Novák Katalin jelenlegi családokért felelős tárca nélküli minisztert jelöli köztársasági elnöknek a Fidesz – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Karmelita kolostorban az év utolsó rendhagyó Kormányinfóján, amely az utóbbi időszakban bevezetett gyakorlat szerint a miniszterelnök évzáró nemzetközi sajtótájékoztatójának számít. A kormányfő ezúttal is több órán át válaszolt az újságírói kérdésekre, az ellenzéki és a kormánypárti médiumok és a nemzetközi sajtó képviselőinek egyaránt.
Áder János jelenlegi köztársasági elnök második államfői mandátuma 2022. május 10-én jár le. Az alaptörvény értelmében másodszor nem választható újra – emlékeztetett Orbán Viktor, aki sajnálatát fejezte ki, hogy a magyar alkotmányos rend csak két hivatali ciklust enged az államfőnek, majd arról beszélt: negyven országgyűlési képviselőnek kell ajánlást tennie az új államfő személyére. A Fidesz pártelnöksége a kérdést megvitatta, és javaslatát hivatalosan már meg is tette – közölte Orbán Viktor.
Azt is ismertette, hogy a családokért felelős tárca nélküli miniszteri tisztséget várhatóan január 1-jétől új személy tölti be.
Azt mondta, a Fidesz elnökségi ülésén több jelölt közül, alapos tárgyalás után döntöttek Novák Katalin mellett. Arra a felvetésre, hogyan tudja a családügyi miniszter fideszes politikusként a nemzet egységét megjeleníteni, Orbán Viktor közölte, Áder János kiváló elnöke Magyarországnak, márpedig nála beljebb aligha lehetett volna bárki is a Fideszben. Ha ez Göncz Árpádnak és Áder Jánosnak is sikerülhetett, miért ne sikerülne Novák Katalinnak is? – vélekedett.
A miniszterelnök a gazdaságélénkítést, a koronavírus-járvány elleni védekezést és a gyermekvédelmi népszavazást nevezte meg a 2022. év három legfontosabb témájának. Megjegyezte, korábban nem ismert gazdaságpolitikai intézkedéseket, komoly kísérleteket is tesz a kormány, ilyen a 25 év alattiak szja-mentessége.
MARAD AZ OLTÁSALAPÚ VÉDEKEZÉS
Hozzátette: folytatni kell a járvány elleni védekezést, amely oltásalapú marad.
Közölte: jelenleg csak Pfizer-vakcinából 2,4 milliónál több adag áll rendelkezésre, a kormány rendel 2 millió, gyerekoltásra alkalmas dózist is. Mivel a hétvégi uniós csúcson az Európai Bizottság azt közölte, hogy az omikron variánshoz újfajta vakcinára lesz szükség, ebből is rendel 9,5 millió adagot a kormány; ezek a jövő év második felében és 2023-ban érkeznek, a szállítmányban 1,5 millió adag, gyermekek oltásához szükséges vakcina lesz. Volt, van és lesz elegendő vakcina Magyarországon – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A SZÜLŐK KIZÁRÓLAGOS JOGA
A gyermekvédelmi népszavazás kapcsán a miniszterelnök elmondta, vita folyik arról, hogy gyermekeink nevelése kinek az irányítása, felügyelete és engedélye alatt történjen, mihez van a szülőknek kizárólagos joga. Mi az uniós megközelítést e tekintetben elutasítjuk – jelentette ki, jelezve, hogy a bevándorlás témájához hasonlóan ez ügyben is népszavazáson nyilváníthatják ki véleményüket a magyarok, ami szerinte méltánylást érdemlő demokratikus lépés.
NE BÜNTESSÉK A NYUGAT-BALKÁNT!
Újságírói kérdésre válaszolva Orbán Viktor elmondta, a magyar kormány arról akarja meggyőzni Berlint, hogy a Nyugat-Balkánt integrálni, segíteni, felzárkóztatni, Európába befogadni kell, nem büntetni, szankcionálni, mert utóbbi esetben nagy bajt okoznak.
