A hajléktalanok problémáival foglalkozó civil szervezetek megítélése szerint sokkal több hontalan él az országban, mint ahányat a hivatalos intézmények nyilvántartanak. A terepen végzett munka során három év alatt mintegy 4000 hajléktalant jegyeztek.
Tegnap a Médiaközpontban tartottak sajtótájékoztatót a belgrádi és az újvidéki civil szervezetek Aleksandar Šapić, Belgrád leköszönő polgármesterének kijelentésére reagálva, miszerint képtelenség, hogy Belgrádban 5000 hontalan van, hiszen a fővárosban a hajléktalanszállók soha nincsenek megtelve. Danilo Ćurčić, az Inicijativa A11 belgrádi szervezet illetékese úgy fogalmazott, az a tény, hogy a fővárosi hajléktalanszállók kapacitásait csupán 60 százalékban használják a rászorulók, számos problémára rámutat. Azokkal a feltételekkel van gond, amelyeket a hajléktalanokkal szemben állítanak, hogy bejuthassanak ezekre a szállásokra. A rászorultakat a szociális munkaközpont csak akkor utalhatja be a hajléktalanszállókba, ha van személyazonossági igazolványuk és készítettek PCR-tesztet, természetesen a saját költségükön – közölte a Beta hírügynökség.
– Egyesek nem rendelkeznek személyi igazolvánnyal, mert nincs otthonuk, és ez kizárja őket a Kumodraž utcai hajléktalanszállásról. A másik probléma az, hogy vannak mentális jellegű egészségügyi gondokkal küzdő hontalanok is, ők gyakran nem tudnak orvosi igazolást szerezni arról, hogy a menhelyen történő elhelyezésük nem ellenjavalt. A harmadik probléma pedig a negatív PCR-teszt beszerzése – mondta Ćurčić.
– A hontalanok nem tudják a legalapvetőbb emberi jogaikat sem érvényesíteni az országban, az adott városban. Csak télen bővítik a szálláshelyek kapacitását, hogy Belgrádról emberséges képet mutassanak és azt mondják, megoldottak minden problémát – intézett kritikát a városvezetéshez Ćurčić.
Katarina Bogdanović, az ADRA civil szervezet képviselője rámutatott, szervezetük az elmúlt egy évben 1850 személynek nyújtott segítséget. A 95 százalékuknak nincs megoldva a lakhatása, többen közülük a szabadban, a parkokban, a padokon, vagy a föld alatti átjárókban húzzák meg magukat. Elmondta, 2020-ban megközelítőleg 4000 embert regisztráltak, és szavai szerint minden hónapban találkoznak legalább húsz új emberrel, akinek támogatásra lenne szüksége, közölte a Beta.
– Nem túlzás azt állítani, hogy legalább ennyien vannak a városunkban, akik ilyen nehéz körülmények között élnek – emelte ki Bogdanović, majd rámutatott, nagy különbség van a civil szervezetek nyilvántartása és a hivatalos intézmények adatai között.
– Azok, akik nem szerepelnek a szociális munkaközpont nyilvántartásában, nem szerepelnek a statisztikában sem, mert személyi igazolványuk sincs. Nagyon sokan vannak ebben a helyzetben – hangsúlyozta.
Ivan Arsenov, a Kuhinja solidarnosti szervezet képviseletében rámutatott, hogy Újvidéken más a helyzet. A hontalanok fő szálláshelyén, a futaki Gerontológiai Központban mind a 60 szálláshely folyamatosan betöltött, ami azzal magyarázható, hogy a bejutást nem kötik olyan szigorú feltételekhez, mint a belgrádi hajléktalanszállókon.
Nyitókép: Szeli Balázs illusztrációja
