2024. július 17., szerda
A JÖVŐ ÉRTELMISÉGIEI

„Néhány évig még biztosan a közelben maradok”

Lackó Arnold a szabadkai Zeneiskolából az Újvidéki Egyetem programozó informatikus szakára iratkozott – Bár volt időszak, amikor a zenében képzelte el a jövőjét, most mégis inkább szoftverfe

Érdekes utat jártál be. Ha jól tudom, a szabadkai Zeneiskolából mentél továbbtanulni az újvidéki Természettudományi-matematikai Karra, programozó informatikus szakra. Ez azért elég éles váltás. Mesélnél erről? Milyen szakos zenedés voltál és miért döntöttél az informatika mellett? Mi vonzott a zenéhez és mi az informatikához?

– Klarinét és hangmérnöki szakot fejeztem a szabadkai Zeneiskolában. Nagyon szerettem és továbbra is nagyon szeretem a zenét. Kiskorom óta biztos voltam benne, hogy a jövőm a zenében van, de emellett mindig nagyon érdekelt és lenyűgözött a szoftveripar is, még ha nem is tudtam róla semmit. Néhány héttel a zeneakadémia felvételi vizsgája előtt nagyon erős érzéseim támadtak, hogy az életemet mégsem a zenének kell szentelnem. Teljesen más kihívásokra vágytam. Hamarosan eldöntöttem, hogy szoftverfejlesztő leszek, bármi áron. Most harmadéves hallgató vagyok.

 Az Újvidéki Egyetemre iratkoztál. Sok szabadkai nem vállalkozik a szerb nyelvű tanulásra és inkább, talán a határ közelsége miatt is, Magyarországra mennek. Te miért döntöttél amellett, hogy Újvidéken tanulj?

– Valójában ez nem az én döntésem volt. A magyarországi egyetemeken érettségire volt szükség matematikából, amit zeneiskolásként nem tudtam nyújtani. Az Újvidéki Egyetemen ehelyett felvételi vizsgát szerveznek, ahol csak a tudás és a felkészültség számít.

Egyáltalán nem bánom, hogy Újvidékre kerültem. Nagyon szeretek itt. Teljesen meg vagyok elégedve, az egyetemmel is,

a hallgatók életkörülményeivel is. Ha újra kellene kezdenem, ismét az Újvidéki Egyetemre iratkoznék.

Megküzdöttél-e a szerb nyelvvel? Akadtak-e nehézségeid? Az átlageredményed alapján azt mondanám, hogy nem, hiszen ha jól hallottam, kilences feletti átlageredményed van. Ez nagyon szép teljesítmény.

– Egy ilyen jellegű irányváltás után a nyelvi különbségekkel küzdöttem a legkevesebbet. Eleinte kicsit féltem, hogy gondjaim lesznek a szerb nyelvvel, de gyorsan belejöttem és egy év után már gyakran meg is feledkeztem róla, hogy nem az anyanyelvemen tanulok.

Ezt többek közt az egyetemi barátaim türelmének és tanítóim megértésének és segítőkészségének köszönhetem.

Hol és hogyan képzeled el magad az egyetemi tanulmányok után? Itthon? Esetleg tervezel-e külföldre menni?

– Programozóként nagyon jó lehetőségeim vannak Újvidéken. Tudomásom szerint egyre több multinacionális szoftverfejlesztő cég nyújt munkalehetőséget Újvidéken, Belgrádban is. Néhány évig még biztosan a közelben maradok. Nem mondom, hogy soha nem szeretnék külföldre menni. Persze, hogy szeretnék egyszer világot látni, de nem sietek. Nincs miért.