A fizetési osztályok bevezetésére továbbra is várni kell. Ennek alkalmazása az előttünk álló évben sem történik meg, mert a koronavírus-járvány jelentősen lelassította és megnehezítette az állami intézmények működését, mutatott rá Marija Obradović államigazgatási és önkormányzatokkal megbízott miniszter a köztársasági képviselőház keddi ülésén, amelynek napirendjén többek között a közszférában dolgozókról, továbbá a közszférában dolgozók bérezési rendszeréről szóló törvény módosítása is szerepelt. A miniszter asszony kiemelte, a törvények módosításával kitolják ugyan a határidőket, de a közfoglalkoztatottak kapcsán elindított reformok megvalósulnak, és az előttünk álló időszakot azok előkészítésére használják majd ki. Továbbá a közszférában dolgozók fizetését is emelik 2021-ben.
A parlamenti ülésen kilenc törvényjavaslat összevont általános vitáját nyitották meg, de Marija Obradović négy törvényjavaslatot emelt ki, amelyek a közszférában dolgozókat, illetve azok fizetését érintik. Rámutatott, az egyik legfontosabb módosítás a fizetési osztályok bevezetésére szánt határidők kitolása, ugyanis azokat 2021. helyett 2022. január 1-jétől szándékozzák alkalmazni.
Az előkészítő munkálatokat még 2019-ben megkezdte a kormány, 2020-ban nem, vagy csak nehézkesen tudta folytatni a járványhelyzet miatt. Obradović sajnálatát fejezte ki, hogy még mindig nem lehet tudni, hogy meddig tart a járványhelyzet, illetve azt sem lehet előrelátni, hogy mikortól tudja a közszféra zavartalanul folytatni a munkáját, és miután a bérezési rendszer teljes körű implementációja a cél, kénytelenek voltak,elhalasztani annak hatályba lépését. Elmondta, három célt tűztek ki maguk elé: az abszolút igazságosságot, hiszen minden közalkalmazott, aki ugyanazt a munkát végzi, legyen szó állami, tartományi, vagy önkormányzati intézményről, ugyanazt az alapbért kell hogy kapja. Továbbá, cél a részleges igazságos elszámolási rendszer is, hiszen nem minden közalkalmazott felelőssége egyforma, így a felelősség-vállalást az alkalmazottaknak a fizetésükön is érezniük kell. A harmadik cél a fizetések hatékony elszámolása, ami arra kellene hogy ösztönözze a polgárokat, hogy ne hagyják el az országukat, de ugyanakkor ne vándoroljanak el a nagyvárosok, Belgrád, Újvidék vagy Niš felé sem, hanem maradjanak meg szülővárosukban, a kisebb önkormányzatokban, hiszen ott is az adott munkavégzésért megkaphatják ugyanazt a fizetést.
Obradović véleménye szerint szükség van a köztisztviselőkről szóló törvény módosítására is, ugyanis a munkamennyiség megnövekedésének csökkentésére felvett alkalmazottak ideiglenes szerződése csupán 2 évre szól, ezt hosszabbítják meg most 4 évre, vagyis 2023. január 1-jéig. A miniszter hozzátette, a hatékonyabb munka követeli meg ezeknek a rendelkezéseknek a módosítását.
Az állami tisztviselőkről szóló, a közszférában dolgozók fizetéséről szóló, a közszférában dolgozók fizetési rendszeréről szóló, a tartományi és önkormányzati intézményekben foglalkoztatottak fizetéséről szóló, az állami, tartományi és önkormányzati ügynökségekben és más szervezetekben dolgozók fizetéséről szóló törvények módosítása mellett, napirenden szerepelt több hitelszerződés és államok közti megállapodás is. Obradović kitért arra a hitelszerződésre, amelyet Szerbia az UniCredit Banknál vett fel a Ruma–Šabac–Loznica gyorsforgalmi út megépítésére. A hitel értéke 467 millió euró. Mint rámutatott, ez a projektum mintegy 600 ezer polgárt érint Szerémségben és Mačvában, ennyi ember számára jelent összeköttetést, illetve fejlődési lehetőséget. A műszaki tervdokumentáció költségei mellett ebből az összegből az adott út három szakaszának megépítését tervezik, mégpedig a Ruma és Šabac közötti szakaszt az E-70-es autópálya rumai lejáratától a Száva folyóig Šabacnál, 21,14 kilométer terjedelemben. Az építkezés második szakasza a Száva-híd megépítését öleli fel, míg a harmadik szakasz a hídtól a Šabac és Loznica közötti útszakaszt.
Napirenden szerepelt a Szerbia és Franciaország kormányai közötti megállapodás is a kulcsfontosságú projektumokon való egyűttműködésről. Mint arra a képviselők felszólalásukban rámutattak, ez a megállapodás elsősorban a belgrádi metró megépítésére vonatkozik, ez 450 millió euró értékű beruházást jelent, illetve a villamosenergia-hálózat kibővítésére, ami további 127 millió eurós beruházást jelent.
Ma a képviselők előtt számos szervezet, illetve bíróságok megbízatási kérdései is szerepelnek, hiszen egyrészt az állami közbeszerzési testület tagjainak és elnökének megválasztására, de ugyanakkor több bíróság elnökének megválasztása is lezajlott. Ma folytatnak ugyanakkor vitát a parlamenti képviselők viselkedését szabályozó kódexről is.
