Az új felsőoktatási törvény tervezete számos újdonságot irányoz elő a felsőoktatásban, mindenek előtt szervezési kérdésekre ad megoldást, de ugyanakkor új fogalmakat vezet be, mint például a part-time oktatás, vagyis a levelező tagozat, amely során olyanoknak is elérhetőbbek lesznek az egyetemi tanulmányok, akik munkaviszonyban vannak. Ugyanakkor nagyobb hangsúlyt fektettek az oktatás minőségének ellenőrzésére, illetve a tudományos kutatásokra.
A Belgrádi Egyetem rektorátusán megtartott közvitán Mladen Šarčević oktatási miniszter rámutatott, a törvény középpontjában a színvonalas, versenyképes oktatás áll. Ennek érdekében pedig számítanak az egyetemi hallgatók, illetve a felsőoktatásban dolgozók tapasztalataira, hogy kellően jó törvény jöjjön létre.
A törvénytervezetet Vesna Mandić, az oktatási miniszter segédje ismertette. Elmondta, ez számos újdonságot tartalmaz, például nyit a külföldi egyetemek felé. Az eddiginél kevesebb, 17 taggal működik majd az Országos Oktatási Tanács. Új szerv kíséri figyelemmel majd az oktatás minőségét. A tanszékvezetők mandátumát 4 évre tolják ki. Ám, hogy csökkentsék az adminisztratív eljárásokat, az egyetemek akkreditációja 5 év helyett 7 év lesz, azzal, hogy külső ellenőrzést végeznek majd, és amennyiben törvényszegést észlel az illetékes szerv, az egyetemtől megvonhatja az akkreditációt. Változást jelent, hogy csak a munkaengedély megszerzése, illetve az adott szakok akkreditálása után történhet meg a hallgatók beiratkozása. Eltörölnék a felvételi vizsga fogalmát, míg az egyetemi hallgatók nem csak 60 pont begyűjtésével kapják meg az állami támogatás jogát, hanem már 48 ponttal. Lehetőség nyílik arra, hogy az egyetemek részmunkaidőben külsős szakembereket alkalmazzanak. Szorosabb kapcsolat kialakítását szeretnék a gazdasági kamarákkal, hogy az egyetemek követhessék a munkaerőpiacon mutatkozó igényeket. És módosították az időskori nyugdíjra jogosult egyetemi tanárok későbbi foglalkoztatását is.
A közvitán felszólaló egyetemi hallgatók üdvözölték ugyanakkor, hogy 60 helyett 48 ponttal már jogosultságot szerez az egyetemi hallgató állami támogatásra, azt a kitételt viszont hiányolták a törvényből, amely magyarázatot adna arra, hogy a negyedik év után, amennyiben a hallgató 48 pontot gyűjtött össze, joga van-e az 5. évet beírni az állami költségvetés terhére. Kiemelték ugyanakkor, hogy korlátozni kellene a tanszékvezetők mandátumát, hiszen, mint kihangsúlyozták, nem szabad megengedni, hogy valaki kisajátítsa ezt a posztot.
A fogyatékkal élő egyetemi hallgatók képviseletében pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy az új törvény tervezete diszkriminatív, és nem veszi figyelembe az egyenlő esély fogalmát. Erre többek között rámutattak, mit ér, hogy hosszabb a vizsgaidőszak, ha a tervezet nem engedélyezi számukra az alkalmazható tudásfelmérést.
Az egyetemi tanárok is megjegyzésekkel fordultak a minisztérium képviselőihez, egyrészt pontatlannak tartották a nyugdíjaztatott tanárok újbóli foglalkoztatására vonatkozó megfogalmazást. Felhívták a figyelmet arra, hogy nem lehet minden egyetemi programot egy év alatt akkreditáltatni. És rámutattak arra is, hogy milyen nehéz lesz rangsort felállítani az iratkozásnál, ha az egyetemeken nem lesz felvételi vizsga.
Ez alkalommal közvitán szerepelt még egy törvény tervezete, mégpedig a nemzeti érdekeket szolgáló szakképesítésekről szóló törvényé, amely az oklevelek honosítása körül kialakult gondok megoldását kezdeményezi. A törvény ugyanis azzal, hogy nemzeti érdekeket szolgáló szakképesítéseket nevez meg, egyes esetekben kiemelt jelentőségűként kezeli az adott oklevelek megszerzőit. Ahhoz ugyanis, hogy valaki ezekkel a szakképesítésekkel munkába tudjon állni, külön engedélyt kell szereznie, illetve szakvizsgát kell, hogy tegyen. A nemzeti érdekeket szolgáló szakképesítéseket a törvény tervezete nem nevezte meg, de alapot szolgáltathat majd arra, hogy az illetékes minisztériumok a hatáskörükbe tartozó szakok esetében feltételeket szabjanak munkába állás esetén.
