Az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete, Čarobni srpski, azaz Varázslatos szerb címmel jelentetett meg segédtankönyvet, illetve gyakorlófüzetet, elsősorban ötödikes magyar ajkú tanulók részére, a szerb mint környezetnyelv hatékonyabb elsajátítása érdekében. A kiadvány szerzői gyakorló pedagógusok, Weiss Vesna és Tadić Aleksandra. A segédtankönyv követi a minisztérium által elvárt kerettanterv-tervezetet. Bemutatóját nemrég tartották, a tanév elejétől pedig már használják is a tanárok. A kiadvány megjelenéséről De Negri Ibolya, az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke számolt be lapunknak:
– Sok éve tanúi vagyunk annak, hogy a magyar tagozatokra járó tanulók nagyon nehezen sajátítják el a szerbet, mint környezetnyelvet. Úgy láttuk jónak, hogy segítséget adunk a pedagógusoknak, valamilyen módon orvosoljuk a helyzetet. Arra gondoltunk, ha kiadunk egy olyan feladatgyűjteményt, amelynek tartalma közel áll a tanulókhoz, szívesen veszik a kezükbe, hatékonyabban folyhat a nyelvoktatás. A nyelv elsajátításának egyik legfőbb akadályát ugyanis a nem megfelelő tankönyvekben leltük fel. Egyesületünk keretein belül működik a szerb, mint nem anyanyelvű tantárgy szakcsoportja, amely több tanácskozást, fórumot szervezett, azokkal a tanárokkal, akik tanítják ezt a tantárgyat, úgy általános iskolai mint középiskolai szinten. Megvitattuk a problémát, hogy milyen gyengén beszélik a magyar gyerekek a szerb nyelvet. Különösen itt az észak-bácskai régióban, ahol homogén közegben nevelkednek. Főleg magyar beszédet hallanak, nem igazán barátkoznak más nemzetiségű gyerekekkel, és így aránylag alacsony szintű tudással érkeznek már a középiskolába is. Emiatt fontosnak tartjuk, hogy lépéseket tegyünk annak érdekében, hogy ezen változtassunk. Szerencsés találkozásra került sor két gyakorló pedagógussal, Weiss Vesnával és Tadić Aleksandrával, akik már több éve használják a saját maguk által kidolgozott feladataikat. Ezeket most megjelentették. Egyesületünk támogatásra pályázott, a kiadást pedig a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma segítségével valósítottuk meg. A segédtankönyvet ezer példányban jelentettük meg, azután minden tanárnak és ötödikesnek díjmentesen adtuk át, abból a célból, hogy használják, úgy órán, mint szakkörön, akár a napközikben vagy otthon, a házi feladatok készítése közben. Egyes felmérések azt mutatják, hogy az alsós tankönyvek alkalmazhatóak. A pedagógusokkal folytatott tanácskozások során azt állapítottuk meg, hogy negyedikig a tanulók valamelyest el is sajátítják a szerb nyelvet, ötödiktől nyolcadikig viszont nem fejlődnek, sőt azt is elfelejtik, amit addig megtanulnak. Ha a minisztériumra várunk, hosszadalmas folyamat elé nézünk. Akár öt év is eltelhet, hogy jóváhagyjanak egy tankönyvet. Tekintettel arra, hogy nemzeti kisebbségi oktatásról beszélünk, úgy gondoltuk, mielőbbi lépésekre van szükség, a gyerekek mielőbb tanuljanak meg szerbül, mert ez égető probléma. A segédtankönyv használatáról egy év múlva várunk visszajelzéseket, néhány év múlva pedig már gyakorlati eredményt is – mondta De Negri Ibolya.
A kiadvány társszerzője, Weiss Vesna azt taglalta, hogy miért nem jó a régi tankönyv és mit nyújt az új segédtankönyv:
– Az iskolákban általában használt tankönyv tartamilag nem igazán megfelelő, egyrészt, mert sok esetben archaikus szöveget tartalmaz. Ennek oka az, hogy ugyanazt a tankönyvet használja minden kisebbség, például a szlovákok, a horvátok és a magyarok, holott nem ugyanabból a nyelvcsaládból származnak. A probléma tehát, hogy nincs választék, amelyből az egy-egy nyelvcsoportot képviselő pedagógusok kiválaszthatják, melyik a legmegfelelőbb. Összehasonlításképp, a horvátokhoz viszonyítva például a magyaroknak túl bonyolult megérteni a tankönyvet. Különböző szemináriumokon, fórumokon fel is tettük a kérdést, hogy a magyarok számára miért nem lehet külön tankönyvet készíteni. Az újvidéki tankönyvszerzők válasza általában az volt, hogy a minisztérium szerint erre nincs pénzkeret. Ilyen irányba már az MNT is tett lépéseket, megpróbáltak egyeztetni, hogy új oktatási terv készüljön a magyar osztályok részére általános iskolákban és középiskolákban. A Vajdasági Pedagógiai Intézet készített is egy rövid leírást a tantervhez kapcsolódóan arról, hogy milyen változásokra lenne szükség. Egyik probléma tehát az egyforma tankönyvek, a másik pedig, hogy egy osztályban egymástól lényegesen eltérő szinten beszélik a tanulók a szerb nyelvet és ez igencsak megnehezíti a tanítást. Tadić Aleksandrával emiatt különböző feladatokat adunk fel a tanulóknak, amely kezdő, közép és haladó szintnek felel meg. Ebből jött az ötlet, hogy készítsünk egy segédtankönyvet, amely felöleli ezt a három szintet. Kezdetben úgy gondoltuk, hogy fénymásoljuk a feladatokat, azután hála De Negri Ibolyának, lehetőség nyílt a kiadásra is az Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete részéről. A tanulók a gyakorlófüzetben hétköznapi kommunikációs feladatokkal is találkoznak, megtanulhatják, hogyan fejezzék ki magukat különböző életbeli szituációkban, például boltban, piacon, vasútállomáson, párbeszédek alkalmával stb. Mindez egy aranyos történetbe ágyazva, hiszen egy kedves sárkány kíséri a tanulók fejlődését. A sárkányt a tudatlanság béklyói kötik le, a gyerekek pedig a varázslók, akik tudásukkal kiszabadíthatják. Törekedtünk tehát arra is, hogy a segédtankönyv ne csak a feladatok halmát tartalmazza, hanem egészében legyen érdekes, szép nyomdai kivitellel. A gyakorlófüzetet egyébként nemcsak a magyarok, hanem akár a más nyelvközegben élő tanulók, például a romák is sikeresen használhatják – ismertette Weiss Vesna.
