Dr. Raffay Éva gyermek- és ifjúsági orvosként dolgozik Tiszaszentmiklóson. A Szabadkai Nyári Akadémián nem először tart előadást, korábban a dezodorokról, majd a tetoválásokról, ezúttal pedig a stresszről. Előadásának központjában a stressz okozta betegségek és az iskolai stressz állt, előtérbe helyezve Selye János kutatásait. Selye János alkotta meg ugyanis a stresszelméletet, habár a stressz fogalma előtte is ismert volt, de élettani tartalommal ő töltötte meg.
– Nagyon büszke volt rá, hogy a világ összes nyelvén polgárjogot nyert a stressz szó. Egy ország nyelvén sem helyettesítették más szóval, úgyhogy a stressz nemcsak univerzális jelenség, de univerzális elnevezés is lett – hallottuk a gyermekorvostól, aki a szervezet stresszre válaszoló reakcióit is ismertette.
– A szervezet válasza a stresszre kétféle lehet: felveszi a harcot vagy menekül. Mindkét esetben ugyanazok az élettani folyamatok játszódnak le a szervezetben. Ez fontos felfedezése volt Selye Jánosnak. Az életben viszont egyáltalán nem mindegy, ki a ragadozó és ki a préda, ki a gepárd és ki az impala, még ha nincs is különbség a szervezeti reakcióik között – hangsúlyozta, majd a stresszreakciókat is részletezte.
– Ha egy stresszreakció befejeződik, megnyugszik a szervezet és nem termelődik több stresszhormon. A stressz tehát magában nem károsítja a szervezetet, sőt a testi és lelki fejlődés alapját képezi. Nincs is élete annak, aki nem él meg stresszhelyzeteket. A stressz pozitív, ha változásra vagy fejlődésre késztet, és reakciókat vált ki veszélyes helyzetek esetén. Pozitív stressz nélkül nem lennének például sporteredmények és fellépések sem. Akut stresszhelyzetben javul az agy vérellátása, aktiválódnak a tanulási és a memóriafunkciók. Ettől van az, hogy a főiskolások, egyetemisták vizsgaidőszakban annyit bírnak megtanulni, mint más fél év alatt. Ha viszont krónikussá válik a stressz, mélyreható élettani változásokat hoz létre a szervezetben, hatásukra pedig végzetes kimenetelű betegségek is kialakulhatnak. Manapság az a rossz, hogy szervezetünkben már akkor is stresszválasz aktiválódik, amikor nem veszélyhelyzetről van szó. A társadalmi szokások megkövetelik, hogy komfortosan viselkedjünk stresszhelyzetekben. Állatok és emberek között nagy különbség, hogy míg az állatoknál csak a fizikai tényezők okoznak stresszhelyzetet, addig az embereknél a pszichikaiak is. Ha valakit hosszan tartó ismétlődő stresszhatás ér, ez a szervezetében is agresszív viselkedést válthat ki. Ez az egyik része, a krónikus stresszhelyzetek viszont az emberek többségénél félelmet és szorongást okozhatnak. Egy pedagógusnak valamikor elég csak ránézni a gyerek körmére. Árulkodó jelnek számíthat, ha tövig van rágva. Tartós stresszállapotban élünk, ami megteremti a krónikus stressz állapotát, és ettől jönnek a szervi elváltozást okozó betegségek. Nincs a szervezetünknek olyan pontja, ami ne lenne érintett krónikus stressz esetén. A krónikus stressz idő előtti egészségromlást és halált okozhat, ez bizonyított tény. Döntő az, hogyan birkózik meg a stresszhelyzetekkel. Betegség akkor alakul ki, ha nem jó a megbirkózási technikánk – mondta, majd rátért az iskolai stresszre.
– Számtalan oka lehet. A gyerekeknek manapság többféle kihívással kell szembenézniük és napjaink teljesítménykultusza is jóval nagyobb. Az eredmény az, hogy nem csak szellemileg, de fizikailag is kimerülhetnek. Nyugatról legtöbbször olyan kritikák érik az kelet-európai oktatási rendszert, hogy túl nagy hangsúlyt helyez az elméleti oktatásra, inkább a gyakorlatot kellene előtérbe helyezni. Stresszt okozhat továbbá az iskolai- és osztályközösségbe való beilleszkedés. Pozíciót is jó lenne szereznie és azt megtartania, de egy önbizalomhiányos gyereknek nem fog menni, így biztosan stresszhelyzetbe kerül. Stresszkiváltó ok a társak agresszív viselkedése, amely érzelmi és fizikai téren is megnyilvánulhat, akár zaklatás formájában. Továbbá a gyereknek két „főnöknek” kell engedelmeskednie, a pedagógusnak és a szülőnek. A szülő jelentős stresszforrás, mert hazaviszi munkahelyről a stresszt, vagy otthon generálódik stresszhelyzet. A pozitív minta helyett feszült családi légkört hordoz magában a gyerek. Nagy probléma, hogy az iskolai- és a családi értékrend nagyon eltér egymástól. Túlzott elvárásoknak van kitéve: legyen jó tanuló, élsportoló, jászon hangszeren, olvasson és művelődjön stb. Rengeteget ülnek, holott a legjobb stresszlevezető a mozgás lenne. Az utóbbi húsz-harminc évben nem láttam annyi tartáshibás gyereket, mint az előző hét-nyolcban és nagyon sok az elhízott gyerek – hallottuk a gyerekorvostól, aki a stresszkezelés technikáiról is szólt.
– A gyerekek stresszkezelése eltér a felnőttekétől. Jól reagálnak a beszélgetésre, akár szakember segítségével, a felnőttek gyakran nem akarják kiadni magukból a stresszforrást. A stresszkezelési technikáknál is megjelenik az agresszió. Nem jó a kiabálós, veszekedős gyerek, de a magába fordulós még rosszabb, mert velük a pszichológusok is nehezen boldogulnak. A stresszkezelő technikáknál pótcselekvésekről is beszélhetünk, mint a tévézés, a számítógépezés, az egészségtelen nassolás. Megjelent a pedagógus elleni agresszió, erre korábban nem volt igazán példa. A diákok már stresszoldásként is használják az alkoholt, nem csak azért, hogy olyanok legyenek, mint a felnőttek. Az alkohol oldja a stresszt, de nem áll vissza az egyensúly. A stresszkezelés szempontjából legjobb, ha minél több időt töltünk a gyerekünkkel. Kevesebbet kell követelni tőlük. A tanulásba agyonhajszolt gyerekek felnőttként a munka terén kezdetben talán jól funkcionálnak, de érzelmi téren, és egy idő után a munka terén is problémák jönnek elő. Mindenekelőtt persze nyugodt, biztos családi háttérre kell törekedni.
