A legutóbbi adatok szerint valamelyest nőtt az Európai Unióval szembeni szimpátia, ugyanakkor növekedett azok aránya is, akik pozitívan viszonyulnak Oroszország és Kína iránt, derült ki az IPSOS által nemrégiben végzett közvélemény-kutatásból. A megkérdezettek legnagyobb gondként Koszovót emelték ki, továbbá a korrupciót és a tüntetéseket. A felmérésből az is kirajzolódik, hogy a lítiumkitermelés folyamatosan a közvélemény figyelmének központjában van, a többség szerint az ország jó irányba halad.
Srđan Bogosavljević, az IPSOS munkatársa elmondta, ha ma tartanának népszavazást az uniós csatlakozásról, a polgárok 46 százaléka igennel szavazna (tavaly csupán 33 százalékuk tett volna így), 30 százaléka pedig nemmel (az euroszkeptikusok aránya nem változott). Kiemelte, az elmúlt évekhez képest az EU iránti szimpátia emelkedést mutat, azzal hogy a polgárok nem az eurointegrációt tartják a legfontosabbnak. Az unióban lehetőséget látnak a jövő generációi számára, magukat azonban nem látják ebben a folyamatban. Az Európa-pártiság sokban függ attól is, hogy az EU miként viszonyul Szerbiához. Példaként kiemelte, hogy amikor Szerbia támogatást kapott az EU-tól a migránsválság idején, vagy az árvizek esetében, nőtt a polgárok pozitív megítélése is.
Bogosavljević arra is rámutatott, hogy hasonló okokból egyre többen szimpatizálnak Oroszországgal és Kínával is. Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatása, illetve Kína támogatása a koronavírus-járvány idején jelentősen növelte a szimpatizánsok számát. Ehhez hozzájárul az is, hogy a Szerb Haladó Párt gyakran helyezi előtérbe az együttműködést Kínával, a Szerbiai Szocialista Párt pedig az Oroszországgal való hagyományos jó viszonyokat hangsúlyozza.
Elmondta, korábban a közvélemény-kutatásban résztvevők a szegénységet emelték ki az ország legnagyobb problémájaként, most szinte meg sem említették. Ebből is látszik, hogy módosultak a polgárok prioritásai. Ma a legnagyobb gondként a Koszovó területén jelentkező problémákat említik, csak ezt követi a korrupció elharapózása és a tüntetések.
– A tüntetések november folyamán a három legnagyobb társadalmi probléma közé kerültek, és a megkérdezettek 10 százaléka kulcsfontosságú kihívásként tekint erre. Ezek az álláspontok függnek egyébként a politikai elkötelezettségtől is, ugyanis míg az ellenzékpártiak a korrupciót említik súlyos gondként, addig a hatalompártiak a tüntetéseket élik meg negatívan – emelte ki Bogosavljević.
A közvélemény-kutatás kitért a polgárok jólétére is. A többség (37 százalék) a jövő évtől vár jobb életkörülményeket, 23 százalékuk nem számít javulásra. A többség nem szeretne jelentősebb politikai változást, mutatott rá Bogosavljević, kiemelve, a polgárok csaknem fele szerint az ország jó irányba halad.
A lítiumkitermelés kapcsán kiderült, hogy egyidőben a környezetvédelemre fontos kérdésként tekintettek, később a közbeszéd középpontjába a Rio Tinto vállalat került. Az is kiderült, hogy a lakosság többsége nem tudja, hogy a lítiumkitermelés hogyan befolyásolhatja az életkörülményeiket.
