A Balti-tenger déli részén számos lagúnában súlyosan szennyezett a víz. Egy európai projekt úszó vizes élőhelyeket telepít, hogy tisztítsa a vizeket. A növények kiszűrik a felesleges nitrogént és foszfort, és még a biológiai sokszínűséget is elősegítik.
Litvániában a Curlandia-lagúna a Balti-tenger sok más részéhez hasonlóan káros tápanyagtöbblettől szenved. Azonban már dolgoznak a megoldáson: mesterségesen úszó vizes élőhelyekkel segítenek a víz tisztításában, amelyek közönséges nádból és fűzfából állnak. Növekedésük során a folyók által szállított nitrogénnel és foszforral táplálkoznak - amelyek itt feleslegesen vannak jelen a vízben.
Arturas Razinkovas-Baziukas, az Élő Lagúnák projektum vezetője azt mondta, a nitrogén főleg a mezőgazdaságból, a foszfor pedig a kommunális szennyvízből kerül a vízbe. „Kiszámoltuk, hogy egy ilyen sziget mennyit tud ezekből a kémiai elemekből eltávolítani. Nos, egy sziget egy év alatt körülbelül két-három háztartás által kibocsátott anyagmennyiséget távolít el a vízből."
A projektet 1,2 millió euró támogatást kapott, ebből 1 millió euró az európai kohéziós politikából származik.
Az Élő Lagúnák projekt keretein belül már három balti országban telepítettek különböző úszó vizes élőhelyeket: Németországban, Lengyelországban, és a már említett Litvániában, ahol például a Klaipeda lagúnába torkolló városi csatornára telepítettek egyet. Az úszó vizes élőhelyek iránt már több uniós ország is érdeklődik.
