„Szó sincsen jogtalanságról”

A Magyar Nemzeti Tanács ötödik rendes, hétfőn megtartott ülésén Várkonyi Zsolt (Magyar Összefogás) tanácstag, az előző összetételű MNT akkori végrehajtó szervének, a Közigazgatási Hivatalnak az elnöke képviselői kérdést tett fel, amelyben a felsőoktatási ösztöndíjjal kapcsolatban meghozott egyik korábbi döntést kérdőjelezte meg. Várkonyi értékelése szerint az MNT aktuális végrehajtó szerve, a Végrehajtó Bizottság az idén január 20-án diszkréciós alapon 12 olyan hallgatónak ítélt oda felsőoktatási ösztöndíjat, akik a vonatkozó szabályzat alapján erre nem jogosultak volna. Várkonyi arra vár választ az MNT illetékeseitől, hogy milyen körülmények között került sor minderre, és szándékozzák-e kijavítani a szabálytalanságot.  

Lapunknak a szóban forgó ösztöndíjak kapcsán felmerült kérdésekre Jerasz Anikó, a Végrehajtó Bizottság elnöke és Bábi Attila, az MNT Hivatalának vezetője válaszoltak.

„HIÁNYOS RENDSZERT ÖRÖKÖLTEK”

Válaszolva kérdésünkre, hogy pontosan miről van szó, és mit lehet elmondani a szóban forgó ösztöndíjakról, illetve azok odaítéléséről, Jerasz Anikó kifejtette: „Azon, hogy pontosan miről van szó, magam is sokat gondolkodtam, és meg kell mondanom, számomra, azon túl, hogy jogtalanul nem ítéltünk oda ösztöndíjat, nem az a kérdés, hogy ez a tizenkét egyetemista kapott-e ösztöndíjat, hanem elsősorban az, hogy miképpen fordulhatott elő, hogy első körben nem kaptak, hogy kiszorultak, vagy mondjuk úgy, rászorultak a méltányossági keretre, amelyet egyébként korábban nem osztott az MNT Közigazgatási Hivatala.”

– Az előző összetételű MNT tagjaként magam is figyelemmel kísértem, és nagyon fontosnak tartottam a felsőoktatási ösztöndíjat, ugyanakkor arra is többször felhívtam a Közigazgatási Hivatal figyelmét, amit a terepen élve, az emberek között megtapasztaltam, és ami egyértelműen a felsőoktatási ösztöndíjban problémaként volt megélhető. Nyilvánvaló, hogy az MNT Közigazgatási Hivatala is rájött arra, hogy ezek az ösztöndíjrendszerben tapasztalható hibák, hiányosságok léteznek, hiszen 2014-től bevezette a méltányossági alapon kiosztható ösztöndíjat, amelyet szabad mérlegeléssel ítélt oda az MNT Közigazgatási Hivatalának elnöke, majd azt követően a Végrehajtó Bizottság elnöke. A döntéseket meg kellett indokolni, és abban olyan szempontokat figyelembe venni, mint például az MNT Oktatásfejlesztési Stratégiájának céljai, a nyeretlen hallgatók szociális és családi körülményei, amelyek a továbbtanulásra hatnak, illetve a hallgató eddigi közösségépítő és közösségfejlesztő tevékenysége. Mivel az előző összetételű Tanács és Közigazgatási Hivatala nem osztott ki minden méltányossági ösztöndíjat az első körben 2014 szeptemberében, az újonnan megválasztott MNT és a Végrehajtó Bizottság felállását követően fontosnak tartotta, hogy – meggyőződésem szerint az ösztöndíjrendszer hiányossága miatt lemaradt – kiváló képességű, magas átlaggal rendelkező és hiányszakon tanuló hallgatók részére használja fel a fennmaradt méltányossági ösztöndíjkeretet – taglalta Jerasz.

A VB elnökének elmondása szerint a következő tizenkét hallgató részesült ösztöndíjban: „Az Újvidéki Egyetem orvosi karán tanuló hét hallgató: L. I.: 9,00 átlaggal; S. H.: 9,67 átlaggal; B. F.: 8,00 átlaggal; K. E.: 9,00 átlaggal; G. B.: 9,00 átlaggal; Sz. Cs.: 8,5 átlaggal; D. Cs.: 8,00 átlaggal, az Újvidéki Egyetem Természettudományi-matematikai karának hallgatói: Á. K.: 10,00 átlaggal; K. M.: 10,00 átlaggal; M. D.: 8,67 átlaggal; Az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karának hallgatója. B. E. 7,4 átlaggal; az Újvidéki Egyetem Mihajlo Pupin Műszaki Tudományok Kara: Sz. B.: 9,27 átlaggal.”

