A szülők egyre inkább tisztában vannak azzal, hogy az a döntés, hogy gyermekük milyen nyelven fog tanulni, nagymértékben befolyásolja majd egész életútját, lelki fejlődését, családi és közösségi kapcsolatait, iskolai, majd később szakmai sikerességét és eredményességét – hallottuk egyebek között Erdély Lenkétől, a Vajdasági Pedagógiai Intézet igazgatójától, a VMSZ újvidéki városi szervezete elnökétől, a Magyar Nemzeti Tanács tagjától.
Idén megközelítőleg hány elsős iratkozik be az újvidéki magyar nyelvű tagozatokra és hányan iratkoztak be az elmúlt évben?
– Az Újvidék, Piros és Budiszava területén működő magyar óvodai csoportokba jelenleg 47 iskola-előkészítős gyermek jár. Sajnos egy részük szerb családban nevelkedik és rosszul is beszéli a magyar nyelvet, ezért nem várható, hogy magyar osztályba iratkozzanak. Mégis több mint 35 gyermek beíratására számítunk, ugyanis közel egy hónapja ennyi gyermek vette át a Rákóczi Szövetség karácsonyi csomagját.
2009 óta Az újvidéki magyar oktatásért projekt öleli fel mindazokat az aktivitásokat, amelyek hozzájárulnak a magyar tannyelvű osztályok fennmaradásához. A folyamatos beiskolázási kampánymunka eredményeként Újvidéken már 2011 szeptemberében a tervezett 19 helyett öttel több, azaz 24, Budiszaván pedig a 3 helyett 5 kisgyermek indult magyar első osztályba, ami 20 százalékos növekedést jelentett. Ezt a létszámot azóta is sikerült megtartanunk, illetve növelnünk: az idei tanévben 33 magyar elsős van Újvidék község területén. Ez az eredmény azért is figyelemre méltó, mert ellentmond a negatív demográfiai változásoknak, ugyanis a magyar elsősök száma a város szintjén ugyanannyi maradt.
Milyen mértékű az újvidéki magyar tagozatokon levő elsősök számának a csökkenése az elmúlt években?
– Örömmel mondhatjuk el, hogy annak ellenére, hogy az Újvidéken élő magyarok száma az elmúlt években csökkent, a város területén mégis növekedést mutat a magyar osztályokba iratkozott gyerekek száma. Ennek egyik oka, hogy folyamatosan tart az óvodákban a szülői értekezletek sorozata, amelyeket Vicsek Annamária, a Vajdasági Pedagógiai Intézet Fejlesztési Osztályának vezetője tart, és többek között az egyik téma keretében az anyanyelven folyó oktatás fontosságát és annak előnyeit ismerteti a szülőkkel. A szülők egyre inkább tisztában vannak azzal, hogy az a döntés, hogy gyermekük milyen nyelven fog tanulni, nagymértékben befolyásolja majd egész életútját, lelki fejlődését, családi és közösségi kapcsolatait, iskolai, majd később szakmai sikerességét és eredményességét. Sokéves tapasztalatunk, nemzetközi és hazai kutatások eredményei bizonyítják, hogy milyen előnyök származnak abból, ha a gyermek anyanyelvi szinten használ két nyelvet. Ez azt jelenti, hogy nemcsak beszéli azokat, hanem ír, olvas, gondolkodik és tanul mindkét nyelven. Nyilván a szülők többsége azt szeretné, hogy gyermeke mindkét nyelvben anyanyelvi szintű jártasságot szerezzen, illetve magas fokú kétnyelvűséget fejlesszen ki. Ezt a szintet azonban csak az iskolai tanulmányok tudják nyújtani. Ha a gyermek nem magyar nyelven végzi tanulmányait, nyelvhasználata megreked a szűkszavú társalgáson, a konyhanyelv szintjén. Az újvidéki családok számára hatalmas előnyt jelent, hogy Újvidéken négy iskolában is folyik minőségi magyar tannyelvű oktatás. A külföldi és a hazai kutatások is azt bizonyítják, hogy a kétnyelvű gyerekek jobb eredményeket érnek el a szövegértésben, és magasabb szintű értelmi képességekkel is rendelkeznek, mint azok, akik kizárólag csak egy nyelvet sajátítottak el. Könnyebben sajátítják el a harmadik nyelvet, könnyebben fogadják el a másságot, ezért probléma nélkül illeszkednek be más-más közösségekbe. Tény az is, hogy gyermekeink anyanyelvünk művelésével megőrzik és megerősítik nemzeti önazonosságukat.
Az Újvidék környéki települések iskoláiban hogyan alakul a magyar tagozatok helyzete és hány elsősük volt az elmúlt években?
– Piroson most néhány nehéz év következik, ugyanis az óvodai csoportba nagyon kevés a magyar anyanyelvű gyermek jár. 2014 szeptemberében 3 gyermek indul iskolába: egy szerb anyanyelvű, kettő viszont biztosan magyar osztályba fog iratkozni. Két lehetőség kínálkozik: a gyermekek összevont tagozatba járnak majd a pirosi iskolába, vagy egy újvidéki iskolába fognak iratkozni, és a Magyar Nemzeti Tanács Iskolabusz-programjának támogatásával naponta utaznak. A gyerekek magyar tannyelvű oktatása tehát mindenképp biztosítva lesz, és minden potenciális magyar elsős magyar osztályba fog járni.
Budiszaván ennél sokkal jobb a helyzet, az idén 11 gyermek indul iskolába, és abból tízen biztosan a magyar osztályt választják. Itt tehát jóval nagyobb növekedést tapasztalhatunk, ugyanis jelenleg 6 gyermek jár az első osztályba.
