Tomislav Jovanović oktatási, tudományügyi és technológiai fejlesztési miniszter úgy véli, hogy Szerbia és a szerb társadalom előrehaladásának érdekében oktatási rendszerünket a finn oktatási modell mentén kellene megreformálni. Az oktatási miniszter hétfőn Belgrádban az Oktatás, mint a siker kulcsa – a finn tapasztalat elnevezésű szakmai konferencián több finnországi szakemberrel is beszélgetett, majd ezt követően megjegyezte, hogy a skandináv kollégák tapasztalata rendkívül hasznos. Szerbia nemcsak az oktatás, hanem a tudományos kutatások terén is együttműködne finnországi szakemberekkel, közölte Jovanović, mondván, hogy az oktatási rendszer átalakítása nem egyszerű, ám nem is lehetetlen küldetés.
A tárcavezető ma száz szerbiai általános iskola igazgatójával találkozik, hogy megvitassák az intézményekben és az oktatási rendszerben jellemző problémákat, valamint a javítás, illetve az előrehaladás lehetőségeit.
Finnországot a világ egyik legjobb oktatási rendszerével rendelkező államaként emlegetik. A finn oktatási rendszer átalakítása nagyjából negyven éve kezdődött el, az államvezetés ugyanis ebben látta az ország gazdasági talpra állásának fő mozgatóerejét. Hogy a reformfolyamat ennyire sikeres lett, arról a tanároknak egészen 2000-ig fogalmuk sem volt. Abban az évben a PISA-felmérés – amely egységes tesztek segítségével a 15 éves diákok teljesítményét mérte fel a világ több mint 40 országában – azt az eredményt hozta, hogy korcsoportjukban a finn gyerekek olvasnak a legjobban a világon. Három évre rá matematikában kerültek az élre, majd 2006-ra a természettudományokban is elsők lettek.
A felmérés szerint a finn iskolai rendszer erőssége abban rejlik, hogy mindenkinek egyenlő tanulási lehetőséget biztosít, társadalmi háttértől függetlenül. A tanárok Finnországban magasan képzettek. A kötelező alapfokú oktatásban hét és tizenhat éves koruk között részesülnek a gyerekek.
Finnországban nincsenek kötelezően előírt, szabványos tesztek, eltekintve a középiskola utolsó évét lezáró vizsgától. Nincsenek rangsorok, nem hasonlítják össze a diákokat, az iskolákat vagy a régiókat. A finn iskolákat az állam finanszírozza. A fenntartó feladatát ellátó kormányzati hivatalokban oktatási szakemberek tevékenykednek, nem üzletemberek vagy karrierpolitikusok.
Az iskolák mindegyike ugyanazt a célt vállalta fel, a tanárokat az egyetemi képzettségűekből választják ki. Ebből következően a finn gyerekek, függetlenül attól, hogy az ország mely részében élnek, ugyanazokkal az esélyekkel részesülhetnek jó minőségű oktatásban. A leggyengébb és a legjobb tanulók közötti különbség itt a legkisebb a világon.
– A finn oktatásban a legfontosabb szó az egyenlőség. Ebben minden politikai párt egyetért – mondta Olli Luukkainen, a finn tanárok szakszervezetének elnöke.
A finnek 95 százalékának gimnáziumi vagy szakközépiskolai végzettsége van, ez 19 százalékponttal több, mint az Egyesült Államokban, 21 százalékponttal több, mint Svédországban, és 14 százalékkal magasabb, mint Olaszországban. Érdekes, hogy mindennek ellenére Finnország 30 százalékkal költ kevesebbet egy diákra, mint mondjuk az Egyesült Államok.
A tanulók mintegy 66 százaléka a felsőoktatásban folytatja tanulmányait, ez az arány a legmagasabb az Európai Unióban.
– A gyerekeket arra készítjük fel, hogy tanulni tanuljanak meg, ne tesztet írni – mondta Pasi Sahlberg, aki korábban tanár volt, ma pedig a finn oktatási és kulturális minisztérium tisztségviselője.
