Egyre nagyobb port kavar Danica Grujičić egészségügyi miniszter kijelentése, miszerint módosítani kell azt a rendelkezést, amely alapján a választott orvos 60 napos betegszabadságot írhat elő a páciensnek anélkül, hogy orvosi bizottság elé utalná. A miniszter a 60 napot 15-re csökkentené.
Különböző érdekszervezetek arra mutatnak rá, hogy a dolgozók nagy része eddig is vonakodott betegszabadságra menni, e szigorításokkal pedig csak még inkább elbátortalanítják őket. Az egészségügyi biztosításról szóló törvény módosításának tervezete augusztus 21-éig van közvitán, annak szövege az egészségügyi minisztérium honlapján olvasható.
A törvénytervezet indoklásában a legnagyobb figyelmet éppen a betegszabadság kapja, az hogy az utóbbi öt évben a választott orvosok a diagnózis felállítása kapcsán tett ajánlások ellenére, illetve diagnosztikai és szakorvosi vizsgálatról származó kísérődokumentumok nélkül írtak ki betegszabadságot, a minisztérium megállapítása szerint indokolatlanul.
A minisztérium rámutat arra is, hogy amíg a 30 napos betegszabadság alatt a járandóságok a munkaadó terhét jelentik, azon felül már a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap különít el pénzösszeget arra. Erre a célra az egészségügyi alap 2018-ban 13 millió 627 ezer dinárt, 2019-ben 14 millió 645 ezer dinárt, 2020-ban 18 millió 84 ezer dinárt, 2021-ben 22,9 millió dinárt, 2022-ben 26 millió 686 ezer dinárt, erre az évre pedig 29,5 millió dinárt különített el.
Az indoklás szerint 2018-ról 2019-re a munkaadók közül 32 százalékkal többen kérvényezték a betegszabadság indokoltságának ellenőrzését. Abban az évben a betegek részéről a legtöbb panasz a csont és ízületi fájdalmakra érkezett, az ő esetükben a betegszabadság átlagosan 58 napig tartott. A múlt évben azok, akik betegszabadságra mentek, átlagosan 77 napot voltak a munkahelyüktől távol, 10 százalékkal többet, mint 2021-ben.
A Szerbiai Munkaadók Uniója, az Egészségügyi Új Szakszervezet és a Páciensek Egyesülete egyetért abban, hogy vannak olyanok, akik visszaélnek a jogaikkal, ám mint arra a szerbiai Euronews rámutatott, különböző megoldásokat javasolnak a visszaélések elkerülésére.
Az Egészségügyi Új Szakszervezet arra mutatott rá, hogy a minisztérium a törvénymódosítással valójában az általános orvosok felé megcsappant bizalmat bizonyítja. Ha a választott orvost tekintik az egészségügyi rendszer tartóoszlopának, ez a viszonyulás megalázó. Živorad Mrkić a szakszervezet képviseletében az Euronews felkeresésére rámutatott, hogy vannak ugyan olyanok, akik visszaélnek a jogaikkal, de vajon a választott orvosok-e azok, akik a legközelebbi kapcsolatot ápolják a páciensekkel, akik a legjobban ismerik, milyen egészségügyi állapotban van a betegük, hogy 15, vagy 30 nap betegszabadságra van-e szükségük, vagy egy orvosi bizottság tudhatja ezt jobban, aki először látja a beteget? Majd egy újabb kérdést vetett fel: mi van azokkal, akik betegen is dolgoznak, csakhogy ne kapjanak 35 százalékkal alacsonyabb fizetést? Mert vannak olyanok, akik korábban visszatérnek a munkahelyükre, mint kellene, éppen anyagi megfontolásból. Mint kiemelte, nem hiszi, hogy többen lennének azok, akik visszaélnek jogaikkal, mint azok, akik nem mennek betegszabadságra, vagy még a lábadozásuk idején visszatérnek munkakötelezettségeikhez.
A Páciensek Egyesülete arra hívta fel a figyelmet, hogy arra a témára kellene párbeszédet kezdeményezni, hogy a páciensek miért élnek vissza a jogaikkal, és nem pedig lerövidíteni az általános orvosok által megszabott betegszabadság időtartamát. Savo Pilipović az egyesület képviseletében elmondta, ez is csak figyelemelterelés az egészségügyben uralkodó valós gondokról. Mint mondta, a miniszter asszony bejelentette korábban, hogy szakorvosi vizsgálatra időpontot kérni bármikor lehet majd, nem csak az adott hónap első 5 napján. Hát próbáljon valaki a hónap közepén szakorvosi vizsgálatra időpontot kérni – mondta Pilipović, kiemelve, hogy ez a rendszer egyes egészségügyi intézményekben továbbra sem működik.
Nyitókép: Illusztráció/Pexels
