A szerbiai iskolák hálózatának kiépítését érintő pénzügyi szerződés szerint, amit Szerbia és az Európai Beruházási Bank kötött meg, 65 millió eurót fordítanak arra, hogy az iskolákat vezeték nélküli hálózattal kössék össze. Mint arra Siniša Mali pénzügyminiszter a köztársasági képviselőház szerdai ülésén rámutatott, már 900 iskolát sikerült hálózatba kötni, ám az új szerződéssel további 930 iskola válik a hálózat részévé.
A parlament napirendjén többek között annak a szerződésnek a megvitatása szerepelt, amely az iskolák vezeték nélküli hálózatba kötésére vonatkozott. Ennek kapcsán Kiss Nándor, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője rámutatott, az állam tavaly jelentős összeget fordított arra, hogy beruházzon a digitális oktatásba. Ehhez azonban a digitális hálózat kiépítésére volt szükség, amit még tavaly megkezdtek, és a napirenden szereplő szerződés – amit a kormány novemberben írt alá az Európai Beruházási Bankkal – ennek az elképzelésnek a folytatása. Kiss elmondta, az ilyen beruházások nagy jelentőséggel bírnak, hiszen hozzájárulnak a tanárok képességeinek bővítéséhez, illetve az iskolák felszereltségéhez, és ezáltal minden polgár, így a kisebbségek érdekeit is szolgálják. A szerződés mindenekelőtt képzést irányoz elő a képzésvezetők, a tanárok, az iskolaigazgatók számára, ezáltal hozzájárulva az oktatás szintjének növeléséhez. Ezúttal 250 képzésvezető és 50 ezer tanár számára nyújt felkészítést, minden tanár kap laptopot, és laptoppal látják el az informatikai tantermeket is, vagyis mintegy 48 ezer laptop beszerzésére lehet számítani. A vezeték nélküli számítógépes rendszer ugyanakkor a régi iskolai számítógépek cseréjét is előirányozta, vagyis az iskolák mintegy 50 ezer számítógépet kaphatnak.
A LEGKEDVEZŐBB HITELLEHETŐSÉG
A parlament napirendjén szerepelt továbbá a járványkárok enyhítése érdekében meghozott gazdaságtámogató intézkedés és a garanciarendszerről szóló törvényjavaslat is, ami alapján a vállalatok több időt kaptak arra, hogy olyan hitelt igényeljenek, amihez az állam garanciát nyújt. Siniša Mali a törvényjavaslat ismertetése kapcsán elmondta, mintegy 20 ezer hitelt hagytak jóvá a bankok novemberrel bezárólag, a hitelek összértéke eléri az 1,4 milliárd eurót. Mivel a járvány nehéz helyzetbe hozta a vállalatokat, az állam úgy kíván segítséget nyújtani, hogy a likviditás fenntartása érdekében felvett hitelért garanciát vállal. A korábban megszabott határidőt azonban hat hónappal meghosszabbítja, vagyis az új évben is lehet ilyen hitelekért folyamodni. Mali egyúttal emlékeztetett arra, hogy a Fejlesztési Alapnál is igényelhetnek kedvező, egyszázalékos kamatlábú hitelt. Hangsúlyozta, az állam a koronavírus-járvány kezdete óta 700 milliárd dinárt különített el a lakosság és a gazdaság megsegítésére: a minimálbérek kifizetésére, az adókötelezettség elnapolására, a 100 eurós egyszeri támogatásra, az egészségügyi dolgozók fizetésének növelésére és az ösztönzésre szánt támogatásokra. Emellett csütörtökön kezdik meg az 5000 dináros egyszeri támogatás kifizetését a nyugdíjasoknak.
Újhelyi Ákos, a VMSZ képviselője, részletezve a bankoknál igényelhető hitellehetőségeket, rámutatott arra, hogy jelenleg a piacon a legkedvezőbb hitel, amit a vállalkozók igényelhetnek, az állami garanciával ellátott hitel, hiszen a hosszabb türelmi idő lélegzethez juttatja a vállalkozókat.
Javaslatokkal állt elő ugyanakkor, mivel a személyes váltó leadása több esetben gondot okoz, például azokban az esetekben, amikor a többségi tulajdonos külföldi állampolgár, de a részvénytársaságok esetében sem egyértelmű ez az elvárás, így arra kérte a minisztert, fontolja meg ilyen esetben a kezesség lehetőségét.
Kiemelte továbbá, fontolják meg annak lehetőségét is, hogy az állami garanciával ellátott hitelt ne csak likviditásra lehessen igényelni, hanem beruházásokra is. Illetve arra is megoldást kellene találni, hogy az építési munkálatok kivitelezői könnyebben hozzájussanak a garanciához, hiszen a kisebb önkormányzatokban ez nagy gondot okoz, mert például a fejletlen önkormányzatokban az ingatlanokra a bank nem tekint biztos garanciaként.
HATÁRÁTLÉPÉS GYORSAN, KÖNNYEN
A parlament napirendjén szerepelt a kormány és Albánia Miniszteri Tanácsa közti megállapodás is, ami a polgárok akadálymentes átutazását tenné lehetővé. Aleksandar Vulin belügyminiszter a megállapodást ismertetve elmondta, azt a mini-Schengen ösztönözte, s a békésebb Balkán és a kölcsönös bizalom megerősítését támogató kezdeményezés. A megállapodásnak köszönhetően Albánia és Szerbia határának átlépésekor a polgároknak csupán a biometrikus személyi igazolványt kell felmutatniuk. Vulin hangsúlyozta, az Európai Unióban már bizonyítottan bevált gyakorlatot kívánják alkalmazni, így csökkentve az utazással kapcsolatos eljárásokat, illetve megnyitni a piacot a két ország között, erősítve a gazdasági együttműködést.
