat, hiszen az idegenforgalmi ügynökségek a korai tervezést kedvezményekkel ajándékozták meg. Ugyanakkor februárban tartották meg minden évben az idegenforgalmi vásárt. Az idén is kijelölték már az időpontját, de hogy valóban megtartják-e, még kérdés. Az idegenforgalmi irodák viszont aggodalommal tekintenek az előttünk álló évre, még egy olyan időszakot, mint a tavalyi, már nem viselnének el, az immunizációs folyamatban reménykednek.
– A tömeges oltás alakulásával remélem, megnő az utazási kedv és az emberek leküzdik a koronavírussal szembeni félelmüket – emelte ki Miloš Jovović, a Travelland idegenforgalmi ügynökség igazgatója a Szabad Európa Rádiónak. Elmondta ugyanakkor, hogy egyelőre még ők sem készültek turisztikai ajánlatokkal. Követik az aktuális járványügyi helyzetet más országokban is. Rámutatott, nem szeretnék kockázatnak kitenni a turistákat és olyan országba szervezni utakat, ahol a védőoltást még meg sem kezdték.
Jelena Ćaldović, a Belgrádban és Újvidéken tevékenykedő Sabra Travel eladási referense is a Szabad Európa Rádiónak adott nyilatkozatában reményét fejezte ki, hogy az immunizációs folyamat előrehaladtával Szerbia visszakerül a zöld jelzésű országok közé. Rámutatott, több polgár is felkereste őket az utóbbi időben azzal a jelzéssel, hogy beoltatták magukat és utazni szeretnének. Köztük vannak olyanok is, akik nem használták ki a tavaly befizetett nyaralásukat, és most szeretnének élni a lehetőséggel.
Erre azonban még nincs lehetőség, hiszen a határhelyzet a járványhelyzet függvényében naponta változik. Miloš Jovović kiemelte, véleménye szerint az előttünk álló év tranzíciós év lesz, amikor az országok belépéskor vagy a PSR-tesztet követelnek majd, vagy az oltás igazolását, ám az elvárások és szabályozások meghatározására március végéig, április elejéig várni kell.
A szerbiai turisták számára a járvány kezdete óta szinte elérhetetlen a legnagyobb népszerűségnek örvendő Görögország. Hogy a közkedvelt turistahelyekre eljuthassanak a polgárok, így Görögországba, Montenegróba, Törökországba, Bulgáriába, Egyiptomba, a YUTA (Idegenforgalmi Ügynökségek Nemzeti Szövetsége) úgynevezett utazási protokoll bevezetését kezdeményezte. Aleksandar Seničić, a szövetség igazgatója ugyanis rámutatott, egy ilyen protokoll kidolgozásával pontosan tudni lehet majd, mely országokba tudnak a szerbiai turisták belépni a PSR-tesztelés fejében. Törökországgal és Egyiptommal ez a megállapodás megszületett már, Görögországgal pedig folynak a tárgyalások, miközben Ciprussal már sikerült hasonló megállapodásra jutni.
Ha ugyanis nem indul be a külföldi turizmus, félő, hogy az utazási irodák lehúzhatják a redőnyt.
Jovović rámutatott, a Travelland már is így több mint egymillió eurós kárt szenvedett el, és a veszteségek továbbra is sújtják őket, hiszen továbbra sem tudnak dolgozni. Ha a múlt év megismétlődik, csődbe mennek. Rámutatott, az utasokat kár érte, ahogyan az utazási irodákat is, csakhogy az utóbbiak kára sokkal nagyobb, hiszen az alkalmazottak bérét is ki kellett fizetniük, illetve olyan utakat reklámoztak, amit később nem tudtak megvalósítani. A reklám pedig szintén sokba kerül.
Ezt erősítette meg Jelena Ćaldović is, aki rámutatott arra is, hogy a járvány kezdete óta, amit meg tudtak valósítani július, augusztus és szeptember folyamán, az nem volt elég az ügynökség túlélésére sem.
Aleksandar Seničić a veszteségek kapcsán rámutatott, hogy az egész idegenforgalom szenved, a hotelektől, éttermektől, az idegenforgalmi ügynökségeken át egészen a repülőtársaságokig. A kiesés milliárdokban számolható. Az év végén végzett felmérés szerint csak az idegenforgalmi ügynökségek vesztesége 150–200 millió euró volt. A kár csak nő, hiszen az idén sem lehet külföldre utazni, egyelőre. Elmondása szerint a felmerülő gondokat az állam nem kezelte kellő megértéssel. A március végén elfogadott gazdaságélénkítő csomag, amely során a vállalatok alkalmazottai három havi minimálbért kaptak, az munkaerő megtartására vonatkozott, nem pedig a vállalat fennmaradását célozta, ám a turisztikai munkások 60 százaléka már felmondást kapott. Seničić figyelmeztetett, ha a helyzet nem változik, az idegenforgalmi ügynökségek nem maradnak meg a piacon.
A kormány a támogatás módját azonban egyelőre nem gondolta át, március elsejétől egy újabb segélycsomaggal próbálja életben tartani a gazdaságot, így mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatok számára a minimálbér 50 százalékát az állam három hónapon keresztül biztosítja (ez alkalmazottanként 16 ezer dinárt jelent), ezenkívül a vendéglátóiparban, a turizmusban dolgozók, valamint az autóbérléssel foglalkozók kapnak még egy teljes minimálbért (32 ezer dinárt).
