Szerbiában minden harmadik vállalkozásnak egyetlenegy foglalkoztatottja sincs. Vagyis a múlt évi cégnyilvántartás szerint a vállalkozások 29,5 százaléka ilyen. Hivatalos adatok szerint 2022-ben összesen 32 139 ilyen vállalkozás működött az országban, mégpedig többségében jól, ugyanis a pénzügyi jelentések szerint 54,3 milliárd dinár profitot valósítottak meg. Igaz, voltak olyan vállalkozások is, amelyek veszteséggel zárták a múlt évet.
A szerbiai Forbes gazdasági portál beszámolója szerint, a foglalkoztatottak számát elemezve, azokból a vállalkozásokból volt a legtöbb, amelyek egy személyt sem foglalkoztatnak. A tavalyi adatok alapján a munkavállaló nélküli cégek után a következő legnépesebb csoportba tartoznak azok, amelyek kettőtől öt főt foglalkoztattak, ebből összesen 27 850 cég volt a Cégnyilvántartási Ügynökség (APR) jegyzékében, és ezek összesen 84 792 főt foglalkoztattak. Őket követték az egy főt foglalkoztató társaságok, amelyekből összesen 24 226 volt – áll az APR üzleti tevékenységéről szóló kiadványában.
A Forbs rámutat arra az érdekességre is, hogy bár az adott vállalatokban, amelyekben nincs egy foglalkoztatott sem, van kinevezett igazgató, sőt vannak olyan sikeres vállalkozások, amelyeket három-négy igazgató is irányít. Ilyen esetekben ezek a cégek juttatásokat fizetnek az igazgatóknak az elvégzett munkájukért, vagyis olyan szerződési viszonyban van a cég és az igazgató, amely tartalmazza a munkavállaló jogait és kötelezettségeit.
– Az igazgató nem kell az adott gazdasági társaság alkalmazottja legyen – mutatott rá Snežana Mitrović, a Szerbiai Könyvelők Szövetségének elnöke a Forbes Srbijának. – Minden kötelezettség átruházható a prokurátorra (meghatalmazott, jogi képviselő – szerz. megj.). Az igazgató akkor köthet szerződést különleges jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező céggel, ha törvényes képviselőként képviseli az adott társaságot. A járulékokat a megállapodás szerinti díj alapján fizetik utána – mutatott rá Mitrović.
Az APR jelentéséből kiderül az is, hogy a foglalkoztatott nélkül működő cégek a fizetésekre és havi vagy éves juttatásokra 6,5 milliárd dinárt költöttek, 68 százalékkal többet, mint 2021-ben, amikor a „nem létező munkaerő” után 3,8 milliárd dináros kiadást könyveltek el. Lehet, hogy ez jelentős összegnek tűnik, mégis ha elosztjuk a 6,5 milliárd dinárt, 32 139-cel, ahány foglalkoztatott nélkül működő cégről van szó, csupán 202 000 dinárt kapunk, éves szinten.
Egyébként nem rendkívüli jelenség ez, hiszen vannak olyan vállalatok, amelyek alapítója és igazgatója is ugyanaz a személy, aki más cégnél van foglalkoztatásban. És vannak olyan cégek is, amelyek alapítója és igazgatója külföldi, olyan állam polgára, amellyel Szerbiának a szociális biztosításról megállapodása van.
A Cégnyilvántartási Ügynökség éves jelentéséből kiderül, hogy a foglalkoztatott nélkül működő cégek többsége kis- és nagykereskedelemmel foglalkozik (9244 vállalat). A feldolgozóiparban 4479 tevékenykedik, míg tudományos, innovációs és technológiai tevékenységet összesen 4120 ilyen cég folytat. Az építészetben is léteznek ilyen cégek, mégpedig 3505 foglalkoztatott nélküli építési vállalatot tartanak nyilván. Mintegy 99 százalékuk mikrovállalkozásnak számít, de 303 kis-, illetve 25 középvállalkozás és 7 nagyvállalkozás is van közöttük. Ennek kapcsán azonban felmerül a kérdés, hogyan működhet egy nagyvállalkozás alkalmazott nélkül. A Forbes rámutat, hogy a számviteli törvény kritériumokat határoz meg a vállalatok nagyság szerinti besorolásáról, így a nagyvállalatnak legalább 250 alkalmazottal (ez nem áll fenn ebben az esetben), 40 millió eurót meghaladó bevétellel, vagy 20 millió eurónál nagyobb összvagyonnal kell rendelkeznie.
Nyitókép: Tavaly 32 139 olyan vállalkozás tevékenykedett az országban, amelynek csak igazgatója volt (Dávid Csilla illusztrációja)
