Dr. Halupka-Rešetar Szabina
Öt angoltanárnő ezt a témát fogja közösen feltérképezni. Dr. Halupka-Rešetar Szabina, az újvidéki Bölcsészeti Kar Angol Tanszékének egyetemi tanára kolléganőivel – dr.Mira Milićtyel,az újvidéki Sport- és Testnevelési Karról, dr. Tatjana Glušaccal a Dr. Lazar Vrkatić Jogi–Ügyviteli Karról, dr. Ljiljana Kneževićtyel, az újvidéki Természettudományi–Matematikai Karról és dr. Ivana Miškeljinnel a zombori Pedagógiai Karról – sikeresen pályázott. A szótárhasználat az angol mint idegennyelv egyetemi szintű tanításában nevű projektet ugyanis tavaly ősszel a Tartományi Felsőoktatási és Tudományos Kutatási Titkárság mintegy 860 000 dinárral támogatta.
Kedves tanárnő, hogyan halad a kutatómunka?
– Elkészítettük a kérdőívet. Minket az érdekel, hogy milyen általános és szakszótárakat (online, elektronikus szótárak, nyomtatott változatok, mobilapplikáció formájú szótárakat) milyen gyakran, milyen céllal használnak az egyetemi hallgatók – mondta dr. Halupka-Rešetar Szabina. – A mintegy hatvan kérdést tartalmazó kérdőívet most különféle szakok mintegy száz adatközlőjével töltetjük ki, akik különböző szinten beszélik az idegennyelvet.
Ebből a felmérésből megtudjuk, hogy csak olyankor keresnek-e meg egy szót, amikor nem ismerik a jelentését, vagy nem biztosak a jelentésében, vagy akkor, amikor nem tudják a nyelvtani sajátosságait, vagy akkor, amikor nem tudják a szó kiejtését, vagy bizonytalanok az írásmódját illetőn. Továbbá érdekel bennünket az is, hogy számukra mi a legfontosabb információ a szótárban. A jelentés, a kiejtés, vagy a különféle kiejtések (brit, amerikai)? Kiderül, milyen mértékben használják a szótárakat az egyetemi képzés során: órákon, vagy csak angolórákon használják-e? És választ kapunk arra, honnan sajátítják el a szakkifejezéseket, ha egyáltalán megtanulják őket. A kérdések között szerepel az is például, hogy használóként képesek-e felmérni a szótár minőségét, és hogy tudnak-e kétnyelvű szakszótárról. Ha igen, van-e nekik ilyen. Ha nincs és használják, akkor hol tudnak hozzájutni.
A nagykutatásban aztán bővül majd az adatközlők száma, mintegy nyolcszáz adatközlőre számítunk. A március–április folyamán begyűjtött adatokat a nyár folyamán tervezzük feldolgozni. Őszre szerintem lesz anyag nemcsak egy tanulmányra, hanem valószínűleg egy könyvre, amelyet aztán közösen szeretnénk megjelentetni.
Honnan ered az egyéves projekt témája?
– A téma a tapasztalatból ered. A mai korban, amikor minden instant módon történik, minden túlságosan felületes és rövid idő alatt kell, hogy elkészüljön, rányomja bélyegét a szótárak használatára is. Azt látjuk, hogy szakmától vagy a tudománytól függetlenül a diákok egyre kevésbé forgatják a szótárt. A manapság létező online szótárt nem is kell megvásárolni. A fiatalok azonban nem is tanulják meg használni a szótárakat. Amikor valamit nem értenek, akkor legfeljebb a megadott első lehetőséget veszik figyelembe anélkül, hogy elolvasnák az egész szótárcikket.
Mi ennek a következménye?
– Senki nem fordít kellő figyelmet a szótárhasználatra, és senki nem tartja igazán fontosnak sem az anyanyelv, sem az idegennyelv-tanítás során. Emiatt nem használják a hallgatók a szótárakat. Nagyon sok szaknak nincs is megfelelő kétnyelvű szótára. A szakkifejezéseket az egyetemisták csak az előadáson hallják. Sok karon az idegen nyelv nem kötelező, hanem választható tantárgy. Nyilván a hallgatók, akiknek ez plusz munka lenne, gyakran nem választják az angolt vagy a németet, és aztán a szakember a saját anyanyelvén kívül más nyelven nem tudja használni a szakkifejezéseket. A 21. században nem nevezhető szakembernek, aki nem tud sem idegen nyelven publikálni, sem részt venni konferenciákon.
