A jövő megértése érdekében fontos, hogy a szerbek nem lehetnek sikeresek a magyarok nélkül, a magyarok pedig nem lehetnek sikeresek a szerbek nélkül, úgyhogy egyértelmű, hogy mi motiválja az együttműködést – hangsúlyozta Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Tanjug szerbiai hírügynökségnek adott, pénteken megjelent interjúban.
Magyarország kulturális és nyelvi értelemben, továbbá a hagyományok tekintetében is szigetnek számít Európában, hiszen nem tartozik sem a szláv, sem a germán nyelvcsalád országaihoz – mondta, majd hozzátette: keresztény, katolikus országról van szó, amelyben a hagyományok nemzetileg egyedi összetétele jelenik meg, ezért nagyon nehéz a tőle különböző szomszédokkal kapcsolatot kiépítenie, ez azonban Szerbiával sikerült.
A magyar miniszterelnök az interjúban kitért a gyümölcsöző magyar–szerb kapcsolatra, Szerbia európai integrációjára, a koszovói helyzetre, a vajdasági magyarságra és Szerbia uniós csatlakozásának a kérdésére is.
„Ha a történelmet vesszük figyelembe, akkor vannak olyan időszakok, amikor a szerbek és a magyarok jól együttműködtek, és voltak olyanok, amikor ellenségesek voltak egymással. Az ebből levonható tanulság pedig egyértelmű, amikor ellenségek voltunk, az egyik félnek sem volt jó, amikor pedig együttműködtünk mi magyarok a szerbekkel, akkor az számunkra mindig jó volt, de a szerbek se felejtsék el, hogy sok szerb közösség érkezett a történelem során Magyarországra és valósított meg megbecsülést kiváltó, kiemelkedő eredményekkel teli életmódot, gondoljunk csak Szentendrére és a többi területre, ahol szerbek éltek” – válaszolta a két nép viszonyát firtató kérdésre Orbán Viktor. „A szerbek történelmi okokból tiszteletet vívtak ki maguknak Magyarországon, a másik oldalról pedig, amikor a két nép viszonya rendben volt, akkor a politikai keretektől függetlenül mindkét nép élvezte ennek az előnyeit” – tette hozz a magyar kormányfő.
A maga és Aleksandar Vučić között kialakult jó viszonyra utalva Orbán Viktor azt mondta, amikor a két ország élére a történelem iránt érdeklődő, hosszú távon gondolkodó vezető került, akkor magától értetődő volt, hogy jó kapcsolat alakul ki közöttük.
A magyarok száma Szerbiában nagyobb, mint a szerbek száma Magyarországon, ezért Vučićnak a jó viszony kiépítésében komplikáltabb feladatott kellett megoldani. A Szerbiában élő magyarok száma jogilag, intellektuálisan és politikailag igazi kihívást jelent abban a vonatkozásban, hogy miként lehet a legjobb módon együtt élni egy nemzeti kisebbséggel. Közép-Európában erre csak néhány jó válasz született – vélekedett Orbán Viktor hozzáfűzve: „Vučić elnöknek sikerült egy modern, európai, de egyúttal keresztény szellemű megoldást adnia erre a kihívásra. A magyarokat olyan közösségnek tekinti, amely hozzájárul Szerbia sikeréhez.”
Napról napról bizonyítékokat szolgáltatunk erre a szerbeknek, még a szélsőségeseknek is. A jó viszony működik, semmit sem veszítettek vele a szerbek, de sokat nyertek. A szélsőségesek nem találhatnak indokokat a magyarok elleni támadásokra és a magyarellenes kártya kijátszására. Mi Magyarországról így éltük meg a folyamatokat” – jelentette ki a magyar kormányfő.
A vajdasági magyaroknak a szerb–magyar történelmi megbékélésben játszott szerepére vonatkozó kérdésre a következőt válaszolta: „Úgy gondolom, hogy önök, szerbek, Jugoszlávia szétesése után jobban megértik, mit jelent kisebbségiként élni egy másik országban. (…) Fontosnak tartom azt a tényt, hogy a szerbek és a magyarok először Vajdaságban kezdtek el együttműködni, mert ismerik egymást, ugyanabban az utcában élnek, egy iskolába járnak, közös a munkahelyük, és így megérthették, hogy mik az előnyei az együttműködésének. Úgy vélem a vajdasági magyarok és a vajdasági szerbek együttműködése volt a legfontosabb bizonyíték arra nézve, hogy a jó viszony jobb az ellenségességnél. Kisebbségek nélkül ilyen jó viszonyt sokkal nehezebb volna kiépíteni.”
Szerbiát és Magyarországot a jövő is összeköti – hangsúlyozta a magyar miniszterelnök. A közelgő veszélyek mindkét országra nézve ugyanazok – tette hozzá, majd kifejtette: mindkét országnak erős nemzeti identitása van, „szeretjük az országunkat, szeretjük a népünket, szeretjük a történelmünket, és készen állunk harcolni érte”. „Szóval mi nem szeretnénk egy nagy, európai egyesült államok vagy valami szuperállam részei lenni, és annak csak egy provinciájává válni. Mi büszke nemzetek és büszke államok vagyunk” – szögezte le, megismételve, hogy mindkét nép készen áll harcolni, ha arra volna szükség.
A szerb uniós csatlakozásra vonatkozó kérdésre Orbán Viktor elmondta, nem tisztességes, hogy a nyugat-balkáni országok évek óta folytatnak csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, és ez a folyamat nagyon lassú, míg Ukrajna egyszer csak – politikai okokból kifolyólag – megkezdi a tárgyalásokat.
„Attól tartok, az európai vezetők nem értik Szerbia és a Nyugat-Balkán stratégiai jelentőségét. Túl messze vannak. Ez az oka annak, hogy a magam részéről úgy gondolom, az én küldetésem, hogy segítsek nekik megértetni Szerbia jelentőségét, a Balkán jelentőségét, azt, hogy mi forog kockán. (...) Az a probléma, hogy nem értik, hogy az Európai Uniónak nagyobb szüksége van Szerbiára, mint Szerbiának az Európai Unióra, mert a szerbeknek vannak más lehetőségei is” – szögezte le a magyar miniszterelnök.
Nyitókép: Fotó: MTI
