A 10. Útmutatók (Putokazi) oktatási börze keretein belül kerekasztal-megbeszélést szervezett a tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkárság.
– A magyar ajkú általános iskolás diákok valamivel több, mint 80 százaléka tanul anyanyelven. Érdekes módon, amikor ezek a tanulók középiskolába iratkoznak, ez az arány nem változik. Ennek valószínűleg az az oka, hogy Vajdaságban az utóbbi évtizedben többféle középiskolai szak nyílt meg magyar nyelven és nagyobb a választási lehetőség. Ha a magyar ajkú diákok magyar nyelven fejezik be a középiskolát akkor az egyetemi évekre részesülhetnek a Magyar Nemzeti Tanács ösztöndíjában. Nincs bebizonyítva, de valószínű, hogy ez is ösztönzi őket abban, hogy az általános iskola után magyar nyelven folytassák a tanulmányaikat. Így alakulhatott ki az a helyzet, hogy a magyar diákok számának csökkenése ellenére a magyar középiskolai tagozatokra iratkozó diákok száma enyhén megnövekedett – nyilatkozta Erdély Lenke, a Vajdasági Pedagógiai Intézet igazgatója, a Magyar Nemzeti Tanács tagja.
– Ki kell emelni, hogy Szerbiában törvényes keretek biztosítják a magyar ajkú diákoknak az anyanyelven folyó oktatást. Sajnos nem minden nemzeti közösség él ezzel a lehetőséggel, különösen problematikusnak bizonyul a román nemzeti kisebbséghez tartozó diákok oktatása. Úgy gondolom, hogy a nemzeti tanácsoknak ebben a kérdésben nagyon fontos szerepük van, elsősorban az oktatási bizottságaiknak, amelyek ismertethetnék a szülőkkel, hogy mennyire fontos anyanyelven tanulni. Igazán két nyelvű csak akkor lehet egy gyerek, ha az anyanyelvét és a szerb nyelvet is megfelelően műveli – mutatott rá Erdély Lenke.
Deli Andor tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkár elmondta, hogy a titkárság már évek óta követi a kisebbségi nyelveken folyó oktatást az iskolákban.
– Több tendenciára szeretném felhívni a nyilvánosság figyelmét. Mindannyian tudjuk, hogy a népesség fogy, a többségi és kisebbségi nemzetek egyaránt. Az elmúlt 5-6 évben nagyobb figyelemmel kísérjük a beiratkozási kvótákat és azt vettük észre, hogy a kisebbségek részaránya az anyanyelvi oktatásban százalékarányát tekintve stagnál. Ez azt jelenti, hogy például az általános iskolai oktatásban a románul tanulóknak kb. csak a fele tanul az anyanyelvén, míg a magyaroknál ez az arány mintegy 80 százalékos, a szlovákoknál pedig 73 százalék. Viszont, ha figyelembe vesszük, hogy a tanulók száma folyamatosan csökken, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy hosszútávon egyes nyelvek kiveszhetnek a hat nyelvű oktatási rendszerünkből. Ezt nem szabad megengedni. A nemzeti tanácsok bevonásával erre a problémára igyekszünk megoldást találni – mondta Deli Andor.
