Az év elején nagy lépés történt a magyarországi gázdiverzifikáció útján, egyhónapos próbaüzemelést követően megkezdte a kereskedelmi termelést a horvátországi visszagázosító terminál. Pénteken kötött ki a krki Omišaljban az első amerikai LNG-tankerhajó, a Tristar Ruby. A 289 méter hosszú és 44 méter széles tankerhajó 143 ezer köbméter cseppfolyósított földgázzal érkezett, amelyből a visszagázosítás után 91 millió köbméter gáz nyerhető ki.
Ezzel a krki úszó terminál megkezdte kereskedelmi termelését. Az első vásárlók magyarok voltak.
A horvátországi Krk LNG visszagázosító terminálban sikeresen lefejtették az első cseppfolyósított gáz (LNG) szállítmányt, melyet a Magyar Földgázkereskedő Zrt.(MFGK) horvátországi leányvállalata, az MFGK Croatia számára le is szállítottak – közölte az MTI-vel az MVM Csoporthoz tartozó földgázkereskedő társaság hétfőn. A közlemény szerint a terminál üzembeállásával és a beszerzés megindulásával új korszak kezdődik a magyar földgázellátásban, valódi forrás- és útvonaldiverzifikáció valósul meg Magyarország számára.
Az ország az MFGK révén kereskedelmi összeköttetésbe került a globalizálódó cseppfolyósított gáz piaccal, olyan földgázforrásokhoz fér hozzá, amelyek az egész régióban eddig nem voltak elérhetők – jegyezték meg utalva arra, hogy a források kizárólag nyugat-európai piaci szereplőktől érkeznek. Az MVM Csoport a cseppfolyósított gáz beszerzésével nem csak a magyarországi és regionális ellátásbiztonság növeléséhez járul hozzá, a lépés továbbá illeszkedik a csoport hat piacot (Ausztria, Szlovákia, Csehország, Horvátország, Szerbia, Románia) célzó regionális növekedési stratégiájába – mutattak rá.
A közleményben arra is kitértek: a horvátországi visszagázosító terminál az Európai Unió (EU) földgázforrás- és útvonaldiverzifikációs törekvéseibe is illeszkedik, mivel a terminál az Észak-Déli Gázfolyosó egyik végpontja, a közép- és délkelet-európai energetikai összeköttetésekről szóló kezdeményezés (CESEC) egyik prioritásprojektje.
Az adriai cseppfolyósgáz-terminál kapacitása 2,6 milliárd köbméter évente. Az elkövetkező három évre sikerült értékesíteni az összes kapacitását, 2027-ig nyolcvan százalékát, ezt követően pedig – 2035-ig – a felét.
A horvát kormány 2016 áprilisában döntött arról, hogy egyelőre nincs szükség egy nagy kapacitású szárazföldi LNG-terminálra, és először egy úszó terminált épít, amely később alakítható át szárazföldivé. A Kvarner-öbölbe tervezett terminál 2021-ben kezdi meg működését, és a projekt 234 millió euróba (84,8 milliárd forint) kerül, ebből csak maga az úszó LNG-terminál (FSRU) 160 millió euróba. A horvát kormány százmillió euróval (36,2 milliárd forint) támogatta a krki LNG-terminál megépítését: 50 millió euróval 2019-ben és további 50 millió euróval 2020-ban.
A tervezetet az európai uniós Európai Hálózatfejlesztési Eszköz (CEF) koordinációs bizottsága 2017. februári döntése szerint 101,4 millió euróval támogatta. A fennmaradó összeget a horvát kormány által elfogadott finanszírozási terv szerint az LNG Hrvatska vállalat és az ország vezető gáz- és árampiaci állami vállalatai (HEP, Plinacro) biztosítják.
