A köztársasági képviselőház csütörtökön este elvetette a naprendjén szereplő bányászati törvény módosítását, amit 86 ellenzéki képviselő terjesztett be, és amiről négy napon keresztül folytattak vitát a képviselők.
A nap folyamán a hatalmi pártok képviselői a lítiumkitermelés gazdasági lehetőségeit vették számba, míg az ellenzékiek a környezetre és az emberi egészségre jelentő kockázatot sorolták.
Dubravka Đedović Handanović bányászati és energiaügyi miniszter elvetette azokat a felvetéseket, amelyeket Danijela Nestorović, az Ökológiai Mozgalom képviselője hozott fel, miszerint a Jadar projektum számos egészségügyi veszélyt rejteget magában. Ezúttal is határozottan arra szólította fel az ellenzéki képviselőket, hogy ne keltsenek pánikot a lakosság körében. Megismételte, csak abban az esetben lesz bánya, ha a készülő tanulmányok és felmérések azt igazolják, hogy megnyitása nem jelent ökológiai és egészségügyi veszélyt, és ebben az esetben is a legmagasabb szerbiai és európai előírásoknak megfelelő bánya jöhet létre. Arra kérte a képviselőket, hogy a törvényjavaslatot ne fogadják el.
A miniszter asszony és a törvénymódosítás beterjesztői között vitát váltott ki az, hogy a Jadar projektum, vagyis a bánya mekkora területen helyezkedik majd el. Az ellenzék azt állította, hogy több mint 200 hektár termőföldet és több ezer ember megélhetését veszélyezteti majd, hiszen számos Loznica környéki falut érintene, a termőföldön viszont a bányászat során keletkező szennyezés miatt már nem lehet foglalkozni mezőgazdasággal. Đedović Handanović azt állította, hogy a Rio Tinto 52 családi gazdaságból már 51-et felvásárolt, ahová a bányát tervezik. Kiemelte, ez a projektum csupán 159 polgárt érint, közülük már 157 elköltözött. Marinika Tepić, a Szabadság és Igazságosság Pártja képviselőjeként arról beszélt, hogy az 52 családi birtok, amit a Rio Tinto felvásárolt, csupán a bányához vezető infrastruktúra, az utak megépítéséhez szükséges telkek, a bánya és a hozzá tartozó tározók és hulladéklerakók összesen több mint 200 hektár szántóföldet tesznek tönkre.
A csütörtöki parlamenti ülés képviselői kérdések feltevésével kezdődött. Többek között Biljana Đorđević, a Zöld – Baloldali front képviselője Ana Brnabić korábbi kormányfőhöz, jelenlegi parlamenti elnökhöz intézte kérdését, miszerint több, ebben az esetben kulcsfontosságú környezetvédelmi törvényt nem hangoltak össze több éven keresztül az európai előírásokkal.
Dragan Đilas, a Szabadság és Igazságosság Pártja képviselője rámutatott, nem lesz lítiumbánya Szerbiában, ugyanis a szakemberek és a tudósok annak kedvezőtlen következményeire fognak rámutatni: hogy a lítiumbánya annyi bányahulladékot termel majd ki, amennyi 30 futballpálya területével és egy 15 emeletes épület magasságával lesz egyenlő.
Mint egész héten, ezúttal is az ellenzék és a hatalom egymásnak rótta fel, hogy a Rio Tinto megkezdte működését az országban. Amíg a hatalom azokat az engedélyeket részletezte, amelyeket a bányászati óriás 2004-től kapott meg 2012-ig, addig az ellenzék azt ecsetelte, hogy nem a demokrata hatalomnak köszönhető a Rio Tinto szerbiai jelenléte, hanem a szocialista hatalom hívta be az országba még 1998-ban. Ana Brnabić házelnök bekapcsolódva a vitába rámutatott, a lítiumbánya létrehozásának indokoltságáról még csak ez után nyilatkoznak a szakemberek, de ha elfogadják az ellenzék által kezdeményezett törvénymódosítást, olyan feltárások is lehetetlenné válnak, amelyek környezetkímélőbb formában fedezhetnék fel a lítium, illetve a bór jelenlétét.
A Szerb Haladó Párt képviselői kiemelték, a lítium gazdasági és geopolitikai előnyöket is hozhat az országnak.
