A kisebbségi sajtóhang kincs

A Magyar Szó Lapkiadó Kft. működésével, a napilappal kapcsolatos információkkal ismerkedtek meg tegnap az újvidéki székházunkban járt görög vendégek, akik az újvidéki Media Pont kisebbségi és helyi sajtó munkáját segítő és népszerűsítő nemkormányzati szervezet meghívására érkeztek tanulmányútra. Vajdasági tartózkodásuk során, Újvidék és a Magyar Szó mellett, felkeresik Belgrádot, Temesvárt is, hogy ezekben a városokban is ismereteket szerezzenek a sajtó működésével, a kisebbségi újságírás helyzetével kapcsolatban. Katerina Vafeát és Hrisztosz Cimopuloszt a Magyar Szó vezetősége, Erdődi Edvina igazgató, Varjú Márta főszerkesztő, Végvári Angéla nyomdáért felelős segédigazgató és Krezić Anikó pénzügyekért felelős segédigazgató fogadta.

Az égei-tengeri Limnosz szigetről érkezett vendégekkel, a Magyar Szó kapcsán az igazgató közölte, ez az egyetlen magyar nyelvű és általában véve kisebbségi nyelven megjelenő napilap az országban. A vállalat mintegy kétszáz személyt foglalkoztat, három szervezeti egységre különíthető el, a szerkesztőségre, a nyomdára és a szakszolgálatra. Szabadkán, Zentán és Topolyán is vannak szerkesztőségek az újvidéki székház szerkesztőségén kívül, és még mintegy száz tiszteletdíjas munkatárs tudósítja a lapot Vajdaság-szerte. Kiemelte az online megjelenés fontosságát is. Mint mondta, a 180 ezres magyar közösségen belül meglehetősen jó eredménynek számít, hogy több mint 60 ezren követik a Magyar Szót a Facebookon. A megkezdett fejlesztésekkel kapcsolatban közölte, tavaly új nyomdacsarnokot alakítottak ki a telepi nyomdarészlegben, ahova átköltözött a székházból a nyomda ottani egysége, a megüresedett terek tartalommal való megtöltésén folynak most a munkálatok, jelenleg az épületfelújítási, -átalakítási teendők. Iskoláskor előtti intézmény, konferenciaterem, sajtómúzeum is létesül a székház épületében – ismertette Erdődi Edvina.

A pénzügyekért felelős segédigazgató röviden ecsetelte a Magyar Szó Lapkiadó Kft. bevételi konstrukcióját, Krezić Anikó körvonalazta, hogy a bevételek mellett állandó tartományi támogatásra és magyarországi forrásokra támaszkodhat még a kisebbségi intézmény.

Az idén ünnepli fennállásának nyolcvanadik évfordulóját a Magyar Szó – közölte a vendégekkel Varjú Márta főszerkesztő, majd ismertette a lap második világháború utáni létrejöttének körülményeit, s a Szabad Vajdaságból a jelenlegi nevet viselő napilapnak a történetét. Tavaly lépte meg a napilap a fejléc feletti névfelirat állandó jellegű, piros betűs szedését, tekintettel arra, hogy ünnepi évben vagyunk. A jubileum fontosságát ezzel is hangsúlyozni akarja a kisebbségi orgánum. A főszerkesztő beszámolt a napilap rovatainak tartalmáról, kitért a mellékletekre is, mint mondta, mivel korábban állandó jelleggel olyan kérdéseket intéztek hozzá, mekkora esélyét látja a nyomtatott sajtó fennmaradásának, arra szánta el magát a szerkesztőség, hogy dacolva az efféle baljós megjegyzésekkel, minden nap melléklettel bővíti kínálatát, bármilyen csökkentés helyett. A Magyar Szó az egyetlen olyan magyar nyelvű napilap a Kárpát-medencében, amelyik nyolcvan éve folyamatosan, szünetek és megszakítások nélkül megjelenik.

A görög látogatók érdeklődtek a nyomtatott sajtó helyzete iránt, saját tapasztalataikat is átadták, melyek nem túl vigasztalóak. Mint mondták, a görög napilapok közül számos megszűnt, azok pedig, amelyek életben maradtak, elsősorban a kormány vagy nagy befolyású üzletemberek támogatásának köszönhetik megmaradásukat, ebből adódóan ma nem igazán lehet szólásszabadságról és objektív híradásról beszélni. Ennek ellenére – jegyezték meg – a mai napig vannak hű olvasói a nyomtatott lapoknak is. Hrisztosz Cimopulosz fontosnak tartotta megőrizni a helyi szintű, kisebbségi tájékoztatást, az eltérő vélemények, hangok terét, mely mindig egy pótolhatatlan értéket közvetít az adott közösség felé.

Az interkulturális tanulmányutat – mint írtuk – a Media Pont hozta létre, Nataša Heror, a szervezet vezetője kalauzolta a vendégeket a Magyar Szó székházába.