– Kezdjük talán azzal, hogy mit jelent a méltányosság kifejezés:,,Egy személlyel vagy helyzettel kapcsolatban igazságos hozzáállást mutató (személy), aki egy másik személyt vagy annak bizonyos cselekedetét, kérését úgy bírálja el, hogy annak érdemeit, a helyzet körülményeit is figyelembe veszi. Nem csupán azt nézi, amit a „betű szerint” kell, hanem az egészet egy nagyobb nézőponttal átfogja, és még további tényezőket is figyelembe vesz, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy még igazságosabb döntést hozzon, véleményt alakítson ki.” Ezenkívül mint az ösztöndíjak odaítélésével megbízott személy természetesen nagy figyelemmel követtem döntésem jogszerűségét, többszörösen konzultáltam a Hivatal jogászaival, így semmiképpen sem történhetett meg, hogy az ösztöndíjak jogtalanul legyenek odaítélve. Az ösztöndíj-határozat értelmében szabad mérlegelési jogom alapján, méltányossági okokból ítélhettem oda az ösztöndíjakat. Számomra a méltányosság az igazságos hozzáállást jelenti, amely arra kötelezett, hogy az ösztöndíjkérelmeket úgy bíráljam el, hogy minden egyes hallgató érdemét és körülményeit figyelembe vegyem. Átlátva a teljes rendszert egy új nézőpontból, meggyőződésem, hogy döntésem ezáltal igazságosabb lett. De emellett nem hagytam figyelmen kívül döntésem formai jogszerűségét, és az ösztöndíj-határozattal való összehangolását sem – fogalmazott Jerasz azzal kapcsolatban, hogy a tizenkét hallgató jogtalanul jutott-e ösztöndíjhoz, és ha igen, akkor hogyan kívánják kijavítani a tévedést.

Az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke saját elmondása szerint egyáltalán nem ért egyet Várkonyi Zsolttal, hogy ez az eset miatt aggódni kellene az ösztöndíjrendszer miatt.

– Az ösztöndíjrendszer formai-jogi szempontból biztosan nincs veszélyben. Ez nem azt jelenti, hogy jó ösztöndíjazási rendszert örököltünk elődeinktől, az előző összetételű MNT Közigazgatási Hivatalától. Csak így történhetett meg, hogy ezek a kiváló eredményeket felmutató egyetemisták nem részesültek ösztöndíjban, sem az odaítélés első, sem második körében. A rendszerben folyamatosan olyan igazságtalanságokra, olyan örökölt hiányosságokra mutattak rá a pályázók, amelyek ellehetetlenítik a rendszert, és amelyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül. Ez persze minden rendszer felállításánál így van, nem az MNT, annak Közigazgatási Hivatalának vagy Végrehajtó Bizottságának a hibája, közösen kell kialakítanunk a lehető legjobb rendszert, de nem a hallgatók nélkül, és a kiváló teljesítmény figyelmen kívül hagyásával. Egyébként a jobbítás szándéka jelen volt az MNT Közigazgatási Hivatalánál is, hiszen különben hogy történhetett volna meg, hogy csak a tavalyi évben annyiszor került módosításra az ösztöndíjakról szóló határozat. Nekem meggyőződésem, hogy közös munkával, a hallgatók érdekeinek figyelembe vételével, ugyanakkor bizonyos szükséges ellenőrzési mechanizmusok beépítésével jobb ösztöndíjrendszerünk lesz. Mert ahogyan nagy probléma az, ha ilyen kiváló hallgatók – mint akikről most szó van – kimaradnak a rendszerből, ugyanúgy hiba az is, hogy a rendszerből eltűnő, lemorzsolódó, a teljesítést és tanulást legkevésbé komolyan vevő hallgatóktól nem tudjuk számon kérni azt, hogy nem teljesítettek – taglalta Jerasz.

 „BÁSTYA MÖGÜL NEM LÁTNI”

Az ösztöndíjrendszer jelen formájában bonyolult, majdnem húsz ösztöndíj-határozat és határozatmódosítás képezi, amelyből csak az idei évben először jogosultságot szerző hallgatókra nyolc határozat vonatkozik, nyilatkozta lapunknak Bábi Attila azzal kapcsolatban, hogy milyen rendelkezések szabályozzák a diszkréciós alapon odaítélt ösztöndíjakat.

– Ha ehhez hozzáadjuk a csak az idei évben meghozott hét döntést az ösztöndíjak odaítéléséről, és a különböző rangsorok megállapításáról, érthető, hogy nem egyszerű eligazodni az ösztöndíjrendszer jogalapjában. Az az érzésünk, hogy az előző összetételű MNT Közigazgatási Hivatala ily módon körülbástyázta magát az ösztöndíjakról szóló jogi aktusokkal, szem elől tévesztve magukat az ösztöndíjasokat. Mindez abból a nagyon érthető stratégiai prioritásból következett, amit az előző összetételű MNT magára vállalt, hogy növelni fogja a magyar hallgatók számát a hazai felsőoktatásban. Így történhetett meg, hogy egyes hiányszakok helyett a rendszer egy ponton szinte előnybe helyezte azokat a szakokat, amelyek nincsenek összhangban a szerbiai munkaerőpiac igényeivel, biztos munkanélküliségbe vagy pedig külföldre irányítva a hallgatókat – fogalmazott Bábi.

Az MNT Hivatalában alkalmazott jogászok munkájával és feladatkörével kapcsolatban Bábi elmondta, hogy a Hivatalban és az MNT-ben alkalmazott jogászok különböző feladatkörök végzésére vannak beosztva, referensként, tanácsadóként, Végrehajtó Bizottsági tagként és a Hivatal vezetőjeként.

– Mindannyian a mindennapi feladatkörünkön kívül követjük a Tanács munkájának jogi hátterét és jogérvényesítésének hatékonyságát, naprakészségét. Ez mind nem zárja ki bármi más feladat elvégzését, amellyel a Hivatal vezetőjeként bízom meg őket, vagy amellyel a Tanács elnöke és a Végrehajtó Bizottság elnöke bíz meg bennünket – magyarázta Bábi.