Az új berlini kormánnyal nem történt még meg a kapcsolatfelvétel, de ő már kezdeményezte a visegrádi négyek és Németország vezetőinek találkozóját – jegyezte meg.
Hozzátette, „bár az új német kormánnyal az eltérő szellemi megközelítés okán két malomban őrölünk, kitüntetett jellegű a két ország viszonyrendszere. Van mire építeni, és nem lenne jó, ha a pártpolitikai megfontolások ezeket az alapokat is kikezdenék.
A magyar kormányfő szerint így nem lehetetlen, hogy a nagyon különböző pártállások ellenére jók lehetnek a következő években a német–magyar kapcsolatok.
NEM FOGUNK BEENGEDNI SENKIT!
Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy a magyar Alkotmánybíróság (Ab) teljesen világossá tette: mindegy, hogy mit döntött az Európai Bíróság, Magyarországnak meg kell védenie a határait.
Elmondta, a döntés után a kormány megvizsgálta a lehetőségeit és úgy döntött, „semmit sem fogunk tenni annak érdekében, hogy megváltozzon a határvédelem rendje, vagyis fenntartjuk pontosan azt a rendet, amit eddig is működtettünk, akkor is, ha az Európai Bíróság arra szólított fel bennünket, hogy változtassuk meg. Nem fogjuk megváltoztatni és nem fogunk beengedni senkit".
Elmondta, bár csak Lengyelországon verik el a port, de Európában nyolc olyan ország van, amely azt mondta, a nemzeti jog alkotmányos szabályozás esetén elsőbbséget élvez az uniós joggal szemben.
A bevándorlásról szólva azt mondta, a földközi-tengeri és a balkáni útvonal mellé most egy harmadik frontvonal is megnyílt Belorusszia irányából a balkáni államok és Lengyelország felé.
Közölte, Magyarország álláspontja egyértelmű, és egyre többen vannak Európában, akik azt mondják: a migránsoktól érkezett menedékkérelmeket nem az adott ország területén, hanem a schengeni területen kívül kell benyújtani, és az eljárásokat ott kell lefolytatni – magyarázta.
A KERÍTÉS SINCS INGYEN
Orbán Viktor beszélt arról is: vita folyik arról is, hogy ha kerítéssel védik a határokat, akkor annak költségéből hajlandó-e valamit vállalni az EU. Szavai szerint a bizottság munkatársai mindent megtesznek, hogy az Angela Merkeltől örökölt doktrínát megőrizzék és ne fizessenek a kerítésért, ellenben minden mást finanszíroznának, például kütyüket. A kormányfő szerint meg kell szűnnie az észszerűtlen különbségtételnek, és világossá kell tenni, hogy akik védik Európa belsejét és ez pénzügyi terhet jelent számukra, a terheiket átvállalja Brüsszel. Elmondta: a kerítésépítés költségét egészében vagy részben át kell vállalnia Brüsszelnek, és a fenntartási költségek felét is állnia kell.
A NUKLEÁRIS ENERGIA MINT ZÖLDENERGIA
A miniszterelnök közölte: az Európai Tanács csütörtöki ülésén a résztvevők az éjszakába nyúló vitán az energiaárakról nem tudtak megegyezni. Orbán Viktor úgy fogalmazott: „az atomenergiát ellenzők nincsenek annyian, hogy blokkoló kisebbséget tudnának létrehozni". Ezért várható, hogy még az év végéig egyértelmű európai álláspont születik a bizottság részéről arról, hogy a nukleáris energia nélkül a klímavédelem nem valósítható meg, és a nukleáris energiát a fenntartható zöldenergiák közé sorolják, valamint, hogy a bizottság kimondja azt is, hogy a gázból nyert energia átmenetileg fenntarthatónak fogadható el.
