Emberként egymásért és senki ellen

A Kárpátaljai Református Egyház egyházkerületi ünnepi közgyűlésén Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott, hogy hosszú történelmünk megmutatta, hogy a keresztyén hit mélysége ezekben az időkben a megmaradás kulcsa. Az ünnepi közgyűlésén letette az esküt Zán Fábián Sándor újraválasztott püspök, valamint az egyházi tisztségekre a 2022 decemberében megválasztott tisztségviselők.
A beregszászi református templomban megtartott közgyűlés résztvevőit köszöntő Gulyás Gergely kifejtette, hogy az Országgyűlés épülete előtt 1956-ban leadott sortűz áldozataira emlékező bibliai felirat – „Üldöztetünk, de el nem hagyatunk; tiportatunk, de el nem veszünk" – a szovjet csapatok kivonulásával és a kommunizmus bukásával nyerte el értelmét.
A magyar sors több mint egy évszázada nem azonos Magyarország sorsával. A 2011-ben elfogadott alaptörvény világossá tette, hogy minden magyar felelős minden magyarért, ezért a mindenkori magyar államnak az egységes magyar nemzet elvét szem előtt tartva kell cselekednie – hangsúlyozta a miniszter.
Gulyás Gergely emlékeztetett arra: már Zán Fábián Sándor 2015-ös püspöki eskütételén is kiemelte, hogy Magyarország felelősséget visel a határainkon kívül élő magyar közösségekért. Napjainkban a baj még nagyobb, a helyzet súlyosabb, a püspöki szolgálat még nehezebb keresztet jelent.
A kárpátaljai magyarság van a legnehezebb helyzetben a világmagyarságot alkotó közösségek közül. Segítjük a kárpátaljai magyarságot és Kárpátalját, mindeközben támogatjuk Ukrajnát is – jelentette ki Gulyás Gergely. Kifejtette: Oroszország a nemzetközi jog szabályait semmibe véve támadta meg hősiesen védekező szomszédját. Magyarország elítéli az agressziót, fejet hajtunk minden hazáért és szabadságért harcoló katona előtt, együttérzünk a szeretteiket gyászoló családtagokkal.
Ukrajna szenvedésében minden ott élő nemzeti közösség osztozik, Magyarország pedig fogadja a menekülők százezreit. Büszkék vagyunk a kárpátaljai magyar intézményekre, amelyek a háború kezdete óta hatalmas erőfeszítéseket tesznek, hogy a háborús térségből menekülőkről gondoskodjanak – mondta Gulyás Gergely.
Rámutatott: a magyar humanitárius segítségnyújtás értéke a háború kezdete óta meghaladta a 31 milliárd forintot, a karitatív szervezetek pedig eddig 3500 tonna adományt juttattak el Ukrajnába több mint nyolcmilliárd forint értékben.

Gulyás Gergely megköszönte az egyház közreműködését a segélyek célba juttatásában, valamint kiemelte a kiváló munkakapcsolatot a kárpátaljai megyei vezetéssel, ami – szavai szerint – a kivételek közé tartozik. Magyarország Ukrajna barátja szeretne lenni, de ma ezt szándékos félreértések és a magyar közösség jogait sértő lépések nehezítik – mutatott rá.
Miközben a szuverenitásának megsértését a nemzetközi jogra hivatkozva sérelmezi Ukrajna, nem helyes figyelmen kívül hagyni a területén élő nemzeti kisebbségeket illető alapvető jogokat és nemzetközi normákat – mutatott rá a miniszter. Azok a magyar férfiak, akik ukrán zászló alatt harcolnak, kiérdemelték, hogy ez az ország sajátjaként tekintsen rájuk, a magyar közösség tagjaira.
Hosszú történelmünk megmutatta, hogy a keresztyén hit mélysége ezekben az időkben a megmaradás kulcsa – fogalmazott. Hinnünk kell abban, hogy Kárpátalján is meg tudjuk menteni vagy helyre tudjuk állítani a magyar életnek keretet adó közösségeket, a családokat, a templomot és az iskolát.
Isten óvja Kárpátalját és a kárpátaljai magyarságot! – zárta szavait Gulyás Gergely.
A kárpátaljai megyei tanács elnöke, Volodimir Csubirko magyarul köszöntötte az ünnepi közgyűlés résztvevőit, majd megköszönte Gulyás Gergelynek, hogy egyértelművé tette Magyarország álláspontját a háborúval kapcsolatban.
A megyevezető emlékeztetett arra, hogy Magyarország az elsők között ismerte el Ukrajna függetlenségét és jóval a háború kitörése előtt népirtásként az 1930-as évek nagy éhínségét. Nem szabad engedni a provokációknak és meg kell őrizni a békét Kárpátalján – hangsúlyozta Csubirko, aki összefogásra szólította fel a különböző felekezetek hívőit.
Zárszavában Zán Fábián Sándor püspök 2023-at a remény évének nevezte, és elmondta, hogy azért kell imádkozni Kárpátalján, hogy az elhalófélben lévő közösségek újraéledjenek. Mint mondta, minden háború véget ér, és eljön a béke. Addig nekünk Isten ígéreteire hagyatkozva, a Szentlélekért könyörögve kell helytállnunk tanítványként, emberként, egymásért és senki ellen – fogalmazott a KRE püspöke.