A koronavírus-járvány első hulláma több mint 6 millió munkahely megszűnéséhez vezetett az Európai Unióban, és az ideiglenes szerződéssel dolgozó munkavállalókat, valamint a fiatal nőket kétszer jobban sújtotta, mint a 2008-as pénzügyi válság idején – derül ki az európai uniós intézményrendszerhez tartozó Eurofound ügynökség tegnap közzétett felméréséből.
Az elemzés szerint az EU-ban 5,7 millióval kevesebb embert foglalkoztattak 2020 tavaszán, mint 2019 végén, és 6,3 millióval kevesebb embernek volt munkája a járvány előtt jósolt foglalkoztatási trendnövekedéshez képest. A távmunka, a rövidített munkaidőt biztosító rendszerek és állami támogatások hozzájárultak a munkahelyek védelméhez, de több a gazdaságilag inaktív uniós polgár, mint amennyi a hivatalos tagállami munkanélküliségi statisztikákban szerepel.
2019 negyedik negyedévében az Unióban élő 450 millió ember közül 201 milliónak volt munkahelye. A 2020-as év tavaszát megelőző 12 hónapban az uniós foglalkoztatási ráta 2,4 százalékkal, a foglalkoztatottak heti munkaóraszáma csaknem egy órával csökkent.
A foglalkoztatási válság Franciaországot, Lengyelországot, Olaszországot és Görögországot sújtotta legkeményebben. A fiatalabb, kevesebb tapasztalattal rendelkező munkavállalók száma csökkent a legerőteljesebben, részben a munkaerő-toborzás leállása miatt. A távmunka bevezetésével a nagyobb városokban élő jól képzett munkavállalók nagyobb valószínűséggel kerülték el az elbocsátásokat, mint az alacsonyabban képzettek. Ez a társadalmi egyenlőtlenségek kiéleződéséhez vezethet – hívta el a figyelmet az uniós ügynökség.