Mennyire befolyásolja az állapotok alakulását az, hogy a szülők milyen nyelvű bölcsődébe, óvodába íratják gyermekeiket?
– Úgy gondoljuk, hogy nagyban befolyásolja a bölcsődei és az óvodai csoport nyelve azt, hogy a szülő milyen tannyelvű osztályba íratja gyermekét. A VMSZ újvidéki szervezete ezért kérte a várostól, hogy a városi iskoláskor előtti intézményben indítsák el a magyar nyelvű bölcsődét. Négy évvel ezelőtt ez sikerült is, a Sava Kovačević utcai óvodában, ahol az idén is 28 gyermek részesül bölcsődei nevelésben. A város területén továbbra is 8 munkaegységben 10 magyar nyelvű csoport működik. Igaz, hogy ezek korosztályra nézve vegyes csoportok (nem nyelvre, mint ahogy sokan tévesen gondolják), de a jó szakmai képzettséggel rendelkező óvó nőknek és dadáknak nem jelent problémát, és így is minőségi munkát végeznek magyar nyelven.
Milyen tervei, stratégiája van a VMSZ-nek és az MNT-nek arra, hogy a magyar ajkú diákok magyar tagozatokra iratkozzanak? Önök Újvidéken a szülőkkel való személyes találkozásokon, szülői értekezleteken igyekeztek meggyőzni őket arról, hogy érdemes a magyar nyelvű oktatás mellett dönteni. Idén is szerveznek ilyen találkozókat a leendő elsősök szüleivel?
– Újvidéken a VMSZ városi szervezete a szülőkkel, valamint a Magyar Nemzeti Tanáccsal is folyamatosan kapcsolatban van, és tevékenységeinket összhangban végezzük. A MNT tanszercsomaggal támogatja a szeptemberben magyar tannyelvű első osztályba induló kisdiákokat, amelyeket közvetlenül minden tanév kezdete előtt, vagy a tanév első napján osztunk ki. A tanszercsomag mindent tartalmaz, ami az iskolakezdéshez szükséges. Az újvidéki magyar tannyelven is működő általános iskolák igazgatói nyitottságot mutattak a magyar napközi beindítására. Tantermet és felszerelést biztosítanak a magyar tannyelven tanuló összes alsó tagozatra járó gyerekek számára, míg a Magyar Nemzeti Tanács a napközis tanítók fizetését biztosítja. A gyermekek a napköziben a házi feladatot megfelelő felügyelettel készítik el, és emellett az esetleges nyelvi vagy tanulási nehézségeikhez is segítséget kapnak. Az idei tanévtől beindult az Iskolabusz projekt is, így a maradéki gyerekek is lehetőséget kaptak arra, hogy anyanyelvükön tanuljanak egy újvidéki magyar tannyelvű iskolában, és hogy megőrizzék magyarságukat. Az idén a Rákóczi Szövetség két ízben is nyújtott támogatást a szórványban élő gyerekeknek, így az újvidékieknek is. Nagyon fontosnak tartjuk azt is, hogy a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ és a környező településeken működő művelődési egyesületek is mindinkább gyermekközpontúvá válnak. Mind több és több gyereket bekapcsoló projekt működik, s köztük sok igen népszerű. Például a budiszavai Sulisztár, a pirosi Babaklub és az újvidéki PSMMK szombati gyerekprogramjai, valamint a jeles napokhoz és ünnepekhez kapcsolódó programjai, amelyeken olykor 200–300 gyermek is megfordul a Központban. Az egyesületek működését a VMSZ újvidéki szervezetének a kezdeményezésére és közbenjárására az elmúlt évben a városi önkormányzat biztosította.
Néhány éve a Vajdasági Pedagógiai Intézet a magyar ajkú diákok számára egy oktatási stratégiát dolgozott ki, a szerb nyelv oktatásának differenciált programját a nyelvet jól és kevésbé jól beszélők számára, amelyet benyújtott az oktatásügyi minisztériumnak. Hogyan alakul a tervezet sorsa?
– A szerb nyelv mint nem anyanyelv differenciált, általános iskolai tanterve a gyermek fejlődésével összhangban álló, optimálisan elősegítő tananyagszervezést jelent. Alkalmazásával eleget tesz a gyermekközpontú szemlélet fontos kritériumainak. A program A változata a tömbtelepülések 40 iskolájába járó kb. 13 000 magyar általános iskolás gyerek eredményes nyelvtanulását kívánja elősegíteni. A gyerekek hetente négyszer, 20–25 perces órák keretében tanulnák a szerb nyelvet, hiszen az eredményes nyelvtanulás alapvető feltétele, hogy a tanuló minél gyakrabban hallja, beszélje a tanulandó nyelvet. A tanterv B változata a szórványközösségek iskoláiba járó kb. 4500 nyelvileg heterogén környezetben élő tanuló szerbnyelv-tanulását fejlesztené. Ennek eredményeként a tanulók nyelvtudása megközelítené az anyanyelv szintjét. Sajnos a Szerb Köztársasági Oktatási és Tudományi Minisztérium ezt a tantervjavaslatot 2012-ben még szakmai értékelés alá se vette, azzal az indokkal, hogy az általános iskolákról szóló törvénnyel nincs összhangban, miszerint a tanítási óra 45 perces. Szerintünk a 2-szer 45 perc ugyanannyi, mint a 20+25+20+25 perc. Addig, ameddig a társadalom be nem látja, hogy olyan kisebbségekre (csak Vajdaságban kb. 30) van szüksége, akik tudnak kiválóan kommunikálni a többség nyelvén is, addig ezt a tantárgyat sajnos rajtunk kívül senki se veszi komolyan.
