2024. december 26., csütörtök

Referendum az elszakadásról

A bosznia-hercegovinai nemzetközi főképviselő sokadszorra generált elégedetlenséget

Referendumot tarthatnak az év végéig a boszniai Szerb Köztársaságban az entitás státuszáról, azaz Bosznia-Hercegovinától való elszakadásáról – jelentette be Twitter-bejegyzésében Milorad Dodik elnök. Addig küzdenek a politika eszközeivel, amíg Bosznia-Hercegovinában nem hozzák meg az alkotmánybíróságról szóló törvényt, hiszen ez az alapfeltétele az intézmény tekintélye visszaállításának – fejtette ki a boszniai szerb vezető. Hozzátette, szeretnék elkerülni a feszültséget, míg a NATO legfontosabb feladata a béke megőrzése, illetve Bosznia-Hercegovina szétesése esetében az entitások közötti határvonal biztosítása.

– A boszniai Szerb Köztársaság kitart eddigi pozíciója mellett. Elnökként aláírom a Christian Schmidt határozataival felfüggesztett törvények kihirdetéséről szóló rendeleteket, így azokat alkalmazni lehet. Ugyanakkor ennek okán feltehetőleg eljárást indít ellenem Bosznia-Hercegovina ügyészsége. Ha ez megtörténik, a boszniai Szerb Köztársaság az Állami Vizsgálati és Védelmi Ügynökség, valamint a bosznia-hercegovinai ügyészségek és bíróságok a Szerb Köztársaság területén való működésének a tilalmáról határoz, hiszen az említettek működésének nincsen alkotmányos alapja. A gyarmatosítást és a protektorátust elutasítjuk. Bosznia-Hercegovina Alkotmánybírósága megváltoztatta a politikai rendszert, és mind jobban érzékelhető az a magatartás, ami alárendeltséget eredményez. Hasonló dolog történt a koszovói szerbekkel. Senkihez sem fordulhatunk panaszainkkal, hiszen az alkotmánybíróság inkvizíciós bíróság – fejtette ki Dodik a Beta hírügynökség szerint valamivel később, a kozarai csatáról való megemlékezés után.

A boszniai Szerb Köztársaság elnöke szerint a problémákat Szarajevó, az USA és Nagy-Britannia generálja, valamint a „tehetetlen EU”. Christian Schmidt intézkedése egy előre kitervelt projektum eleme – fogalmazott a politikus, mondva, hogy a cél a boszniai Szerb Köztársaság fegyelmezése, valamint az entitás elnökének démonizálása. Az EU, Johann Sattler küldöttségvezető révén támogatja ezeket a folyamatokat – emelte ki Dodik. Hozzátette, nem szuverén a terület, amely protektorátus és gyarmat. Az aktuális történések hitelesen szemléltetik, hogy az országot külföldiek irányítják, azaz gyarmat – nyomatékosította Dodik, majd mindehhez hozzáfűzte: eljött az ideje annak, hogy Szerbia és a szerb nemzet érdekeit egységes politikával védelmezzék. Dodik bejelentette, hogy Christian Schmidt főképviselő ellen a németországi szervek előtt kezdeményeznek eljárást.

Christian Schmidt bosznia-hercegovinai nemzetközi főképviselő, élve a törvények felfüggesztésével kapcsolatos felhatalmazásával, szombaton semmissé nyilvánította a boszniai Szerb Köztársaság két törvényét, amelyeket a Banja Luka-i törvényhozás fogadott el. Mint az MTI hírösszeállításából kiderül, az egyik megsemmisített jogszabály megtiltotta volna, hogy a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság döntéseit végrehajtsák a boszniai Szerb Köztársaság területén, míg a másik megvétózott törvény azt mondta ki, hogy a nemzetközi főképviselő döntései nem érvényesek az országrészben. A Bajor Keresztényszociális Unió saját hazájában is megosztóként jellemzett politikusa és a szerb vezetés közötti feszültség előbbi, 2021-es kinevezése óta folyamatos, de kezdetben Szarajevó ugyancsak bizalmatlansággal fogadta az aktuális főképviselőt, elsősorban Schmidt a Horvátországgal, illetve a horvát nemzettel való szoros kapcsolata miatt. Schmidt tavaly ősszel azzal korbácsolta fel a kedélyeket, hogy a bosznia-hercegovinai választások napján, urnazárást követően, az úgynevezett bonni jogkörökre hivatkozva határozatot hozott a választási törvény és az alkotmány módosításáról, az értékelések zöme szerint azért, hogy a hatalmi struktúrában a korábbiakhoz képest előnyösebb helyzetbe juttassa a boszniai horvát nemzeti közösséget. Az idén április elején Szarajevóban tüntettek Schmidt, illetve az említett magatartása ellen. Másfél évvel ezelőtt Schmidt kifejtette: Milorad Dodik tervei „egzisztenciálisan” veszélyeztetik nemcsak Bosznia-Hercegovina létét, hanem az egész térség békéjét.

Egyébként Dodik az elmúlt években többször is az entitás elszakadását helyezte kilátásba. Legutóbb az idén áprilisban, az Aleksandar Vučić köztársasági elnökkel való találkozója után megtartott sajtótájékoztatón, arra hivatkozva, hogy a főképviselő és Szarajevó határozatainak következtében a boszniai Szerb Köztársaság nem rendelkezhet vagyonával, ez pedig ellehetetleníti a beruházásokat.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás

Nyitókép: Milorad Dodik