Szerbia korlátozott eredményt vagy semmilyen előrelépést sem ért el az Európai Unióhoz való csatlakozási feltételek teljesítésében – jelentette ki tegnap az Európai Parlament Külügyi Bizottságának ülésén Tonino Picula, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője, aki az egyetemista tüntetésekkel kapcsolatban is megfogalmazta meglátásait. Picula hangsúlyozta, hogy Szerbia kinyilvánította elköteleződését az EU-tagság iránt, és abbeli szándékát fejezte ki, hogy 2026 végéig összehangolja jogrendjét az uniós vívmányokkal, ám bizonyítania is kell(ene), hogy valóban stratégiai célja az uniós integráció.
Emlékeztetett, hogy Szerbia 2012-ben kapta meg a tagjelölti státust, 2014-ben kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat. A 35 tárgyalási fejezetből összesen 22-t nyitott meg, az 1. és 4. fejezetcsoportokon (klaszteren) belül. A mérsékelt előrelépés ellenére további intézkedésekre van szükség, értékelte, különösen a jogállamiság, a közigazgatás reformja, a Koszovóval való kapcsolatok normalizálása, valamint az EU kül- és biztonságpolitikájával való összehangoltság elérése terén, jelentette ki a bizottsági ülésen a jelentéstevő.
Picula rámutatott arra is, hogy bár Szerbia 2021-ben elfogadta az uniós integrációs folyamat új módszertanát, a követelmények terén ezt követően csak korlátozott vagy éppenséggel semmilyen előrelépést sem ért el. Hangsúlyozta, hogy alkalmazni kell az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodájának (ODIHR) 2023. decemberi választásokra vonatkozó megfigyelői missziós ajánlásait, meg kell reformálnia a választási körülményeket, orvosolnia kéne a hiányosságokat, de kulcsfontosságú feltételnek számít az intézmények – köztük az elektronikus médiumokat felügyelő szabályozó testület (REM) – függetlenségének a szavatolása is.
Az egyetemi hallgatók tüntetéseire, az aktuális társadalmi helyzetre kitérve Picula elítélte a hallgatók elleni támadásokat, és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy több résztvevőt letartóztattak, illetve bírósági eljárást indítottak ellenük. Egyúttal elítélte a szerbiai államvezetőség „minden bizonyítékot nélkülöző állításait”, miszerint uniós tagállamok is érintettek a diáktüntetések megszervezésében, hogy „színes forradalmat” robbantsanak ki. Mindemellett kifogásolta az uniós polgárok kiutasítási eseteinek gyakorlatát is.
Meggyőződését fejezte ki, hogy Szerbiának további lépéseket kell tennie a 2023 szeptemberében Banjskában, Koszovóban elkövetett terrortámadás felelőseinek, mindenekelőtt Milan Radoičićnak a letartóztatása és bíróság elé állítása érdekében is.
Nyitókép: Tonino Picula nyilatkozik az EP külügyi bizottsági ülését követően (Fotó: Instagram)
