Magyarországnak minden oltóanyagra szüksége van, mert a koronavírus elleni oltás menti meg az életet és a munkahelyeket; az európai vakcinaellátás bizonytalanságai mellett Magyarországon május végéig 3,5 millióval több embert tudnak beoltani, mint egy hasonló méretű EU-s ország, amely csak nyugati vakcinával olt – jelentette ki a miniszterelnök hétfőn az Országgyűlés idei első ülésén.
Orbán Viktor napirend előtt hangsúlyozta, a kabinet november óta nem változtatott a védelmi intézkedéseken, ezért sikerült a járványt keretek közé szorítani. Ahol folyamatosan változtatták a lépéseket, hatalmas erővel éledt fel a harmadik hullám – jegyezte meg.
Az újranyitás ügyében úgy fogalmazott: a kormány nemcsak a „zárva táblát" akarja átfordítani, hanem újra akarja indítani a gazdaságot, az egész polgári társadalmi életet. „Azt akarjuk, hogy erősebben jöjjünk ki a járványból, mint ahogy belementünk" – hangoztatta.
Az újraindítás feltételének a vakcinát nevezte a kormányfő, mert anélkül nem lehet megállítani a vírust. Ezért tartja a legfontosabb mai feladatnak minél több vakcina gyors beszerzését. „Nekünk minden olyan vakcina jó, amely biztonságos, és amellyel a világon már több millió embert beoltottak" – jelentette ki.
Az orosz vakcináról elmondta: 3 hónap alatt 1 millió ember oltására elegendő oltóanyag érkezik Magyarországra. A kínai vakcina ügyében pedig arról tájékoztatott, hogy 2,5 millió ember beoltására elég vakcinát vásárolnak. Így Magyarországon már 5 hatékony és biztonságos vakcinának van engedélye, ami a tömeges oltás megkezdésének kulcsa – összegzett.
Az európai vakcinellátás bizonytalanságai mellett is biztosan kijelenthető: a magyarok május végéig 3,5 millióval több embert tudnak beoltani, mint egy olyan, hasonló méretű EU-s ország, amely csak nyugati vakcinákra támaszkodik – mondta a miniszterelnök, aki reális esélyt lát arra, hogy április elejére a beoltottak száma meghaladja a 2 milliót, vagyis minden 60 évnél idősebb regisztrált megkapja az oltást.
A gazdasági helyzetről azt közölte: a kormányzati válságkezelés lényege a munkahelymegvédés volt, ezért hitelmoratóriumot vezettek be, bértámogatással segítik a bajbajutott vállalkozásokat, a nehéz helyzetbe került ágazatokban átvállalják a bérek felét, elengedték a szociális hozzájárulási adót, és felére csökkentették az iparűzési adót – sorolta, a célzott bértámogatásról pedig hangsúlyozta: mintegy 80 milliárd forintból 250 ezer munkahelyet sikerült megvédeni. Kiemelte azt is: beruházási támogatást adtak 1434 vállalkozásnak, amely 280 ezer munkahely megtartását, létrehozását segítette elő.
A gazdaságvédelmi intézkedéseket eredményeseknek nevezte, mert decemberben ugyanannyian dolgoztak, mint a járvány előtt, a munkanélküliek aránya pedig a harmadik legalacsonyabb az EU-ban.
A kormány gazdaság-újraindítási akciótervet indított – folytatta –, a kabinet meggyőződése, hogy a gazdaságot munkahelyteremtéssel, adócsökkentéssel, beruházástámogatással kell újraindítani. Az akcióterv hét lépése: a lakásépítési áfa 5 százalékra csökkentése, a lakásfelújítási program, a bajbajutott vállalkozások bértámogatása, az orvosbéremelési program, a 13. havi nyugdíj visszaépítése, a 25 év alattiak szja-mentessége és kamatmentes újraindítási gyorskölcsön biztosítása – 10 millió forintig – a legkisebb vállalkozásoknak – ismertette.
Az akcióterv ezeket követő lépése egy nagyívű beruházástámogatási program, amelyet az EU-val közösen finanszíroznak, és amelynek legnagyobb nyertese a felsőoktatás lesz, megvalósul az ország legnagyobb egyetemfejlesztési terve 1500-2000 milliárd forintos befektetéssel – közölte.
Orbán Viktor hangsúlyozta, a mai válságkezelés logikája más, mint 2010 előtt volt: a mostani nemzeti jellegű, nem az emberekkel fizetteti meg a válság árát, szemben a 2010 előtti világgal, amikor a válságok árát főként a nyugdíjasokkal fizettették meg.