Mit várnak ettől a tanulmánytól?
– A tanulmány célja tudatosítani a hallgatókban és a kollégákban a szótárhasználat fontosságát. Nem szabad, hogy felületesek legyenek, főleg tudomány terén. Nagyon fontos a pontos kifejezés. A hallott, értelmezett szöveg nagymértékben attól függ, hogy ki mennyire érti meg a kifejezéseket. Angol szakos tanárként én nehezen tudnám megérteni a közgazdasággal foglalkozó szöveget anélkül, hogy ismerném a szakkifejezéseket. A tudomány nagyon sok szakkifejezést használ. Ha az egyetemisták nem használják a szakszótárakat, akkor aligha tudják elsajátítani ezeket a kifejezéseket.
Nem kötelező az angol tanfolyam és az angol tantárgy, az egyetemi tanulmányok során azonban az ő érdekük, hogy elsajátítsák, és ebből csak hasznuk származik. Szeretnénk tudatosítani nemcsak az angol szótárak vagy a kétnyelvű szótárak használatának az előnyeit, hanem egyáltalán a szótárhasználat fontosságát.
A szótárszerkesztés nagyon gyerekcipőben jár. Az egynyelvű szótárak is régiek már. Szótárszerkesztéssel nagyon kevesen foglalkoznak és nagyon alacsony szinten, ennek a következményeit látjuk a diákok kifejezésmódjában, ezen szeretnénk segíteni.
Mira Milić kolléganő a Sport- és Testnevelési Karon az egyes sportok szakkifejezéseit már szótárba szerkesztette. Készül egy bővebb szótár, amelyben nemcsak a labdasportok, hanem más sportágak szakszavai is helyet kapnak. Létezik kétnyelvű orvostudományi szakszótár, továbbá a Természettudományi–Matematikai Karon dolgozó tanárok is a saját anyagaikból szerkesztettek egy kétnyelvű „szótárféleséget”, amelyet a hallgatók tudnak használni. Végül is a tanárokon múlik, hogy szerkesztenek-e valamit, amit legalább a hallgatóik tudnak használni. Mivel mi nem vagyunk azoknak a tudományágaknak a szakemberei, akkor az angoltanáron múlik, milyen mértékben tudja lefedni a szakterületet, milyen szinten ismeri a szakkifejezéseket.
Öten öt különböző egyetemi karon dolgozunk, a tartományi felsőoktatási titkár kiemelte az együttműködésünk fontosságát. Én is fontosnak tartom, hogy ne egy tanár a saját csapatával vegyen részt a projekten. Véleményem szerint előnyös, hogy a több karról származó szakemberek több szemszögből meg tudják világítani a problémát.
A további terveik?
– A szótárhasználat tanulmányozása eléggé új dolog. Úgy gondoljuk, ha itt sikerül jó eredményekhez jutni, egy következő, esetleg bilaterális projektum keretében a kollégákkal a környező országokban is elvégeznénk ezt a felmérést. Valószínűleg ugyanis nem is egy tanulmány kerekedik belőle, ha már az adatközlőnek a több témát feldolgozó mintegy hatvan kérdésre kell válaszolnia.
Az általános szótárak és a szakszótárak használata is érdekel bennünket. Feltárnánk, mely szakokon van a legnagyobb szükség új, kétnyelvű szótárakra. Feltérképeznénk, hol egyáltalán nem léteznek kétnyelvű szótárak, és mely szakokra kellene a legtöbb figyelmet fordítani.
Mi, nyelvészek, szótárakat nem tudunk szakmabeli emberek nélkül szerkeszteni. Angol és nem angol szakos kollégákkal is beszélgetünk majd arról, hogy ők milyen mértékben használják a szakszótárakat, az egynyelvűeket és a kétnyelvűeket. Így látni fogjuk, mennyire egyezik a tanárok és a hallgatók véleménye. Ha a fiatalok azt válaszolják, hogy az angol tanfolyamon vagy más tantárgy keretében használják a szótárt, kíváncsiak vagyunk arra, vajon a tanár is ugyanazt fogja mondani, és fordítva? Ezenkívül szándékunkban áll fejleszteni a nem angol szakos kollégák angol nyelvű szakmai tudását.
A tanulmányt szerb és angol nyelven tervezzük megjelentetni, valószínűleg egyes részeket szerbül, másokat angolul is, attól függően, hogy mi felel meg az itteni közönségnek, és mi az, amit szakfolyóiratban is meg fogunk jelentetni.
