A Magyar Nemzeti Tanács, a szegedi Neveléstudományi Intézet és a Vajdasági Módszertani Központ szervezésében szakmai tanácskozásra került sor Szabadkán, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon. A téma: Diagnosztikus értékelés és kompetenciafejlesztés volt.
– A szegedi Neveléstudományi Intézet kidolgozott egy világszínvonalú diagnosztikus és fejlesztési programot – az elsőtől a hatodik osztályosok részére –, amely követni tudja mind az egyén, mind az osztály fejlődését adott kompetenciák mentén. Mivel magyar fejlesztésről van szó, tehát magyar nyelven elérhető, ezért úgy gondoljuk, hogy vonzó lehet az iskolák számára. Ez egy játékos digitális fejlesztési program, rákapcsolódhatnak mindazok, akik számítógéppel és internettel rendelkeznek, például az iskolák az informatikai termekből. Az osztályfőnök így az egész osztály kompetenciaszintjét bemérheti, vagy akár egyénenként is leellenőrizheti, melyik tanuló hol tart egy-egy területen – mondta Joó-Horti Lívia, az MNT közoktatási bizottságának elnöke. – Célunk a pedagógusoknak, a szülőknek, sőt akár a tanulóknak is lehetőséget adni, hogy bemérhessék az adott kompetenciák mentén történő teljesítményt, ebből kifolyólag pedig rávilágítani, melyek azok a fejlesztési modulok, amelyek által elérhető a következő szint. Ez izgalmas lehet a tanulók számára is, hiszen szeretnek számítógéppel dolgozni, viszont itt olyan tartalommal van dolguk, amely a fejlődésüket szolgálja. Alapkompetenciákról beszélünk, tehát az írásról és olvasásról, a szövegértésről, a matematikai ismeretekről és számos más területről van szó.
Lényeges számunkra, hogy ez a fajta lemérhetőség megjelenjen a vajdasági magyar oktatásban, hiszen a világtrend ennek digitalizálódását követeli meg. Fontos tehát, hogy a gyerekek tájékozottak legyenek a digitális feladatok megoldásában, és felkészültek a 21. század kihívásaira. Mivel a rendszer online felületen elérhető, a szegedi Neveléstudományi Intézet pedig nyitott a vajdasági magyar oktatás felé, így fontosnak tartjuk, hogy a magyarországi iskolahálózattal együtt rákapcsolódjunk, és a pedagógusok a legjobb tudásuk szerint használhassák – fejtette ki Joó-Horti Lívia, aki a résztvevőknek a szerbiai mérések eredményeiről is beszámolt.
A jelenlevőket dr. Lepeš Josip, az MTTK megbízott dékánja üdvözölte, majd Szálas Tímea, a Vajdasági Módszertani Központ elnöke nyitotta meg a konferenciát, és mutatta be az eDia projektumot:
– Az eDia projektumot nagy érdeklődéssel fogadta a vajdasági pedagógusközösség. A gyakorló pedagógus naponta találkozik a problémával, hogyan kövesse az egyéni tanulók fejlődését, hogyan segítse őket a tanulási nehézségek leküzdésében, és hogyan adjon minderről rendszeresen személyes visszajelzést. Jól tudjuk, hogy a korai iskolaévek fejlődési zavarai, a nem megfelelően elsajátított alapkészségek megpecsételhetik a tanulók további iskoláztatását és megnehezíthetik a későbbi tanulást. Ezekre a problémákra igyekszenek megoldást nyújtani az eDia-rendszert kidolgozó szegedi kutatók – hallottuk Szálas Tímeától.
A továbbiakban Varjú Potrebić Tatjana, a magyarkanizsai Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központ programját és aktivitásait ismertette, majd szegedi előadók tartottak előadást a diagnosztikus mérésről.
A tanácskozáson osztálytanítók és az iskolák szakszolgálatainak tagjai vettek részt, hiszen a pszichológusoknak, pedagógusoknak intenzíven kell foglalkozniuk a tanulók egyéni fejlesztésével. Mivel pedig az iskolákban a mérés az ő feladatuk, ezért úgy gondolták a szervezők, hogy elsősorban azokhoz kell eljuttatnunk ezt a lehetőséget, akik közvetlenül a tanulókkal dolgoznak. A konferenciának hetvenen résztvevője volt, mivel a számítógép-kapacitás – amennyi gépet egyszerre üzemeltethetnek egy képzés idején Szabadkán – ennyit enged meg. Délután a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnáziumban ötven, az MTTK-ban pedig húsz pedagógus ülhetett számítógép elé, és kapcsolódhatott rá a rendszerre.
