Christian Schmidt, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője kedden hatályon kívül helyezett egy boszniai szerb ingatlantörvényt, amire a boszniai szerbek vezetése közölte, nem fogadja el a döntést, és végrehajtja a törvényben foglaltakat.
A boszniai Szerb Köztársaság parlamentje februárban fogadta el a vitatott törvényt, amely szerint a többségében szerbek lakta országrész területén található, állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonosa ezentúl nem Bosznia-Hercegovina, hanem a boszniai Szerb Köztársaság. Christian Schmidt szerint a Banja Luka-i döntés alkotmányellenes, és veszélyezteti az ország területi egységét, illetve újabb jele annak, hogy a boszniai Szerb Köztársaság el akar szakadni a szövetségi államtól.
Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés két országrészre osztotta Bosznia-Hercegovinát: a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra.
A békeszerződésbe azt is belefoglalták, hogy a három államalkotó népcsoportnak - a bosnyáknak, a horvátnak és a szerbnek - egyenlő arányban kell részt vennie az állami szervek működésében. Ez pedig gyakran gátolja a reformok végrehajtását. A nemzetközi közösség főképviselőjének posztját is ekkor hozták létre: a megbízottnak joga van törvényeket hozni és felfüggeszteni. Ezt a jogot Milorad Dodik mindig is megkérdőjelezte, és többször is közölte, hogy nem fogadja el a főképviselői megbízatás legitimitását.
A vitához szerdán Oroszország szarajevói nagykövetsége is csatlakozott, és bírálta a törvény felfüggesztését. A nagykövetség közleménye szerint éppen az ilyen lépések jelenthetnek veszélyt a nyugat-balkáni ország stabilitására.
A nagykövetség azt is leszögezte, hogy a boszniai szerbekhez hasonlóan Moszkva sem ismeri el Christian Schmidt legitimitását, és a lépését törvénytelennek tartja.
Az eset ismét felszínre hozta a Kelet és a Nyugat közötti ellentéteket a Balkánon, ahol egyes országok inkább Brüsszelhez és Washingtonhoz közelednének, míg más államok inkább Moszkvával ápolnának szoros viszonyt. A szerbek ez utóbbi kapcsolatot nagyon fontosnak tartják, Szerbia például elítélte ugyan Oroszország ukrajnai invázióját, ám nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz.
