Visszautasította Ukrajna vatikánvárosi nagykövetsége vasárnap Ferenc pápa Kijevnek szánt javaslatát a béketárgyalásokról, kiemelve: a II. világháborúban sem ajánlgattak béketárgyalásokat Hitlerrel. „A következetesség nagyon fontos. Amikor harmadik világháborúról beszélünk, amely éppen most zajlik, tanulnunk kell a második világháborúból” – áll a diplomáciai képviselet üzenetében, melyben nyomatékosítják: „ha véget akarunk vetni a háborúnak, mindent meg kell tenni azért, hogy levágjuk a sárkányt.”
Ferenc pápa a múlt hónapban adott interjút az RSI svájci televíziónak, melynek átirata és részleges videofelvétele szombaton került a Reuters hírügynökséghez. „Úgy gondolom azonban, hogy az az erősebb, aki átlátja a helyzetet, a népre gondol, él benne a fehér zászló bátorsága, és tárgyal” – jelentette ki a pápa, aki szerint a tárgyalásokat a nagyhatalmak segítségével kell lefolytatni. Ez volt az első alkalom, hogy az ukrajnai háború kapcsán a pápa a „fehér zászló”, illetve a „vereséget szenved” kifejezéseket használta, bár a múltban is hangoztatta a tárgyalások szükségességét.
A pápa szavainak nyilvánosságra kerülését követően Matteo Bruni szentszéki szóvivő kiemelte: az egyházfő nem megadásról, hanem tárgyalásról beszélt, a fehér zászlót pedig szimbolikusan használta.
Mindeközben vasárnap az ukrán hadsereg azt közölte, az orosz erők ismét dróntámadásokat intéztek az éjszaka, hozzátéve, hogy a légvédelem a 39, Sahíd típusú drónból 35-öt megsemmisített. A drónok elsősorban Ukrajna déli részét, köztük Odessza régióját célozták, áldozatokról nem tudni. Emellett Sz–300-as légvédelmi rakétákkal támadták Harkiv megye északi részét és a donyecki régiót.
Kuleba: Macrob kimondta a nyilvánvalót
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint Emmanuel Macron francia elnök a nyugati csapatok Ukrajnába küldésének felvetésével kimondta a nyilvánvalót, és habár nyilatkozata vitát váltott ki, annak felismerésére sarkallja Európát, hogy többet kell tennie Ukrajna támogatásáért.
„Az a benyomásunk, hogy Párizs az első európai főváros, amely nyilvánosan elismeri a nyilvánvalót. A párizsi kijelentést kiváltó vita sok időt takarít meg Európának annak felismerésében, hogy többet kell tennie” – szögezte le az ukrán tárcavezető vilniusi látogatásakor. Kuleba kijelentette, hogy ha folytak is korábban megbeszélések nyugati csapatok Ukrajnába telepítéséről az EU-n vagy a NATO-n belül, az ukrán fél nem tudott róla. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Ukrajna támogatása nem jótékonyság, hanem az európai polgárok életének védelme, valamint olyan pénz megtakarítása, amelyet egyébként saját védelmükre kellene költeniük. „Macronnak ebben a kijelentésében benne volt az, amit mindenki tud, de fél kimondani. Egyszerűen ő az első, aki nyíltan kezdett beszélni arról, amit Európában minden értelmes embernek meg kell értenie: ha Oroszországot nem állítják meg Ukrajnában, háború lesz Európában” – vélededett Kuleba.
A külügyminiszter meggyőződése, hogy ha Oroszország megtámadja a balti NATO-országokat, akkor vereséget szenved, de a felszabadult városok Bahmutra és Avgyijivkára fognak hasonlítani, azokra a Donyeck megyei városokra, amelyeket az orosz hadsereg hosszú ideig tartó ostrom után szállt meg. Ezért szerinte a legolcsóbb és legbiztosabb módja annak, hogy ez elkerülhető legyen, az, ha támogatják az ukránokat.
Moszkva az ENSZ BT összehívását kéri Macron kijelentései miatt
Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésének összehívását kezdeményezte szombaton, hogy megtárgyalják a francia elnök elképzelését NATO-csapatok Ukrajnába küldéséről. Dmitrij Poljanszkij orosz ENSZ-képviselő-helyettes kifejtette, hogy Moszkva szeretne több információt Macron elképzeléséről, amely véleménye szerint a „harmadik világháború kezdetének kockázatát hordozza”. Arról is beszélt, hogy szeretné, ha napirendre vennék a német médiában napvilágot látott, magas rangú német katonai vezetőknek tulajdonított beszélgetést arról, hogy Németország levegőből indítható Taurus rakétákat bocsátana Ukrajna rendelkezésére.
Poljanszkij megjegyezte azt is, hogy Oroszországnak nem áll szándékában katonai úton „megszabadulni a kijevi rezsim vezetőjétől”, és hozzáfűzte, hogy „aki titkon ebben reménykedik, annak csalódást kell okoznia, mert ez nem szerepel Moszkva tervei között”. Hozzátette, hogy az Odessza ellen szerdán végrehajtott légitámadás célpontja egy tengeri drónok összeszerelésével foglalkozó üzem volt, ahol brit alkatrészekből állítanak össze katonai eszközöket.
A diplomata arra is utalt Odessza említésével, hogy Macron a NATO-egységek Ukrajnába küldésére vonatkozó elképzelését a közelmúltban azzal egészítette ki, hogy Franciaország akkor vezényelne katonákat Ukrajnába, ha Kijevet vagy Odesszát támadás érné orosz részről.
Nyitókép: UPPS via AP/Beta
