Dr. Göncz Lajos pszichológussal, nyugalmazott egyetemi tanárral igyekeztük körbejárni a vajdasági magyarok oktatási stratégiájának nyelvi vonatkozásait. Milyen nyelvű tagozatra írassa a szülő a gyerekét? Milyen káros hatások érhetik a fiatalokat, ha valami rosszul sül el? Hogyan található meg az egyensúly a kisebbségi és többségi nyelv között? Hogyan boldogulhat a gyerek? Mi jellemzi a vajdasági magyarok és a többségi nyelv viszonyát?
– Vajdaságban annyira erős a szerb nyelv és kultúra hatása, hogy még a Topolyán, Zentán, Magyarkanizsán élő szerbek körében is nagyon ritka a magyar közegbe történő asszimilálódás. A kisebbségi helyzetben élők könnyebben feladják a nemzeti identitásukat. Egy vegyes házasságban, ahol a férfi szerb és a nő magyar, ott a gyerekek nagy valószínűséggel már szerb identitásúak lesznek. Fordított esetben, ha a feleség szerb és a férj magyar, akkor is többnyire szerb nyelvű lesz a gyerek. De az utóbbi esetben olyan is előfordulhat, hogy a gyerek magyarnak vallja magát, viszont nem tud magyarul.
A vegyes házasságból származó gyerekeket Vajdaságban milyen arányban íratják a szüleik magyar nyelvű óvodába és iskolába?
– Vajdaságban a magyarok körében mintegy 25–30 százalék a vegyes házasság aránya. A tömbmagyarságban élőknél kb. 10–15 százalék, a szórványban élő magyaroknál pedig 50 százalék az arány. A vajdasági családokban, ahol mindkét szülő magyar ajkú, körülbelül 20 százaléka íratja be a gyerekét szerb nyelvű oktatási intézményekbe. Ez a 20 százalékos arány jellemző az erdélyi, felvidéki és kárpátaljai magyar közösségekre is. A középiskolában már jóval nagyobb százalékban íratják a többségi nemzet nyelvi tagozataira. Az meg kell jegyezni, hogy a szórványban ez az arány jóval nagyobb mint a tömbmagyarságban. Ha egy vegyes házasságban úgy tartják a szülők, hogy a nyelv ismerete nagy érték, akkor a gyerek szívesen beszéli mindkét nyelvet.
Mi az oka annak, hogy sok szülő szerb nyelvű tagozatra íratja a gyerekét?
– Sok szülő tévesen azt hiszi, hogy a gyereke 7 éves korig megtanult magyarul, majd hozzátanulja a szerbet és akkor kétnyelvű lesz. Hát nem lesz, illetve a kétnyelvűségnek olyan típusát fogja felfejleszteni, amely nem megfelelő. A magyar esetében megreked a konyhanyelv szintjén, amelyet a későbbiekben szégyell majd használni, a szerbet késéssel kezdi el tanulni és nem biztos, hogy a megfelelő szintre tud jutni. S amíg tart a magyar egynyelvűségből szerb egynyelvűségbe tartó átmenet, addig a gyerek kettős félnyelvű. Mindez pont akkor játszódik le, amikor a lelki fejlődéshez a nyelvre nagy szükség van és értelmileg is alacsonyabb szinten funkcionál, mint ahogy a képességei egyébként lehetővé tennék. Mindez kisebbségi komplexushoz vezethet.
A vegyes házasságokból származó gyerekeknek milyen esélyeik vannak arra, hogy mindkét nyelvet magas fokon elsajátítsák?
– A szülők megegyezésétől függ, meg attól, hogy mennyire elfogadó a környezet. Amennyiben a szülők megegyeznek és a nyelvtanulást magasra értékelik, akkor minden átlagos képességű gyerek több nyelv magasabb szintű elsajátítására képes. Ha a nyelvek fejlődését megfelelően ösztönzik a vegyes házasságokban, és mindegyik nyelvet a megfelelő személyhez, családtaghoz kötve tanulja. Tulajdonképpen egy gyereknek lehet több anyanyelve is, feltéve, ha a kezdettől fogva több nyelvet fejlesztenek nála.
Ahhoz, hogy a vegyes házasságokból származó gyerek mindkét nyelvet magas fokon elsajátítsa a szülőknek milyen nyelvű óvodába, általános iskolába, illetve középiskolába kellene íratnia a gyerekét?
– Kisebbségi helyzetű családból származó gyereknek kisebbségi óvodába, kisebbségi iskolába kellene járni. Ugyanakkor a többségi nyelvet tantárgyként intenzíven és megfelelő módszerekkel kell oktatni. Ebben az esetben elvárható lenne, hogy a család és az iskola felfejleszti a kisebbségi nyelvet, az iskola a tantárgyon keresztül és a szélesebb környezet a többségi nyelvet fejlesztené fel. A vajdasági magyaroknak szánt szerb nyelvet oktató tankönyvek tartalmát meg kellene változtatni, hogy ne 19. és 20. századi irodalmi szövegekből oktassák a szerb nyelvet. A kommunikációra és a köznapi beszédre kellene fektetni a hangsúlyt. Ha Újvidéken a gyereket szerb tagozatra íratják a szülei, akkor annyira kicsi lesz a magyar nyelvnek a hatása, hogy az szinte csak a családra szorul és így a szerb nyelv hatása 80–90 százalékos lesz. S ekkor már egyenes út vezet a szerb nyelvre való átállás felé. Ameddig csak lehet, minél tovább magyar tagozatra kellene járnia a gyereknek, beleértve a középiskolát és az egyetemet is.
A vajdasági magyar ajkú egyetemisták a létszámukat a többségi nemzet egyetemistáinak a létszámával összevetve milyen arányban vannak jelen az Újvidéki Egyetem karain?
– A kisebbségi csoportoknál a többségi nemzethez viszonyítva ezek a mutatók mindenhol rosszak. Vajdaság lakosainak 14-15 százaléka magyar nemzetiségű, az egyetemisták száma viszont 6-7 százalék. Holott, ennek a százaléknak meg kellene egyeznie a lakosság arányával. De ez a jelenség nem csak Vajdaságra jellemző, hiszen Erdélyben és Felvidéken még jobban kifejezett ez a fajta aránytalanság.
Hogyan tudnak érvényesülni az életeben a vegyes házasságból származó gyerekek?
Az adottságaiknak megfelelően, különösebb akadály nélkül érvényesülni tudnak. Ez nem kifejezetten a nyelv függvénye, viszont ha mind a két nyelvet elég jól el tudta sajátítani, akkor még talán többet is elérhet mint az egynyelvű társai, több lehetősége van.
