Egy év leforgása alatt Szerbia 12 helyet rontott a Riporterek Határok Nélkül (RSF) sajtószabadságot mérő éves ranglistáján, azaz a 79. helyről a 91-re került. Az RSF öt szempont és az ezekre adott mérőszám alapján készíti el a hagyományosan a sajtószabadság világnapjára időzített listát, amely 180 országot rangsorol. Az említett öt szempont: a politikai vezetés sajtó megfékezésére irányuló törekvései, a sajtószabadság törvényi feltételei, az újságírás gazdasági körülményei, a média függetlenségének társadalmi beágyazottsága és az újságírók biztonsága. Egy-egy területen belül a maximális pontszám 100.
A TÉRSÉGBEN CSAK SZERBIA MEGÍTÉLÉSE ROSSZABBODOTT
A politikai vezetés a sajtó megfékezésére irányuló törekvései kategóriában Szerbia mérőszáma 45,27 – a tavalyihoz képest 2,2-al kevesebb –, a sajtószabadság törvényi feltételei kategóriában 77,18 pontot kapott az ország – 2,74-gyel kevesebbet, mint egy évvel korábban –, az újságírás gazdasági körülményei kategóriában 39,15-öt – 4,23-mal kevesebbet –, a média függetlenségének társadalmi beágyazottsága kategóriában 59,87 a pontszám – 14,35-tel kevesebb –, míg az újságírók biztonsága kategóriában 74,31 –3,28-cal több, mint tavaly. Szerbia összesített sajtószabadság-indexe 59,16. „A bűnözést és a korrupciót elemző, kitüntetésekkel méltányolt minőségi újságírás elveszik a burjánzó álhírek és a propaganda között. Miközben a jogi keret szilárd, az újságírók munkáját politikai nyomásgyakorlás és az ellenük elkövetett bűncselekmények büntetlensége nehezíti meg” – fogalmaznak a jelentésben Szerbia vonatkozásában.
A térségben egyedül Albánia teljesített Szerbiánál rosszabbul, azzal, hogy a tavalyihoz képest a 103 helyről a 96-ra lépett elő. A régió többi országát illetően, Észak-Macedónia teljesített a legjobban és a ranglista 38. helyére került (tavaly az 57. helyen volt). Montenegró a 39. (tavaly a 63.), Horvátország a 42. (tavaly a 48.), a ranglistán Szlovénia az 50. (az 54. volt), Bosznia-Hercegovina a 64. (a 67. volt), míg Magyarország a 72. (tavaly a 85. volt).
KIS BÉREK, FENYEGETÉSEK, NYOMÁSGYAKORLÁS
A szerbiai újságírók 90 százaléka nem keresi meg az átlagbért, sőt, gyakran minimálbéréért dolgoznak, emeli ki a Szerbiai Újságírók Szakszervezete (SINOS). A Szerbiai Újságírók Egyesületének (UNS) közleménye szerint 2021. és 2022. május 3-a között szinte megduplázódott az újságírók elleni fenyegetések, támadások és a nyomásgyakorlás különböző formáinak a száma.
Az újságírók munkáját az alacsony bérek, a nem megfelelő társadalmi megítélés, valamint a fenyegetések és a támadások mellett elsősorban a politikai nyomásgyakorlás nehezíti meg, emelte ki az N1 tv-nek nyilatkozva GoranDimitrijević, a Nova tv munkatársa. Azoknak az újságíróknak a legnehezebb a helyzete, akik nem vesznek részt a kormányzat méltatásában és népszerűsítésében. A helyzet sehol Európában nem ideális, ám szinte egyetlen országban sem jellemző, hogy az államvezetés a nem pártszócsőként tevékenykedő médiát politikai ellenlábasként kezeli, jegyezte meg Dimitrijević.
