Minden második polgár elégedett az állami egészségügyi intézmények szolgáltatásainak minőségével, derült ki egyebek között a Helyi Gazdaságfejlesztési Nemzeti Tömörülés (NALED) legújabb felmérésének eredményéből, melynek adatait pénteken ismertették. A megkérdezettek a legnagyobb problémák között említették a szervezetlenséget, a munkaerőhiányt, valamint az egészségügyi káder kedvetlenségét.
A közvélemény-kutatás az egészségügyi rendszerre vonatkozó elégedettség fokára világított rá, a pácienseket és az orvosokat is megszólította, s azt a célt szolgálja, hogy a további digitalizáció folyamatában elősegítse az egészségügy hatékonyságának a növelését.
A megkérdezettek azt is elmondták, hogy a vizsgálatok időpontjának lefoglalásával nem merültek fel nagyobb gondjaik, s szinte mindig eljutnak az orvoshoz egy hónapon belül. A beavatkozásokat azonban nem tudta kivárni a megkérdezettek 37 százaléka, mert sürgősen szüksége volt rá, ezért az állami szolgáltatásokon kívüli lehetőségeket kellett választania – vagy túl kései időpontot kapott, vagy egyáltalán nem volt rendelkezésre álló időpont a várólistákon. A felmérés az elmúlt három évet vette alapul ezekben az esetekben.
DÖNTÉSEK ELŐTT ÁLLÓ ORVOSOK
Az orvosok arra panaszkodtak, hogy a munkaidejük 40 százalékát különféle adminisztratív jellegű teendők elvégzésére kell szentelniük, a munka jelentős részét továbbra is papíron kell dokumentálniuk. Azt várják, hogy a rendelkezésükre álljon egy egységes elektronikus eseménykatalógus (eKarton), amelyen bármely intézményben igénybe vett minden szolgáltatás, diagnózis, lelet megtalálható. Kifogásolták azt is, hogy a személyzet túlterhelt, a bérezés nem megfelelő, s ismét rámutattak a rendszer „túldokumentáltságára” is.
A NALED pozitív eredményként könyvelte el, hogy „csak” minden tizedik orvos tervezi külföldi munkalehetőség kihasználását a következő öt év alatt. Az orvosok 45 százaléka kizárólag az állami egészségügyi rendszerben tervez továbbra is dolgozni, míg negyede fontolgatja, hogy kihasználja azzal párhuzamosan a magánpraxis adta lehetőségeket is.
A LEGERŐSEBB ÜTŐKÁRTYA
A kutatás eredményeinek pénteki bemutatásán prof. dr. Danica Grujičić egészségügyi miniszter azt mondta, egy objektív kimutatásról van szó, melynek a következtetéseivel is egyet tudott érteni. Úgy fogalmazott, hogy az egészségügyi tárca prioritásai között szerepel a munkaszervezés javítása, a papírokkal vesződés időtartamának csökkentése, az időpontjegyzések felgyorsítása, új felszerelés beszerzése, s nem utolsósorban a béremelések is.
– Az orvosok szakavatottságát és elhivatottságát a polgárok is felismerték, s ez a legerősebb ütőkártyája az egészségügyi rendszernek. Külön örömmel tölt el az, hogy a kollégák döntő többsége itthon képzeli el a jövőjét, nagyobb részük az állami intézményekben szeretne dolgozni. Folyamatos a munka a digitalizáción, melynek az egyik eredménye éppen a nagyobb hatékonyság lesz. Arra bátorítom a polgárokat és az orvosokat is, hogy minél nagyobb mértékben alkalmazzák a digitális szolgáltatásokat az egészségügyben – közölte a tárcavezető.
A TECHNOLÓGIA NEM MINDEN
A felmérést a NALED az Ipsos közvélemény-kutató segítségével és az amerikai nemzetközi fejlesztési ügynökség (USAID) finanszírozásával végezte el, utóbbi a világ húsz országában segíti az egészségügy digitalizációját. Steve Ollis projektvezető hangsúlyozta, az egészségügy esetében a digitalizáció folyamatának csak egyik eleme a technológia, az embereknek és a megszokott folyamatoknak is változniuk kell a sikerhez. Jelena Bojović, a NALED programigazgatója szerint a legfontosabb lépést ezen az úton most az eKarton megalkotása, minden intézménynek, specialistának az összekapcsolása jelenti.
Nyitókép: Minden tizedik orvos tervez külföldön boldogulni (Fotó: N1)
