Alig foglalkozott szakmai kérdésekkel, hazája kormányzatának priortásaival, vagy az ukrajnai háborúval a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián (MSC) nagy érdeklődéssel várt beszédében az amerikai alelnök. J. D. Vance ehelyett kiosztotta az EU-t, mondván: leépíti a demokráciát és a szólásszabadságot. Az MSC rendezvényein azonban szóba kerültek a globális problémák is, így az ukrajnai fegyveres konfliktus, illetve a lezárására irányuló törekvések. Keith Kellogg, az amerikai elnök különmegbízottja közölte: Európa nem vehet részt az ukrajnai háború befejezéséről kezdődő tárgyalásokon. A megszólítottak ezt elfogadhatatlannak tartják.
Demokráciából is igyekezett kioktatni európai szövetségeseit a fővendégként felszólaló amerikai alelnök az idei Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián, amelyet a hét végén tartottak meg. Beszédében J. D. Vance alig ejtett néhány szót az Ukrajna elleni orosz agresszióról, a háború befejezésének esélyeiről, jóllehet a nemzetközi tanácskozásnak elvileg ez lett volna a fő témája. Elmondta, hogy Washington aggódik Európa biztonságért, de bízik benne, hogy értelmes megegyezés jön létre Oroszország és Ukrajna között.
Az új amerikai kormányzat politikai priortásait sem említette, pedig sokan várták tőle. A biztonságpolitikára is alig vesztegetett néhány mondatot.
Inkább a migráció jelentette veszélyekkel foglalkozott azt tanácsolva az EU vezetőinek, hogy számolják fel az illegális bevándorlást a kontinensen. Közölte ugyanakkor, hogy az EU-ban és az Egyesült Királyságban visszaszorulóban a szólásszabadság, az uniós vezetők pedig félnek szembenézni a választók követeléseivel, aggodalmaival. Felszólított mindenkit a demokratikus értékek megtartására. Az európaiaknak megüzente: nagyobb szerepet kell vállalniuk kontinensük védelmében. Szerinte Európát nem Oroszország, vagy Kína fenyegeti, hanem saját maga, mert eltávolodik alapvető értékeitől.
Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője Vance előadására reagálva elmondta: az egymás közti vita helyett a szövetségeseknek olyan nagy fenyegetésekre kellene figyelniük, mint az Ukrajna elleni orosz agresszió. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke pedig arról beszélt, hogy „a világ autoriter vezetői most azt figyelik, vajon büntetlenül le lehet-e rohanni egy szomszédos országot”. Donald Trump amerikai elnök politikájáról és vámháborújáról megjegyezte: olyan, mint amikor elefánt szabadul a porcelánboltba.
FELEMÁSRA SIKEREDETT
Felszólalása után az amerikai alelnök Münchenben tárgyalt a Volodimir Zelenszkij ukrán államfő vezette delegációval. (Az egyeztetésre két nappal azután került sor, hogy február 12-én Trump – az ukrán vezetés és a szövetségesek tudta nélkül – telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akivel megegyezett egy személyes találkozóban és a tárgyalások megkezdéséről az orosz–ukrán háború lezárásáról.)
A Zelenszkijjel folytatott tanácskozás állítólag felemás eredménnyel ért véget. Vance utólag csak annyit árult el, hogy a cél a tartós béke. Az ukrán elnök egyetértett ezzel, ám megjegyezte: hazájának valódi biztonsági garanciák is kellenek. Előzőleg arról beszélt, hogy Kijev hajlandó kiegyezni Moszkvával, ha megfelelő biztonsági garanciákat kap a NATO-tól.
BÉKEFENNTARTÓKAT KÉRT
A konferencia egyik rendezvényén Zelenszkij arra is figyelmeztetett, hogy Európa és Ukrajna bevonása nélkül nem lehet béketárgyalásokról beszélni. Elmondta: abban érdekelt, hogy már az idén béke legyen, de Kijev nem fogad el olyan megállapodást, amelyet a háta mögött, vagy a bevonása nélkül köt bárki is.
Fontosnak nevezte, hogy hazája egyértelmű európai és amerikai támogatást kapjon. Ennek részeként Trumppal és az EU-val közösen egyeztetett béketervet kell kidolgozni. Zelenszkij azt szeretné elérni, hogy olyan egyezség szülessen, amely megakadályoz egy új orosz támadást hazája ellen. Közölte: kész engedményt tenni a béke érdekében, de jogilag soha nem fogják elismerni az ideiglenesen megszállt területeket orosznak, vagy bármi másnak.
Megemlítette azt is, hogy amíg Ukrajna nem csatlakozik a NATO-hoz, legalább másfél milliós saját hadseregre és százezer katonából álló európai-amerikai békefenntartó kontingensre lesz szüksége a biztonság szavatolására, illetve ahhoz, hogy elrettentsék Oroszországot az újabb agressziótól.
VISSZASZÓLTAK NEKI
Az MSC-n részt vett az amerikai elnök Ukrajnáért és Oroszországért felelős különmegbízottja is, aki feltűnő bejelentéssel hívta fel magára a figyelmet. Keith Kellogg elmondta: Európának nem lesz helye az asztalnál, amikor az ukrajnai békéről tárgyalnak. Megnyugtatásként hozzáfűzte: figyelembe veszik az európai érdekeket, sőt az ukránok ott lesznek a megbeszéléseken; Trump Ukrajnára vonatkozó béketerve pedig napokon, vagy heteken belül elkészülhet.
Több uniós vezető kizárt dolognak nevezte az európaiak mellőzését az Ukrajnáról és a kontinens biztonsági struktúrájáról szóló tárgyalásokról. Marco Rubio amerikai külügyminiszter is azt nyilatkozta, hogy ha megkezdődik a valódi megbeszéléssorozat, abból nem maradhat ki Ukrajna és Európa sem.
Kellogg kijelentése miatt tegnap Párizsban nyolc európai ország vezetője, az EB elnöke és Mark Rutte NATO-főtitkár tanácskozott Ukrajna védelméről, támogatásáról, s egy hatékony békeszerződésről. A találkozóra érkezve az EB elnök közölte: Európa biztonsága fordulóponthoz érkezett.
Előzőleg Keir Starmer brit kormányfő jelezte: a háború után London kész békefenntartó katonákat küldeni Ukrajnába. Ennek lehetőségét (a saját részéről) Svédország sem zárta ki. Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter pedig bejelentette: már tárgyalnak arról, hogy Ukrajnába küldenek francia, brit és lengyel csapatokat, amelyek a tűzszünet és a béke felett őrködnének. Ám Donald Tusk lengyel kormányfő cáfolta, hogy hazája ilyesmit tervezne.
Nyitókép: Rendőrsorfal választja el egymástól a müncheni konferencia ellen (a kép jobb oldalán látható) és az Ukrajna mellett tüntetőket (Fotó: taz.de)
